Kicsit szorongva kezdtem a szeptembert új munkahelyemen,új gyermekekkel.
Vajon hogyan sikerül velük megtalálnom a hangot és,honnan tudom kezdeni a hála témakörének feldolgozását?
Bíztam benne,hogy -önkormányzati fenntartású,ok keresztény szellemiségű-csoportunk előélete segítségemre lesz.
És így is lett!
Az első boldogságórát a napi csendességbe építettem bele,ami gyertyagyújtással és a hónap dalával kezdődött.
Megbeszéltük,hogy hogyan lehet bejutni a boldogság várába tíz lépcsőfokon keresztül.Az első lépcsőfokra azok léphetnek fel elsőnek akiknek az üres lufija először lesz a sok hálapöttytől a legdíszesebb.Hála pöttyöt ujjnyomdával adhattak.de meg kellett fogalmazniuk,hogy miért hálásak a pajtásuknak.
Ezzel a feltétellel folyamatosan lehetett pöttyözni a lufikat.
A szeretet folyóson végig sétálva pedig-kommunikációs fejlettségi szintjüknek megfelelően-fogalmazták meg,hogy kit miért szeretnek,miért hálásak neki,mi az amit egy simogatással megköszönnek.
A hála,a köszönet,a szeretet és az ezekhez kapcsolódó érzelmi állapotok tudatosítása végig vonult a szeptemberen, sok-sok tevékenységen keresztül.
A hónap végére sokuknak érezhetően könnyebb volt verbalizálni érzelmi állapotukat.
Az első lépcsőfokra feljutottunk!