A mai délelőtt folyamán ismerkedtünk a Boldogságóra program hála fejezetével. Próbáltam a gyermekeknek a „Mese a hálás egérről ” című mesével a hála fogalmát ismertetni.
Ezután minden gyermeknek egyesével mondtam el miért vagyok hálás neki. A gyermekek egymás felé is megpróbálták kifejezni hálájukat. Jól sikerült ez a délelőtt boldogan zártuk.

A Katica csoportban és a Micimackó csoportban, hálapárnák készültek.
Süni csoportban pedig hálaadó táncot jártak a gyerekek. A hálát többféle módon vagyunk képesek kifejezni. Mi óvodások a Süni csoportosok, hálát adtunk azért, hogy tudunk mivel simogatni, a két kezünkkel, tudunk mivel táncolni, a két lábunkkal,el tudtuk mondani a gondolatainkat, a szánkkal, és egyáltalán hálát adunk, hogy vagyunk, mások, és magunk tiszteletére, örömére.

Mindkét tevékenység, nagy örömmel és fokozott érdeklődéssel töltötte el a gyerekeket, ezt követően, következetesebben, oda figyelünk a hála gyakorlására.

Helyszíne: Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda,
Csemetekert Óvoda – Süni csoport, Szivárvány csoport, Napocska csoport
Korcsoport: 3-6 évesek
Téma: A hála gyakorlása
Ráhangolódás :Bagdi Bella Szép nap ölelj át most engem
Relaxációs gyakorlat: „ Égig érő fa vagyok….”
Mese: Bezzeg Andrea: A hálafa története ( eszköz: tenyérnyomattal készített hálafa)
A nyúl meg a káposzta ( Gőgös gúnár Gedeon 24.o.)
Dramatikuajáték : Erdőt járunk…
Beszélgetés az ajánlott kérdések alapján: Gondolatok, érzések megfogalmazása a mesék és a mindennepi életünkkel kapcsolatban Miért lehetsz hálás?
Leveztetés: Egymás arcának megsimogatása
Saját tenyerük körül rajzolása, színezése
Hálaszív készítése ( Süni csoport)
Hálafa készítése ( Szivárvány csoport)
Hálakert készítése ( Napocska csoport)

Boldogságóránk szeptemberi témája a hála volt. Kíváncsian vártam, hogy a gyerekek mennyire lesznek befogadóak ebben az új program nyújtotta lehetőségekben. Relaxációs gyakorlatnak a firkálásra esett a választásom. Könnyed, ugyanakkor mókás. Jól sejtettem, hogy szeretni fogják azt, hogy becsukott szemmel kell szabadon firkálgatniuk. Azt tapasztaltam, hogy első körben nehezebben engedik el magukat, ki-ki pislognak a feladatból, nézik, hogy a társuk valóban behunyt szemmel rajzol-e. De többszöri elvégzés során belejöttek és átengedték magukat a relaxációnak. A munkákból látható, hogy maradtak zömmel a papír közepén, nem „mertek” lazább mozgásokat csinálni. Ezt a relaxációs gyakorlatot máskor is beillesztem a mindennapokba és nagyobb papírt fogok biztosítani számukra, hogy érezzék, szabadabban tudnak firkálni. Szeretik a gyerekek a bábozást, így arra gondoltam, hogy a Maci bajban van, mesét választom feldolgozásnak. Először elmeséltem alvásidőben, majd másnap elbáboztam nekik. Természetesen ők is szerették volna a bábokat felvenni a kezükre, így amelyiket választották, azt meg is próbálták eljátszani. Egy felvételt készítettem, de a szerepek körbejártak a gyerekek között. Miután a mesén keresztül érthetővé vált számukra a hála jelentése, ők maguk is elmondták, hogy miért hálásak. Nagyon kedves dolgokat mondtak és megható volt végighallgatni. Pl.
Anya megfésülte a hajam
papa megengedte, hogy segítsek megetetni a malacokat vele
anya finomat főzött
szép, pöttyös nadrágot kaptam születésnapomra
Aztán pár gyerek a nap folyamán is hálás volt. Pl. köszönöm óvónéni, hogy megfésültél, hogy öntöttél vizet, valamint pár szülő beszámolt arról, hogy otthon is sűrűbben köszönnek meg dolgokat. Ezeket örömmel hallgattam. Bagdi Bella dalát is érdeklődve hallgatták. A boldogságlépcsőt elkészítettem a csoportszoba ajtajára, aminek első lépcsőfokára felrajzoltuk a hála szimbólumát.

„Hálás vagyok, mert…”
A Csiga-biga csoport ebben a nevelési évben csatlakozott a Boldogságóra programhoz. Izgatottan, és kíváncsian készültem az első tevékenységre. A gyermekek lelkesedése a téma iránt felülmúlta várakozásomat. Elkészítettem a mi „Boldog Dóra” bábunkat, aki mesére hívta a gyermekeket a „Kerekerdő kalandra hív téged”… kezdetű mondókával. Elmeséltem „A Hálafa története” című mesét, majd körbe adtuk a „Hála szívecskét”, és mindenki elmondhatta, hogy kinek, és miért hálás. Én kezdtem a beszélgetést: Hálás vagyok, mert minden étkezésnél valaki tele tölti a poharamat vízzel, és ezzel nagy örömet szerez. Nagyon szívből jövő dolgokat hallhattunk. „Hálás vagyok Szofinak, mert a barátom, és játszik velem.” „Hálás vagyok anyának, mert Maci kávét készít reggelente.” „Hálás vagyok az Óvó néniknek, mert szeretem őket.” Meglepő dolgok kerültek felszínre, és az örökké izgő-mozgó Csiga-bigáink néma csendben hallgatták végig egymást. Tevékenységünket kreatívkodással zártuk. Elkészítettük a mi ragyogó „Hála napocskánkat”, mely a gyerekek kézlenyomatából készült színezéssel. Míg a gyerekek alkottak, Bagdi Bella „Boldog vagyok”… című dala szórakoztatott Bennünket.

Zsida Jánosné óvodapedagógus
Kastélykert Körzeti Óvoda, Veszprém
Csiga-biga csoport
2020.szeptember 30.

„Hálás vagyok, mert…”
A Csiga-biga csoport ebben a nevelési évben csatlakozott a Boldogságóra programhoz. Izgatottan, és kíváncsian készültem az első tevékenységre. A gyermekek lelkesedése a téma iránt felülmúlta várakozásomat. Elkészítettem a mi „Boldog Dóra” bábunkat, aki mesére hívta a gyermekeket a „Kerekerdő kalandra hív téged”… kezdetű mondókával. Elmeséltem „A Hálafa története” című mesét, majd körbe adtuk a „Hála szívecskét”, és mindenki elmondhatta, hogy kinek, és miért hálás. Én kezdtem a beszélgetést: Hálás vagyok, mert minden étkezésnél valaki tele tölti a poharamat vízzel, és ezzel nagy örömet szerez. Nagyon szívből jövő dolgokat hallhattunk. „Hálás vagyok Szofinak, mert a barátom, és játszik velem.” „Hálás vagyok anyának, mert Maci kávét készít reggelente.” „Hálás vagyok az Óvó néniknek, mert szeretem őket.” Meglepő dolgok kerültek felszínre, és az örökké izgő-mozgó Csiga-bigáink néma csendben hallgatták végig egymást. Tevékenységünket kreatívkodással zártuk. Elkészítettük a mi ragyogó „Hála napocskánkat”, mely a gyerekek kézlenyomatából készült színezéssel. Míg a gyerekek alkottak, Bagdi Bella „Boldog vagyok”… című dala szórakoztatott Bennünket.

Zsida Jánosné óvodapedagógus
Kastélykert Körzeti Óvoda, Veszprém
Csiga-biga csoport
2020.szeptember 30.

„Hálás vagyok, mert…”
A Csiga-biga csoport ebben a nevelési évben csatlakozott a Boldogságóra programhoz. Izgatottan, és kíváncsian készültem az első tevékenységre. A gyermekek lelkesedése a téma iránt felülmúlta várakozásomat. Elkészítettem a mi „Boldog Dóra” bábunkat, aki mesére hívta a gyermekeket a „Kerekerdő kalandra hív téged”… kezdetű mondókával. Elmeséltem „A Hálafa története” című mesét, majd körbe adtuk a „Hála szívecskét”, és mindenki elmondhatta, hogy kinek, és miért hálás. Én kezdtem a beszélgetést: Hálás vagyok, mert minden étkezésnél valaki tele tölti a poharamat vízzel, és ezzel nagy örömet szerez. Nagyon szívből jövő dolgokat hallhattunk. „Hálás vagyok Szofinak, mert a barátom, és játszik velem.” „Hálás vagyok anyának, mert Maci kávét készít reggelente.” „Hálás vagyok az Óvó néniknek, mert szeretem őket.” Meglepő dolgok kerültek felszínre, és az örökké izgő-mozgó Csiga-bigáink néma csendben hallgatták végig egymást. Tevékenységünket kreatívkodással zártuk. Elkészítettük a mi ragyogó „Hála napocskánkat”, mely a gyerekek kézlenyomatából készült színezéssel. Míg a gyerekek alkottak, Bagdi Bella „Boldog vagyok”… című dala szórakoztatott Bennünket.

Zsida Jánosné óvodapedagógus
Kastélykert Körzeti Óvoda, Veszprém
Csiga-biga csoport
2020.szeptember 30.

A hála kifejezése már óvodáskorban megnyilvánul egy mosolyban , ölelésben. A köszönöm illetve köszönet által a gyerekek is boldogabbak,átélik az öröm , szeretet érzését.

Beszámoló
A Mesevár és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról, amelynek témája:
A Hála téma volt

A csoport tagjai nagy örömmel fogadták, hogy ismét boldogságórát tarthatunk.
Boldogan jöttek játszani velünk, és nagyon aktívan vettek részt a feladatok megoldásában, a játékokban.
A tevékenység során, fontosnak tartottam, hogy a gyerekek figyelmét az érdekes, motiváló játékokkal felkeltsem, beszélgetésre hívjam őket a képek válogatásával, amelyek segítettek ráhangolni a csoport tagjait arra, hogy bátran meséljenek a velük történt eseményekről.
Fontosnak éreztem, hogy a gyerekekben tudatosodjon, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak, sokszor az apró dolgok, történések is milyen nagy örömet okozhatnak.
Otthonról hozott képeket nézegettünk, Ki merre járt? –/ amíg volt rá lehetőség/ a nyáron. Milyen szép, és jó pillanatért hálás?
Énekeltünk, táncoltunk. Meghallgatttuk Bagdy Emőke: Szép nap ölelj át most engem c. dalát. Bagdy Emőke relaxációs feladatiból is négy feladatot eljátszottunk. /Körbe-körbe-karikába, Fújj, fújj, Az én hangom, Napimádás/
Utána mindenki mesélhetett egy rövid kis történetet arról, hogy milyen volt a nyár leghálásabb pillanata.
„Vidám napom” címmel.
Nagyon tetszett a gyerekeknek, önfeledten, boldogan mesélték el a nyár legszebb, leghálásabb pillanatát.
Többféle módon, hála álarccal, ügyességi játékokkal, – hála szívek megkeresésével, színes korongos játékkal, zárókör játékkal hangolódtunk minél jobban a témára.
A tevékenység felépítésénél szem előtt tartottam a gyerekek egyéni képességeit.
Figyelembe vettem a csoport jó együttműködési képességét, akkor is, amikor közösen kellett a hála szíveket megtalálni a csoportnak, vagy a leveleket továbbítani egymásnak. Néhányan még segítséget is nyújtottak társuknak.
A motiválás során olyan együttes élményre kívántam alapozni, amelyet nagyban segített Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem c. dala. A zene, az együtt éneklés megteremtette a tevékenység jó hangulatát, beindította a gyerekek képzeletét, fantáziáját.
A csoport tagjai örömmel vettek részt a közös tevékenységekben, sikerült érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani.
Meghallgattuk A Hálafa története c. mesét ismét. A mesét nagy átéléssel hallgatták a gyerekek, a mese végén elmondták kérdéseiket, amelyek most már újabbak voltak, a mese lényegéből más részek ragadtak meg a gyerekek emlékezetében, a felvetődő kérdéseket közösen meg is beszéltük.
Örömmel nyugtáztam, hogy beleélték magukat a gyerekek a mese történetébe és kérték az újra mesélést.
A maci bajban van c. bábjelenetet is eljátszottuk a hónap során, közösen készítettük el a bábokat, napközben is szívesen báboztak vele a gyerekek.
Ügyesen elmesélte mindenki, hogy ő miért hálás, mi okoz a számára nagy örömet, remekebbnél, remek ötletek hangzottak el. Nagyon ügyesen választotta ki mindenki a képek közül azt is, amiért ő hálát érez. Bátran és őszintén meséltek a gyerekek arról is, hogy mi az, amit meg szeretnének majd tenni felnőttként, hogy irántuk is hálát érezzenek. / – ha orvos leszek, és meggyógyítom a betegeket, hálásak lesznek nekem… – ha majd házakat építek, hálásak lesznek, hogy lesz hol lakniuk az embereknek – hangzottak el a későbbi tervek.
A beszélgetés alatt végig jelen volt a kellemes, családias légkör, a másik meghallgatása, az érdeklődés és a figyelem.
A legnagyobb sikere a Hálakert elkészítésének volt, mert mindenki elhelyezhette a hála virágát ebben a kertben.
A csoportnak a Hálajáték c. játék tetszett a legjobban, többször is eljátszottuk, nagyon élvezték a gyerekek.
„Boldog tablónk” készítésében mindenki hozta a saját színes hála álarcát, és a hála virágokat, a képek felkerültek a tablóra, majd megbeszéltük közösen, kié lett a legszebb színezés.
Az egész tevékenység nagyon jó hangulatban, sok beszélgetéssel, meséléssel zajlott le.
Befejezésként, kezdő énekünket énekeltük el újra, mert nagyon tetszett a gyerekeknek.
Mindenki eldöntötte, hogy amikor majd megérkezik az Anyukája, nagy öleléssel fogadja, mert nagyon hálás, hogy Ő van neki.
És ekkor fogalmazódott meg, hogy az egész óvodát meg kellene ölelni, mert nagyon hálás mindenki, hogy óvodába járhat.

Mindenkinek jó egészséget kívánunk!

Vigyázzon mindenki magára és egymásra!

Hálásak vagyunk, hogy ismét küldhetjük a beszámolóinkat.

Szeretettel Mendéről a Törpike csoport