Optimista hetünket Tűz Nóra: Úgysemegy és Debizony meséjére építettem. Foglalkozást kezdő énekként meghallgattuk-letáncoltuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalát. Mesehallgatás és beszélgetőkör/mosolygós kislabda körbeadása/ után elkészítettük mindenkinek az „Értékeim fája” alkotást, melyet haza is vihettek és szüleikkel együtt ki is egészíthettek. „Mire vagyok képes?” előre kivágott képeket ragasztottak a fa kör alakú lombjára, melyeket a munkafüzet 14. oldaláról másoltam és vágtam. Csuklólazításként őszi színű ceruzákkal irkafirkáltak a lombra. A fa törzse pedig a gyermek legjellemzőbb pozitív tulajdonsága volt /kreatív, tehetséges, nyugodt, vidám…/. Sokszor megerősítettem őket abban, hogy segítséggel, felnőtt irányítással, ismétlő gyakorlással mindenki képes az akadályok leküzdésére, elérendő cél elérésére. Beilleszkedési nehézségekkel küzdő, SNI, szorongó gyermekeink is aktívan vettek részt fejlesztő játékokban /Nyugilégzés, Citromfacsarás/, melyeket új játékként alkalmaztam egy-egy szituációban a nap során.
Szülőkkel való kapcsolatépítésre Tökfaragást hírdettünk, melyeket oklevéllel jutalmaztunk az Őszi vásárunk alkalmából.
Zárásként szülinapos gyermeket köszöntöttünk B.B.:Isten éltessen, boldog szülinapot! dalával. Közösségi életünk tovább mélyült egymás értékeinek meghallgatásával, pozitív megerősítésekkel, gyermekközpontú programjainkkal.
Az optimizmus gyakorlása
Reggeli körünket lazító gyakorlattal kezdtük, először a „Puha meleg, felengedek…” gyakorlatot végeztük, majd a „Kitárom a virágom…” következett. Így bemelegítve még egy simogatást is adtunk körbe, hogy mindenki napja jól kezdődjön. Kedvenc játékunk követte, mikor egy kisgyerek a kör közepébe ül és a többiek sorolják a jó tulajdonságait. (Ilyenkor annyira jó figyelni az arcukat, ahogy fényesedik a szemük, szélesedik a mosolyuk, miközben hallgatják, mennyi jót mondanak róluk a társaik.) A mosoly világnapja alkalmából Bagdy Emőke: Napos oldalon járok című rövid versét hallgattuk meg, végül körbeadogattunk egy kis dobozt, amibe mindenki belenézhetett, de nem volt szabad semmit sem szólni. A végén azt mondtam, annak a gyereknek a fényképe volt a dobozban, aki ma a legügyesebb volt ( a dobozban egy tükör volt, mindenki önmagát látta).
Az ölelés világnapja alkalmából olyan játékot játszottunk, hogy összevissza kavarogtunk a szőnyegen, és aki szembe jött, azt megöleltük. Hajtogattunk és rajzoltunk ölelős figurát, amit kitűztünk a Szülők falára és mindenki hazavihette. A szülőknek nagyon tetszett ez az ötletes apró ajándék!
A gyaloglók világnapja alkalmából örömsétára indultunk. Ebből az alkalomból minden gyerek és felnőtt kapott a kabátjára egy mosolygó fejet és útnak indultunk. „Összegyűjtöttünk” minden szépséget út közben: elgyönyörködtünk a még nyíló rózsákban, megcsodáltuk a Dunán csillogó napfényt, hallgattuk a madarak énekét és a lábunk alatt susogó avart, megszámoltuk, hányféle színben pompáznak az őszi fák levelei, a szemfülesek mókust és baglyot is láthattak, de ami mindent vitt: fölmászhattak egy dombra és legurulhattak róla! Fáradtan, de élményekkel gazdagon értünk vissza az oviba.
A hónap támája az optimizmus gyakorlása. Célunk, hogy segítsük a gyerekeket pozitívan gondolkodni, bízzanak önmagukban, másokban és a jövőben. A „meg tudom csinálni” attitűd erősítése. A kudarcok elfogadásának és megküzdési stratégiák kialakításának segítése. A pozitív érzelmek és élmények előtérbe helyezése. A gyermekek önbizalmának és kitartásának erősítése.
A pillangó csoportban a gyerekek meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét. Elkészítették Tódi törpe szemüvegét, a nagyobbak vágással, csillámos díszítéssel, a kisebbek nyomda segítségével díszítették a szemüveget. A téma lezárásaként a Hipp hopp hopp mondókát mondták el mozgással kísérve.
A katica csoportban beszélgetés során megtudták, hogy kinek mi volt a nap folyamán a legjobb dolog. Az optimizmusról szóló mesék során (Kis vakond, Bogyó és babóca, Pom-pom meséi) megtanulták megoldani a problémákat, pozitív gondolkodást fejlesztették, megoldás keresni. Esernyőt készítettek, ami szivárványországot jelképezi, az öröm színeit használták.
