Osztályunk a Reggel, délben, este, és a Hálabefőtt feladatot készítette el szeptemberben. Ezúttal a tablót töltöm fel, mivel a befőttünk még kevés „gyümölcsöt” tartalmaz. 🙂
A hála gyakorlása
Hálanapló
Kiválasztott hős: Dwayne Johnson a Felhőkarcoló c. film főszereplője
1. Eseményt megelőző hála: főhősünk FBI ügynökként egy bevetésen lábát veszti, ám az amputálást végző doktornőt feleségül veszi- ezért, és a gyerekeiért hálát érez.
2. Régi munkája helyett biztonsági szakértőként dolgozik, és egy felhőkarcoló biztonságát ellenőrzi. Ott azonban tűz üt ki, és családja a tűzhatáron felül marad. Egy toronydaruról a főhős az égő épületbe ugrik, ahol megtalálja családját, akik életben vannak, ezért hálával tartozik.
3. Viszontagságok után megmenti családját a tűzhaláltól, és tisztára mossa nevét. Őszinte hálával tartozik a sorsnak.
Tanulóimmal nagy örömmel láttunk neki a tanév első témájának. Fontosnak tartottam, hogy sokat és körültekintően beszélgessünk erről, hiszen manapság kissé elfeledettnek gondolom hálát adni valamiért. Felolvastam a gyerekeknek néhány idézetet a hálával kapcsolatban, megbeszéltük, mit jelent hálásnak lenni, mit rejthet ez az érzés. A gyerekek arcán derűs felismerés lett úrrá: de hiszen ők sok mindenért lehetnek hálásak!
Minden tanuló kapott néhány percet a maga csendességében, hogy átgondolja, kinek, miért lehet hálás, a nagy dolgoktól az egészen apró, értékes dolgokig, majd a háláról szóló zene hallgatása közben „hálafát” készítettünk közösen, amelyen mind elhelyeztünk több (merthogy mindannyiunknak sok mindent van mit megköszönni és hálásnak lenni) falevelet a gondolatainkkal.
Ez a hálafa a rengeteg levelével a továbbiakban is emlékeztet majd minket arra, hogy számtalan dologért lehetünk hálásak a mindennapokban, csak észre kell vennünk és megélnünk mindezt.
Az óra a gyerekek számára nagyon érdekes volt. A 7. évfolyamon rengeteg építő jellegű gondolata volt a tanulóknak.
Nem tudtunk faágat hozni az órára, ezért egyenlőre a táblára rajzoltuk a Hálafát, de szerintem ez is nagyon jól sikerült!
A feltöltött képekből látszik, hogy jól érezték magukat és sok mindenért Hálásak a gyerekek!
Első osztályos gyerekeinkkel beszélgettünk a háláról. Kinek és miért lehetek hálás? Apának, anyának: szülinapi tortáért, ajándékokért… de a tárgyaktól eljutottunk az elvontabb fogalmakig is: a családomért, saját magamért (hogy megszülettem). Mindenki egy papírszívebe rajzolta ezt, és vitte haza a szüleinek.
A hála téma feldolgozásához a könyv által ajánlott kis báb történetét használtam fel. Miután eljátszottam a gyerekeknek a rövid történetet, beszéltünk róla, a szereplőktől, a hála fogalmáról, melyet megfejetettünk, hogy valamiféle köszönetet jelent. Ezután odaadtam a gyerekek a bábokat és kellékeket, mellyel újra és újra játszottuk a történetet. A gyerekek ötlete volt, hogy a szerepeket cseréljük fel, így a játék még rengeteg lehetőséget hordozott magában. Megragadta a csoportot a téma, később is játszották, meséltek róla például a csoportba délelőtt érkező dajka néninek. Bábozás után a munkafüzet képeit megnézegetve beszélgettünk arról, hogy kinek miért lehetnek hálásak. A bábozás képeit szeretném megosztani.
Kisfilmünkben két kamasz egy idős nénivel mit sem törődve, kirúgják a kezéből a mankóját. A néni szomorúan áll. De érkezik egy kislány, aki a néni segítségére siet. A forgatást az iskolában csináltuk egyikünk nagymamáját kérve fel „filmsztárnak”. Remekül helytált, végig élveztük a lendületességét.
