Márciusban az „Aranyoskák” csapattal a Boldogságóra keretében az apró örömök tudatos megélésére helyeztük a hangsúlyt.
Beszélgettünk arról, hogy milyen gyakran a jövőbe helyezzük a boldogságunkat, miközben a jelen pillanat szépségei mellett elsietünk.
Közösen gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk jobban megélni a mindennapok apró, mégis értékes pillanatait.
A gyerekek sok példát hoztak arra, mi okoz nekik örömet a hétköznapokban.
Megfigyeltük, hogy egy illat, egy szép látvány vagy egy kedves emlék milyen könnyen mosolyt csal az arcunkra.
Kiemeltük, hogy a boldogság egyik kulcsa az, ha észrevesszük és megéljük ezeket a pillanatokat.
Beszélgettünk arról is, hogy a rohanó világban tudatosan kell megállnunk egy kicsit.
A heti feladatunk is ehhez kapcsolódott: „Állj meg egy pillanatra, és nézz fel az égre!”
A gyerekek felnéztek a felhőkre, és megfigyelték azok formáit, szépségét.
Sokan érdekes alakokat fedeztek fel a felhőkben, ami még izgalmasabbá tette az élményt.
A feladat részeként fényképeket is készítettek az általuk látott pillanatokról.
Ezek a képek jól tükrözték, mennyire különböző módon látjuk ugyanazt az eget.
A közös megosztás során mindenki örömmel mesélt a saját élményéről.
A gyerekek megtapasztalták, hogy a legegyszerűbb dolgok is boldogságot adhatnak.
Ez a tevékenység segített abban, hogy tudatosabban figyeljenek a jelen pillanat szépségeire.
Apró örömök élvezete
Az év minden napján jólesik megélni a boldogság pillanatait, amelyek mindannyiunk életében egyediek – hol rövidebbek, hol hosszabb ideig tartanak. A tavalyi év élményei olyan maradandónak bizonyultak, hogy fontosnak tartottam, idén is közösen átéljük a Boldogság Világnapjának örömét.
A tervezés során figyelembe vettem az előző év tapasztalatait, bevontam kollégáimat a megvalósításba, valamint megismertük az online feladatokat és átgondoltuk azok gyakorlati kivitelezésének lehetőségeit. Ezek alapján közösen egy helyi kedvességkampány megvalósítását tűztük ki célul: „Adj egy BÓK-ot!”
Aktív szerepet vállaltak a szervezésbe a Boldogságórát tartó óvodapedagógusok, de csoportonként mindenki bekapcsolódott: óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek és dajkák egyaránt.
Tervező munkám során találtam rá a kavicsképek ötletére, amelyet megosztottam kollégáimmal, és közösen valósítottuk meg.
A kavicsok gyűjtése változatos módon történt: volt, aki otthon gyűjtötte, mások a gyermekekkel közös séták során találták meg a megfelelő darabokat.
A kavicsokra olyan szavak kerültek, amelyek a boldogság sokszínűségét fejezik ki.
A kavicsok elhelyezése csoportonként, egyéni elképzelések alapján valósult meg.
A folyosó félhomályában úszó szívecskék és a halk zene együtt különleges, meghitt, szívet melengető légkört teremtettek a szülők és a gyermekek számára már a reggeli megérkezés pillanatában. Ezt az élményt tovább gazdagította a saját kavics kiválasztásának lehetősége.
Az idei alkalom több szempontból is különbözött az előző évi gyakorlattól: a kavicsokon szereplő, boldogságot kifejező szavak a szülők számára is láthatóvá váltak. Volt, aki maga választott, míg mások ezt a döntést gyermekükre bízták.
A szülők mosolya, csillogó tekintete és kedves szavai megerősítették, hogy kezdeményezésünk elérte célját.
A megmaradt kavicsok a délelőtt folyamán „útra keltek”: az óvodások meglátogatták a konyhai dolgozókat, majd Nyírbéltek több pontján is elhelyezték a kedvesség kavicsait, ezzel is örömet szerezve másoknak.
Ezen a napon egy kis meglepetéssel is készültem az intézmény minden dolgozója számára – hiszen adni jó.
Nyugdíjas kollégáink, az iskola igazgatója és a munkaközösség vezetője is ellátogatott hozzánk egy mesemondó délelőtt alkalmából. Bemutattam számukra a Boldogság Világnapjához kapcsolódó eseményeket, majd ők is választhattak a boldogsághoz kapcsolódó kavicsokból és a személyre szóló üzenetekből.
Ez a kezdeményezés nem csupán egy nap ünneplését jelenti, hanem egy olyan szemléletet is, amely a mindennapokban segíti a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt abban, hogy észrevegyék és megéljék az apró örömöket.
Az 5. osztály márciusban hétköznapi tárgyakkal eljátszotta, mi lehet az, a többiek pedig kitalálták. A tollból és ceruzából evőpálcika és tetováló tű, a tolltartóból kalapács, mobiltelefon és tégla, a kulcstartó gyűrűjéből fülbevaló lett. A gyerekek élvezték ezt a játékot.
Az 5. osztály márciusban hétköznapi tárgyakkal eljátszotta, mi lehet az, a többiek pedig kitalálták. A tollból és ceruzából evőpálcika és tetováló tű, a tolltartóból kalapács, mobiltelefon és tégla, a kulcstartó gyűrűjéből fülbevaló lett. A gyerekek élvezték ezt a játékot.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Apró örömök élvezete
A 7. Boldogságóránk témája az Apró örömök élvezete volt. Megbeszéltük, hogy az apró örömök élvezetéhez az 5 érzékszerv által nyújtott kellemes érzetek szükségesek. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatai után táncoltunk az Imádok élni című dalra. A téma megértéséhez elbáboztam az Újra együtt! c. mesét. Körbe ülve mindenki elmondhatta, hogy egy adott érzékszervhez milyen örömet tud társítani. Pl.: „Örülök, hogy érzem az Ibolya illatát!” Különböző játékokat játszottunk még az érzékszervek bevonásával. Milyen tárgy van a takaró alatt elrejtve? Tapintás alapján találd ki! Minek az illatát érzed? Kóstolgatós játék. Majd a gyermekek lerajzolták, hogy mi okoz a legnagyobb örömet számukra. A gyermekek ügyesen összedolgoztak a játékok során. A végén örömöleléssel zártuk a foglalkozást.
A március havi téma feldolgozása egész hónapban folyt többféle tantárgyon keresztül. Kezdésnek megbeszéltük a téma elméleti hátterét, összegyűjtöttük, hogy milyen örömforrások lehetnek. Mindenhol és mindenben kerestük az apró örömöket. Az egyik olvasás órán egy édességről olvastunk receptet. A következő technika órán közösen elkészítettük, majd megettük. (Ez annyira tetszett a gyerekeknek, hogy azóta többen otthon is elkészítették a gesztenyés golyót. )
Ebben a hónapban sem maradhatott el a mesehallgatás. Szofi nagy mesekönyvéből Szofi az áruházban című mesét olvastam fel nekik. Ezután megbeszéltük, hogyan kapcsolódik az adott témához, mikkel szerzett magának, barátjának, anyukájának örömet a főszereplő.