A mókus csoportban varázsgömböt készítettek a gyerekek. Óvodáskorban az optimizmus fejlesztése elsősorban játszva, tapasztalaton keresztül, testérzékelésre és kapcsolódásra építve működik.
A maci csoportban a mese elolvasása után megbeszélték a szereplőket, maga a történetet kinek mit mondott. Ezután a gyerekek lerajzolták a saját vágyaikat.
A süni csoportban a téma kidolgozása úgy valósult meg, hogy megbeszélték, hogyan legyünk optimisták. Vegyék észre a környezetünkben a szépet, a jót a segítséget. Alakítsuk át érzelmeinket. Legyünk jól! Bánjunk jól magunkkal és másokkal.
A hónap során ezeket a tevékenységeket végeztük a gyerekekkel.
A reggeli beszélgetőkörben: „Mi az, aminek ma örülsz?”
Sikerélmények biztosítása: Olyan játékokat alkalmazni, helyzetet teremteni, ahol minden gyerek megtapasztalhatja a sikert, akár apró feladatokban is.
A dicséret és bátorítás tudatos alkalmazása: Megpróbálod?
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Októberben haladtunk tovább Pillanatkapitány történetével. Meghajtogattuk Kóborlót, majd megbeszéltük, hogy ő valójában a figyelmünket jelképezi. Néhény nap múlva már nemcsak én, hanem a tanulók is gyakran elkiáltották magukat, hogy ” Kóborló, gyere vissza!”
Kipróbáltunk sokféle légzőgyakorlatot. Azt tapasztaltam, hogy szükség van ezekre a gyakorlatokra, hogy csendet és nyugalmat teremtsek a folyamatosan nyüzsgő, zajos mindennapokban A gyerekek visszajelzései is azt mutatják, hogy igénylik, szükségük van rá.( A tengeri sziget nevű gyakorlat közben készített fotómat csatolom.)
A mozgás örömét is megtapasztalhattuk, hiszen A Shine koreográfiáját együtt megtanultuk. Azt tervezzük, hogy a Boldogság Világnapján majd flashmobként előadjuk az iskola tanulóinak, dolgozóinak.
Úgysemegy és Debizony történetének nagyon örültem, mert egyre gyakrabban tapasztalom a gyerekeknél, hogy könnyen feladják, ha kihívás elé kerülnek. Kicsit gondolkodtatóbb, vagy több önállóságot igénylő feladatnál azonnal kijelentik, hogy nem tudom. Nagy lelkesen elvállalnak valamit, aztán mikor tenni is kell a siker érdekében, hamar feladják.Debizony dala nagy segítség a motiváció megőrzéséhez.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Az októberi boldogságórákon Az optimizmus gyakorlásáról beszélgettünk, tisztáztuk a szó jelentését is. Megállapítottuk, hogy az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi, mindig van megoldás. Olyan eseteket, példákat soroltak, amikor pozitív hozzáállással saját maguk vagy felnőtt segítségével kitartottak a kihívások során, ezáltal sikeresen legyőzték az akadályokat. Ezek a korlátok nem akadályozhatják meg céljaik elérésében és ezeket kihívásként kell felfogni. Minden órát azzal kezdtük és zártuk, hogy megkérdeztem őket arról, hogy milyen napjuk volt, és hogy az órák végén hogyan érezték magukat, sőt arckifejezésükkel is érzékeltették. Az állatok világnapja alkalmából lerajzolták kedvenc állataikat, illetve az iskolai felhívásba bekapcsolódva érdekes állatfotókat küldtek be. Megnéztük közösen az Oscar-díjas kisfilmet Piperről, a kis szalonkáról, majd beszélgettünk arról, hogy kinek mit jelent az optimizmus. Ezt követően a testi-lelki egészséggel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat is gyűjtöttünk. Megismerkedtünk az Ugysemegy és Debizony c. mesével, majd feldolgoztuk a mesefeldolgozó kérdések segítségével. Gyalogló túránk során a településünk látványosságait is érintettük. A vakok és gyengénlátók napjára emlékezve az udvaron akádálypályán párban az egyik bekötött szemű társat kellett végigvezetniük és a végén öleléssel köszönték meg egymásnak a segítséget. Ölelős figurát is hajtogattak papírból szeretteiknek. Az őszi szünetet megelőző nap Tök jó délutánt tartottunk. Barkácsoltunk, kézműveskedtünk (tökfaragás- festés, gesztenye és makkfigurák, levélképek, kukoricamorzsolás, napraforgó bugázása), népi játékok kipróbálása az udvaron. Ezeket a pillanatokat sok nevetés, mozgás és vidám versengés kísérte, sőt sült sütőtököt is kóstolhattak a gyerekek.
Példagyakorlat
Az „Élj kevesebb félelemmel, és több reménnyel!”-től gondolatban és kommunikációban eljutottunk a „Szeress többet, és minden jó dolog a tiéd lehet!”-ig. Nagy ív. Leginkább a „Hogyan?” érintette meg diákjainkat. Érdekes és izgalmas téma, egész hónapban gyakoroltuk is.
