A témahónap során az apró örömök élvezetére fókuszáltam, melyet tudatosan az előző heti érzékszervi tapasztalásokra alapoztam. A cél az volt, hogy a kiscsoportosok felismerjék: a boldogság ott rejlik a minket körülvevő világ apró részleteiben – egy kedves hangban, egy finom illatban vagy egy puha érintésben.

A megvalósítás tapasztalatai:
A hallás öröme:A „Hol szól a kisharang?” játék nemcsak a figyelmet és a tájékozódást fejlesztette, hanem a gyerekek rácsodálkozását is a tiszta, csilingelő hangra. Megfigyelhető volt, ahogy a csendben várakozás izgalma és a hang megtalálása utáni sikerélmény valódi örömöt váltott ki belőlük.
A látás öröme:Az érzékszervekhez kapcsolódó képpárosítás segített tudatosítani, mennyi szép dolgot láthatunk (pl. egy színes virág vagy a mackó barátságos arca). A gyerekek örömmel fedezték fel a vizuális azonosságokat, ami erősítette a kompetenciaérzetüket.
Az illat öröme: Az illatfelismerő játék (pl. vanília, fahéj,parfüm,kömény,fokhagyma…) igazi „varázslat” volt számukra. Az arcukon tükröződő érzelmek – a meglepődés, majd a mosoly – igazolták, hogy az érzékszervi ingerek közvetlen úton kapcsolódnak a boldogságérzethez.
A tapintás öröme: A tapintós játék ( bársony, bőr, csiszoló papír,műszőrme…) során egyértelműen különböző textúrákkal ismerkedhettek a gyerekek, melyek hozzájárultak a környezetünkről alkotott kép megismeréséhez, az idegrendszer fejlődéséhez, az ujjak érzékenységének növeléséhez.
A tapintás kellemes érzetet, örömet, stresszoldást nyújtott a gyerekek számára.

A Boldogságóra legnagyobb sikere az volt, hogy a gyerekek elkezdték tudatosabban megélni a pillanatot. Megtanulták, hogy örömet okozhat egy puha plüssmaci tapintása vagy egy kedves dallam hallgatása is. Ez a fajta szemléletmód segít az érzelmi önszabályozásban és a pozitív énkép kialaku- lásában már ilyen kicsi korban is.

A mai napot a csokoládé világnapja alkalmából szerveztem meg, melynek célja az volt, hogy a jeles naphoz kapcsolódva élményszerű, több területet fejlesztő tevékenységeket biztosítsak a gyermekek számára. Fontosnak tartottam, hogy a program során a finommotorika, a figyelem és a szabálykövetés egyaránt fejlődjön, mindezt játékos formában.

A bevezetésként egy grafomotoros tevékenységgel kezdtem, melynek során a gyermekek egy csokitorta körvonalát rajzolták át, majd saját elképzelésük szerint színezték ki. Ezt követően a tortaszeleteket meghatározott sorrendben, barna, sárga, rózsaszín, színezték ki, amellyel a színek felismerését, a sorrendiség betartását és a figyelemkoncentrációt gyakoroltuk.

A vizuális feladat után egy gyakorlati, élményalapú tevékenység következett: közösen kókuszgolyót készítettünk sütés nélkül. Megbeszéltük az alapanyagokat és a munkafolyamat lépéseit, majd a gyermekek aktívan részt vettek a keverésben és a golyók formázásában. A tevékenység során lehetőségük nyílt a finommotorika fejlesztésére, az együttműködés gyakorlására és a közös alkotás örömének megélésére.

A foglalkozás jó hangulatban, nyugodt légkörben zajlott. A gyermekek örömmel és büszkeséggel tekintettek mind az elkészült rajzos munkáikra, mind a saját kezűleg készített édességekre. A nap során sikerült a csoki világnapját komplex módon, játékosan és fejlesztő jelleggel megünnepelnünk.

Végre elénk tárultak a hó adta lehetőségek,ami által rengeteg élményt,tanulást és fejlesztési alkalmat tudtunk tervezni,szervezni gyermekeinknek.
Elsősorban a tapasztalatszerzésre helyeztük a hangsúlyt.
– A hó megfigyelése: színe,tapintása,hőmérséklete.
– Olvadás,fagyás megtapasztalása ,színes jégcsap készítése.
– Nyomok a hóban:ember,állat,jármű.
– Szánkózás ,hógolyózás.
– Hóember építése.