Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája-Vegyes csoport

Plakáton gyűjtöttük össze kinek és miért lehetünk hálásak.
Az ujjlenyomatok emlékeztetők, hogy az órán arról beszélgettünk milyen érzéseket kelt bennünk a hála, hogyan tudjuk kimutatni hálánkat. Voltak, akik úgy vélekedtek, a felnőtteknek sokkal könnyebb kimutatnia hálájukat. A gyerekeknek nehezebb, mert van aki szégyenlős, elhúzódó és van aki nem tud kedvesen viselkedni. Az óra a gyerekek dilemmája alapján abba az irányba haladt, hogyan mutassuk ki hálánkat. Bátorítással, biztatással, példákkal, remélem nekik is tudtam segíteni és élethelyzeteikben előveszik.

Szeptemberben a munkát egy új osztállyal kezdtem. A tavalyi csapatból három tanuló maradt, aki itt folytatta a tanulmányait, a többiek pedig a másik osztályból hozzánk kerülő, illetve másik intézményből jövő „új” tanulók. Összesen tíz, nagyon szeretetreméltó kamasszal kezdtem el a tanévet, ami nekem már a negyedik a boldogságórák gyakorlatában, azonban sokuknak ez az első. Érdeklődéssel és kíváncsisággal fogadták az első boldogságórákat, ami számukra sok újdonságot tartogatott. Nagyon sokat beszélgettünk, és személyes történeteket osztottunk meg egymással. Feladatokat oldottunk meg, melyben nagyon szívhez szóló vélemények szerepeltek. Számomra nagyon jó érzés volt látni, ahogy a nagy kamaszok, akiknek már meg van a saját véleményük a világról, hogy mutatták meg egymásnak és nekem az érzelmesebb oldalukat. Remélem hogy ez a pozitív hozzáállás amivel fogadták a boldogságórát kitart majd egész évben. Kívánom, hogy sok szép élményt élhessek át velük a tanév alatt. Igaz, még csak egy hónap telt el a tanévből, de már most úgy érzem, hogy nagyon közel kerültem hozzájuk lelkileg, és ebben a boldogságóráknak is volt szerepe.