I. Bevezetés: Relaxációs gyakorlat: „Dagasztás”
Beszélgetés a témakörről.
Beszélgetőkör.
Ráhangolódás: „Nevetésverseny” játék.
II. Főrész: Célkitűzés: Téma megnevezése.
Téma feldolgozása:
Mese: A szomorú királykisasszony című mese megismerése, feldolgozása.
„Újraolvasó” gyakorlat.
„A szomorú királykisasszony” gyakorlat.
„Örök mosoly” játékos gyakorlat. Optimista tükörkép elkészítése, elhelyezése.
Közben a gyermekdal: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok.
III. Befejezés: Meditációs gyakorlat: Az optimizmus gyakorlására.
Az októberi boldogságóra témája az optimizmus volt, amelyet első osztályosaimmal játékos és élményszerű formában dolgoztunk fel a Tódi törpe varázsszemüvege című mese segítségével. Mindenki elkészítette saját varázsszemüvegét és sokat beszélgettünk arról, mit jelent a pozitív gondolkodás, és hogyan tudjuk a nehéz helyzetekben is a jó oldalát meglátni a dolgoknak. A szemüveget hazavitték és megkérték szüleiket, hogy ők is próbálják ki. Varázsgömbbe rajzolták mindazt, aminek megvalósulásában reménykednek. Vidám pillanatokat éltünk át együtt és megtanulták, hogy a mosoly és a kedvesség mások napját is szebbé teheti. A foglalkozás jó hangulatban telt, sok nevetéssel és biztatással, miközben a gyerekek felfedezték, milyen jó érzés optimistán tekinteni a világra.
Közös relaxációval indítottuk a témát, mi voltunk a napocskák, ktártuk karunkat és beengedtük a szeretetet, a kellemes érzéseket, a boldogságot, hogy együtt vagyunk. Nagyon hatásos volt, a szülőkről nehezen leváló kicsiknek, mert lelküket megnyugtatta, hogy együtt játszva, énekelve, minden könnyebben átvészelhető, nincsenek „elhagyatva egyedül”. Az optimizmus fogalmát közös beszélgetéssel próbáltuk körüljárni, amit Tódi törpe történetének bemutatásával tettünk teljessé. A szeretet, barátság már most fontos ovisainknak, hiányolják egymást ha betegek. Az akadályok leküzdésében a felnőtteken kívül kis barátaikra is számítanak. A mese feldolgozása után elkészítettük a „varázsszemüvegeket” és az optimista és pesszimista jelképeinket. A végén mindenki kiválaszthatta,melyik illik az aktuális lelkiállapotához.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
„Az optimista azt mondja: igen, nehéz – de lehetséges.
A pesszimista azt mondja: igen, lehetséges – de túl nehéz.” Bertil Marklund
Októberi Boldogságórán az optimizmus gyöngyét fűztük fel a megkezdett gyöngysorunkra. A hálavonatozás és a Boldogságfitnesz után jól megmasszíroztuk egymást Palya Bea dalára. LearningApps és Wordwall játékkal azonosítottuk az osztályunkban gyakran megjelenő érzelmeket. Megbeszéltük, hogy melyek azok, amiket szívesen látunk, és melyek azok, amikre nagyon figyelnünk kell, mert mérgezik kapcsolatainkat. Megosztottuk egymással azokat az élethelyzeteket, amelyek most nyomasztanak bennünket, majd feltettük a szebbenlátó szemüveget és átkereteztük, megkerestük bennük a pozitív érzéseket. Nagyon örültem, mert mindenki megszólalt, nyíltan beszéltek félelmeikről. A Nyugi légzés kártyák közül a háromszög légzést és az ujj légzést választottuk mesehallgatás előtt, így csendesítve le elménket. Aranyosi Ervin Életreszóló tanmese az optimizmusról és a kitartásról című meséjét olvastam fel a gyerekeknek, majd megfogalmaztuk a mese tanulságát, mi szerint ne hallgassunk a kétkedő, pesszimista megjegyzésekre, csak saját optimista belső hangunkra figyeljünk. Az Igen! Nem! De! Csak azért is! játék nagy figyelmet igényelt a gyerekektől, sikerélményhez juttatta őket. A pozitív meditáció kisiskolásoknak gyakorlat nagyon tetszett a gyerekeknek, szívesen ismételték a pozitív megerősítéseket.
Előkerült a ládikánk, amiből kihúzott mondatokról megállapították a gyerekek, hogy optimista vagy pesszimista. Megtanultuk a SHINE ÖRÖMTÁNCOT is, mert tudtuk, hogy KÉPESEK VAGYUNK RÁ!
Technika órán pozitív üzenetet tartalmazó képeslapokat készítettünk, azzal a céllal, hogy a Világ Gyalogló Nap felhíváshoz csatlakozva, a sétánk során bedobjuk az útbaeső postaládákba, így szerzünk örömet városunk lakóinak. Sok pozitív visszajelzést kaptunk a közösségi felületeken, amitől nagyon boldogok lettek a gyerekek. Beszámolónkat ezen a linken nézhetitek meg: