Szeptemberi boldogságóránkon nagy munkában voltunk.
Hálabefőttet készítettünk.
Mindenki megfogalmazta miért hálás, majd lerajzolta.
Széles volt a paletta. A saját kiscicától, a tolltartóig, majd a barátoktól a tanító néniig érzett hála megjelent a rajzokban, szavakban.
Azután ezt a sok szép dolgot közös edénybe gyűjtöttük, amit majd később bővíteni is tudunk.
A hála gyakorlása
Boldogságóráinknak állandó résztvevője Csipike, a Boldogságplüss, aki nagy szeretettel és odafigyeléssel visz végig Bennünket az érzelmek útján.
A Hála témakörénél a motivációs dal és a meditáció után egy nagy körben leültünk a szőnyegre, és mindenki kapott egy világítós csodakavicsot, amit a mese alatt (Maci bajban van) végig melengettek a kezükben. A mese végén megkértem a gyerekeket és a csoportban dolgozókat, hogy mondjanak olyan dolgokat, amiért hálásnak érzik magukat, majd a kövecskét beletették egy üvegbe, amit fényfüzérrel világítottunk meg és ez alvásidőben végig világított nekik. Hazamenetelkor a gyerekek otthonra is kaptak egy világító csodakavicsot, hogy otthon a családdal is átélhessék a hála fontosságát.
A gyerekek már nagyon ügyesen meg tudták fogalmazni, hogy mi mindenért lehetnek hálásak. Készítettünk hálabefőttet, amibe eltették a háláikat és a hála színezőt készítették el.
A gyerekek már nagyon ügyesen meg tudták fogalmazni, hogy mi mindenért lehetnek hálásak. Készítettünk hálabefőttet, amibe eltették a háláikat és a hála színezőt készítették el.
Október hónapban a 4. osztályosokkal szintén a hála témakörét dolgoztuk meg. Nagyon sok program, öröm érte az osztályt, ezért gondoltuk úgy, hogy többször és többféleképpen kifejezhessék a gyerekek hálájukat, meglássák az apró örömeiket.
Többször meghallgattuk „Bagdi Bella: „Szép nap, ölelj most át engem” című dalát. „Köszönöm az érzékszerveimnek” (Köszönöm a fülemnek, köszönöm a szememnek…) játékot eljátszottuk.
„Hála-befőtteket” készítettünk. Minden tanuló kapott gyümölcs rajzokat, arra írhatták, rajzolhatták le, hogy miért lehetnek hálásak. Közösen megbeszéltük és mindenki örült a másik élményének, megfogalmazásának.
Október hónap reggeleit úgy indítjuk, hogy minden napban igyekszünk megkeresni a jót, milyen jó dolog történhet velünk?
Optimistán gondolkodunk
Kitartóak vagyunk
Tanulunk valami újat
Órán mindig figyelünk
Bízunk magunkban
Elégedettek vagyunk
Remek ötleteink adódnak
A hónap elején megbeszéltük a gyermekekkel, hogy tudatosan figyelik és igyekeznek észreveszni mi mindenért lehetnek hálásak. Arra biztattam őket, hogy a hónap során keressék azokat a személyeket, eseményeket és élményeket, amelyek örömet, segítséget vagy szeretetet adnak számukra. A boldogságórán lehetőségük nyílt arra, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. Örömmel meséltek arról, hogy az elmúlt hónapban mennyi mindenért éreztek hálát: családjukért, barátaikért, tanáraikért, közös élményeikért, sikereikért, valamint a hétköznapok apró örömeiért. Különösen megható volt, amikor egymásnak is elmondták, miért hálásak a másiknak. A téma feldolgozásának kreatív részeként hálaszókincsből szívecskét formáltunk. A foglalkozás üzenete elérte a tanulókat: a boldogság sokszor nem nagy dolgokban rejlik, hanem abban, hogy képesek vagyunk észrevenni és értékelni a mindennapok apró ajándékait.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Hála a mi kis óvodánkban
A nagycsoportosok már nagyon várták a Boldogságórát.
A téma a Hála gyakorlása volt. Először megbeszéltük, hogy mit jelent ez a szó, milyen érzésekkel tölt el bennünket, kinek és miért lehetünk hálásak. Itt a gyerekek is nagyon sok jó példát mondtak.
Relaxációs mozgást végeztünk „Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem” című zenéjére, majd faleveles játékot játszottunk, ahol a gyerekeknek úgy kellett minél gyorsabban adogatni körbe a leveleket, hogy ne ejtsék le azokat-így gyakoroltuk a csapatmunkát.
Elmeséltem a Hálafa című mesét, ami nagyon tetszett nekik, türelmesen hallgatták és figyelték a bábozást. A mese végén átbeszéltük a történetet, amit a gyerekek nagyon pontosan vissza tudtak adni. Megbeszéltük azt is, milyen érzések jelentek meg a mesében.
A foglalkozást egy közös tánccal és két feladatlappal zártuk, ahol lerajzolták azoknak a társaknak a jeleit, akiknek hálásak valamiért, illetve egy színezős feladatot is megcsináltak. A csapat nagyon ügyesen együttműködött mindvégig.
A szeptember hónap boldogság témája a hála volt. Csoportommal ezt a témakört jártuk körbe és dolgoztuk fel a program segítségével. A szeptemberi heti témának a tevékenységeihez kapcsolódóan mindig igyekeztünk arra törekedni, hogy a hála fogalma elmélyüljön, tudatosodjon a gyerekekben és megérezzék azt, hogy milyen jó és boldog érzés.
Magát a foglalkozást egy „barátkozós” mondókával indítottuk, melynek a végén a párba állt gyerekek megölelték egymást, majd párcsere következett.
„Szervusz pajtás, kukoricahajtás
Aki fogja kezemet,
öleljen meg engemet!”
Ez már a témára való ráhangolódást segítette, érzékeltetve a szeretet, hála kimutatását egymás irányába. Ezt követően beszélgetést kezdeményeztem, melyben megéreztettem a csoporttal, hogy mi maga a hála érzése. Több gyerek meg is tudta fogalmazni és így már el is kezdődött a téma feldolgozása. A Boldogságóra által felkínált lehetőségek közül a Gyermekek világnapját választottuk és az ehhez leírt játékot alkalmaztuk. Mind a három elkezdett mondattal végigjátszottuk. / „Szeretem, hogy gyerek/ovis vagyok, mert…”, „Azt szeretem magamban, hogy…”, „Köszönöm neked, hogy…” / A gyerekek nagyon jól megfogalmazták a gondolataikat, választékosan mást-mást mondtak, nem ismétlődtek a válaszok.
Magát a fogalalkozást közös énekléssel, zenehallgatással zártuk.
Szeptember hónap az újra találkozás örömével, és az új gyerekek befogadásásval, megismerésével telt. Nagy figyelmet fordítottunk egymás megismerésére, elfogadására, új gyermekek szeretető figyelmére. Megismertük egymást, megismertettük a csoport szabályait. Minden nap belecsempésztünk a mindennapjainkba gyerekjógát, láégzőgyakorlatokat és relaxációt, hogy nyugalmat, biztonságot nyújtó légkört biztosítsunk a gyermekeknek. Sokat báboztunk énekeltünk, elmeséltük a legkedvesebb meséiket, és eljátszottuk kedvenc körjátékainkat. Ősztündér rendszeresen ellátogatott a csoportba, és meglepett minket néhány őszi kinccsel a természetből, ami arra ösztönözte a gyerekeket, hogy ők is hozzanak ilyen kincseket.
Megtartottuk a világnapokat, a takarítás világnapján nagytakarítást végeztünk a geermekekekkel közösen az óvodába, és a mese világnapján mindenki királlyá, királylánnyá változhatott, és a kedvenc mesehősévé is átváltozhatott.
A közös alkotások, közös séták nagy örömet okoztak a gyermekeknek, mindig rácsodálkoztunk a természet szépségére.
A gyermekekkel eljátszottuka titkos jötevő játékot, ami nagyon tetszett nekik. Minden nap hálásak voltunk, hogy együtt vagyunk, és egymást segítve, egymásra odafigyelve örömteli perceket okoztunk a gyermekeknek.
A hónap során gyakran eljátszottuk az ölelő kört: a gyermekek körbe adták az ölelést: Örülök, hogy itt vagy! mondat mondásával.
Nagyon jó kis közösség lett már egy hónap alatt a csoportból.