Rajz órán egy mosolygós virág szirmaiba beleírták a gyerekek, hogy mik azok az apró örömök, melyeket a hónapban meg szeretnének valósítani, el szeretnének érni (napsütés, tavasz, 5-ös, barátok, játék, foci, süti stb). A hónap folyamán mindig kiszínezték azt a szirmot, ami már teljesült. Írás, színezés közben meghallgattuk többször is a hónap dalát. A hónap végére egy szép, színes virágos kert jött létre.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A márciusi boldogságórák témája az Apró örömök élvezete nagyon közel állt a gyerekekhez. Minden reggel azzal indítottuk a napot, hogy elmondták, hogy előző nap milyen apró örömökben volt részük akár az iskolában és a családi közegükben. Nagyon lelkesek voltak, örömmel osztották meg a gondolataikat. Nemes Nagy Ágnes: Mennyi minden c. versét felolvasva a vers üzenetéről beszélgettünk és megfogalmaztuk, hogy kincsekkel vagyunk körülvéve, csak észre kell vennünk őket. A 10 millió Fa Alapítvány a Nemzeti Faültetés Napja kezdeményezéséhez nemcsak a Boldogságóra program, – melynek iskolánk is örökös tagja-, hanem a mi közösségünk is örömmel csatlakozott -e nagyszerű kezdeményezéshez, ehhez a változást elősegítő mozgalomhoz. Iskolánk dolgozói, tanulói és a szülők közreműködésével március 2-án délután intézményünk udvarán, a Nemzeti faültetés napján egy juharfa csemetét ültettünk el közösen. Megmutattuk, hogy összefogással képesek vagyunk zöldebbé, egészségesebbé és szebbé tenni környezetünket. Minden elültetett fa egy új történet kezdete – egy történet, amely rólunk szól, és arról, hogyan vigyázzunk a ránk bízott világra. A mai nappal tettünk valamit a természetért, az állatokért – és saját jövőnkért is. Mert minden fa egy kis ajándék a Földnek. Minden elültetett csemete a remény, az összefogás és a felelősségvállalás jelképe. A fák csendben dolgoznak értünk, igazi hősök: tisztítják a levegőt, árnyékot adnak a forró nyári napokon, otthont nyújtanak élőlényeknek, és még abban is segítenek, hogy szebb és zöldebb legyen a világunk. Mottónk volt: Ültessünk még sok fát, gondozzuk őket szeretettel, és legyünk mi is a természet igazi barátai!
A Nemzetközi Nőnap alkalmából a fiaink nemcsak versekkel, hanem apró ajándékkal is köszöntettek bennünket. Olyan virágokat is rajzoltak, színeztek, melynek szirmaiba beleírták azokat a külső-belső tulajdonságokat, amelyeket a legjobban kedveltek az ajándékozottban. A víz világnapján kézműveskedtünk, majd összegyűjtöttük fontos szerepét, boldogérzetét. Vizes kísérleteket is végeztünk, majd beszélgettünk a takarékos vízfogyasztás jelentőségéről is. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet március 16-22. között hirdette meg a vízfogyasztást népszerűsítő 16. Happy-hetet. A programba iskolánk, osztályunk is bekapcsolódott. Célja, volt, hogy a diákok kevesebb cukros üdítőt fogyasszanak és hogy folyadékpótlásra a tiszta csapvizet részesítsék előnybe. Üzenetük: A LEGEGÉSZSÉGESEBB VÁLASZTÁS A VÍZ! A gyerekekkel a hét folyamán nagyon sok feladatot oldottunk meg a vízfogyasztás népszerűsítésére. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezésében idén már 11. alkalommal került sor a Digitális Témahét megszervezésére, mely március 23-e és 27-e között zajlott iskolánkban. A gyerekek feladatokon keresztül igyekeztek minél több hasznos digitális ismeretet elsajátítani, digitális készségüket fejleszteni, a biztonságos internethasználatra felhívni a figyelmüket, a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatának kialakítása.
A ceruza napján megnéztük A kisegér meg a ceruza c. mesét is. Természetesen a Boldogság Világnapjáról sem feledkeztünk meg, amikor is apró, de boldogságfokozó feladatokat végeztünk el.
Március az egyik kedvelt hónapunk, hisz nemcsak a tavasz kezdetét jelenti számunkra, hanem az ünneplések sorozatát is, hiszen elsőkörben március 8 – án köszöntöttük nő ismerőseinket, az édesanyákat, nagymamákat és nagynéniket. Kis ajándékokat készítettünk számukra és valóban az apró örömök megélésében is volt részünk, hisz izgatottan tervezgették, hogy kinek mikor adják át a kis meglepetéseiket.
Március 15-e előtt elkészítettük a nemzeti színű kis huszárainkat és ellátogattunk a Petőfi szoborhoz, ahol elénekeltük az ismert dalainkat és felelevenítettük az ismereteinket az 1848-49-es forradalom eseményeivel kapcsolatban.
Március 20-án elkészítettük a boldogság kék madarát és kipróbáltuk azt is, hogy tudnak-e repülni… Majd kis szíveket és boldogsággal kapcsolatos idézeteket, gondolatokat osztottunk szét az iskola udvaron a tanároknak és diákoknak egyaránt. Majd ugyanezt tettük az iskola előtt a járókelőkkel is. Mindenkinek egy kis vidámságot loptunk a szívébe. Sokan jelezték vissza, hogy örülnek, mert szebbé tettük a napjukat!
Az apró örömök megélésben nagy szerepet kapott az az anyanyelv óra is, amikor A tulipánná változott királyfi című magyar népmesét dramatizáltuk, hiszen ez a mese is a boldogság keresésről szól és annyira jó, hogy a megpróbáltatások után végül sikerül, és az egymásratalálásban fellelhető a boldogság érzése is.
Nagyon tartalmas hónapot tudhatunk magunk mögött. Izgatottan várjuk a következő hónap meglepetéseit, izgalmait és kihívásat. Addig is áldott húsvéti ünnepeket kívánunk mindenkinek!
Az apró örömök élvezete támájának feldolgozását egy nagy sétával kezdtük a környéken. Miután visszaérkeztünk az Óvodába megbeszéltük, hogy kinek tetszett a séta, és ha tetszett, akkor miért: – Volt, akit a lovak, birkák közelsége fogott meg,
– Volt, aki annak örült, hogy egy kis hídon át tudtunk kelni a patakon,
– Volt, aki a kidőlt fák megmászásának örült,
– Volt, aki békát látott a közeli pataknál, és ez tette boldoggá,
– Volt, aki a futóversenyt tartotta a legjobbnak.
Beszélgettünk arról, hogy ezek a dolgok milyen örömöt jelentettek számunkra és ettől egy kicsit jobban éreztük magunkat. Megbeszéltük, hogy ezek a történések milyen érzékszerveinkre hatottak, és hogy mi minden hat még pozitívan ránk, az érzéseinkre. A téma zárásaként a beszélgetőkörben egyenként egy-egy gyermekről elmondtuk a jó tulajdonságait, és mindenki dönthetett arról, hogy ölelést vagy simogatást kér a többiektől.
Március: Az apró örömök élvezete
A márciusi Boldogságóra középpontjában az apró, mindennapi örömök felfedezése és tudatos megélése állt.
A foglalkozást a nőnaphoz kapcsolódva kezdtük, ahol a gyerekek „hősöket” neveztek meg az életükből (anya, nagymama, lánytestvér), és megfogalmazták, mit szeretnek bennük. Ezzel a szeretet és hála érzését erősítettük.
Zenei élményt adott Bagdi Bella Imádok élni című dala, amely segítette a pozitív hangulat kialakítását. Irodalmi feldolgozás során Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című verséről beszélgettünk: arról, hogy ami valakinek kacat, az másnak igazi kincs lehet. A gyerekek saját „kincseikről” is meséltek.
A jókedvet egy mozgással kísért boldog mondóka is erősítette, amely egyszerre töltötte fel a testet és a lelket.
Mesefeldolgozásként Bezzeg Andrea Újra együtt című történetét hallgattuk meg, amely két nagyon különböző lény barátságáról szól. A mese rámutatott arra, hogy érzékszerveink segítségével észrevehetjük a világ apró, mégis nagy örömet adó szépségeit.
A Boldogságóra munkafüzet (51–53. oldal) feladatai során az érzékszervekhez kapcsolódó apró örömöket színeztük, ezzel is tudatosítva ezek jelenlétét.
Élményszerző sétán figyeltük meg a természet ébredését: virágokat néztünk, gólyát lestünk, valamint veteményeztünk is, amelynek örömét később tapasztalhatjuk meg.
A foglalkozást egy „földeléses” mindfulness gyakorlattal zártuk (5-4-3-2-1 technika), amely az érzékszerveken keresztül segít a jelen pillanat megélésében és a belső nyugalom kialakításában.
A víz világnapja jó alkalmat adott a vízzel való kisérletek örömeinek átélésére is.