Szép napok öleltek át bennünket nevelési évünk első hónapjában. Kezdeti nehézségeink /nevelőváltás, új csoporttagok érkezése/ ellenére hagyományainkat követve sikerült megtalálni lelki egyensúlyunkat. A napi beszélgetőkörök, légzéstechnikai és dramatikus-mozgásos játékaink, zenehallgatás beépítése folyamatos napirendünkbe kezdi újból összetartani a csoportot. Igyekeztünk megtalálni a változásokban rejlő pozitívumokat, örültünk egymás sikerének, szeretettel fordultunk a sajátos nevelési igényű, új társainkhoz. Csoportszobánkban Boldogságvár kuckó várja a mesekedvelőket, Boldogságóra mutatja a havi témákat. Téri tájékozódásunkat a szekrényünkre kihelyezett logó segíti /bal-jobb/, eszközkészletünket Mindfulness kártyákkal bővítettük. Rajzpályázat készítése közben Bagdi Bella dalokat hallgattunk, Hálafánkkal díszítettük folyosónkat. Óvodakertünkben virágaink és nagyra nőtt tökök hálálják meg a gondoskodást. Hála napja alkalmából fűzött karkötővel lepett meg az egyik kislányunk. A csendes pihenő alatt őszi meséink mellett A Hálafa történetét hallgatva szenderedtek álomba gyermekeink. Az óvodai közös tevékenységeken /Forrai100-Körbeér a dal/ túl több városi programon is részt vettünk a szülőkkel együttműködve, melyek javították testi-lelki jóllétünket /Dödölle Fesztivál, Richter egészségnap, Autómentes nap, Lábbuszon és két keréken program, Könyvtári mesefoglalkozás/.
A hála gyakorlása
Hála-vadászat
Idén szerettem volna a gyerekeket kimozdítani a tanteremből, és megmutatni nekik, hogy a hála nemcsak egy szó, hanem egy különleges „varázsszemüveg”, amellyel észrevehetjük a minket körülvevő világ apró csodákat. A gyerekek kézbe kapták a hála- vadászat kártyáikat és elindultak az iskolaudvarn, hogy teljesítsék a feladatokat.
1. A természet ajándéka: A gyerekek kerestek valami szép dolgokat a földön (különleges őszi leveleket, terméseket, s kavicsokat), amiért hálásak lehetnek a természetnek.
2. A kedvenc sarok: Felkeresték az udvarnak azt a pontját, ahol a legjobban szeretnek játszani és beszélgetni a szünetekben.
3. Vidám színek: Olyan dolgokat kutattak fel, amelyek élénk színeikkel melegséget és örömet csempésznek a mindennapjaikba.
4. A segítő tárgy: Tudatosították, hogy a mászókák, hinták vagy éppen a sportszerek mind azért vannak ott, hogy segítsék őket a felhőtlen játékban és mozgásban.
5. Egy kedves mosoly: A legszebb küldetésként egymást és a társaikat figyelték, elcsípve azokat az őszinte, barátságos mosolyokat, amelyek jobbá teszik az egész osztályközösség napját.
Az idei tanévben a 4.C osztály is csatlakozott a Boldogságóra Programhoz.
Az első téma, amivel foglalkoztunk, a hála gyakorlása volt.
Az órát egy kitalált történettel indítottuk, A láthatatlan szemüveggel. Megtanultuk, hogyha felvesszük ezt a képzeletbeli szemüveget, akkor hirtelen észreveszünk minden apró csodát: egy kedves szót a padtárstól, a családunk biztonságát, vagy éppen az őszi napsütést.
A ráhangolódás után a gyerekek színes, őszi papírlevelekre írták fel, mi mindenért hálásak. A sárga juharlevelek a barátokról, a narancssárga tölgylevelek az iskolai élményekről, a piros szivecskék pedig a családról meséltek, míg a gesztenye önmagukról.
A levelekből végül összeállt az osztály Hála-fája, amely színes leveleivel mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy mennyi érték vesz minket körül.
A héten tartott Boldogságóránk központi témája a hála gyakorlása volt, amelyet egy élménydús, komplex tevékenységgel kötöttünk össze. Első lépésként ellátogattunk a piacra, ahol a gyerekek közvetlen tapasztalatokat szerezhettek: megfigyeltük a őszi zöldségek és gyümölcsök sokszínűségét, formáját és illatát.Az élményt a csoportszobában piacos játékkal mélyítettük el, majd közösen egy finom gyümölcssalátát készítettünk. Az étel elfogyasztása előtt és közben tudatosítottuk a gyerekekben, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak. Megfogalmaztuk a köszönetünket nemcsak a finom falatokért, hanem a természeti jelenségeknek (napfény, eső), a gyümölcsfáknak, valamint a gazdák és szállítók fáradságos munkájának is, akiknek köszönhetően az asztalunkra kerülhettek ezek a földi javak. A foglalkozás végére a gyerekek megtapasztalták, hogyan kapcsolódik össze a természet, az emberi munka és a mindennapi hálánk.
A hála gyakorlása
Pillangó csoport:
A Boldogság mondókával kezdték meg a foglalkozást. A mondóka közben fogták egymás kezét, majd ugyanígy meghallgatták a Hálafa történetét. Eljátszották a “Napra forgó a napraforgó” és a “Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsek pihenni akar” játékokat. Megbeszélték közben, hogy ki miért hálás! A tevékenység lezárásaként készítettek közösen egy hálafát, amire körbe rajzolták a gyerekek a kezüket.
Katica csoport:
A csoportban az ősz kincseiről beszélgettek, hogy mennyi gyümölcsöt, zöldséget hozott nekünk ősz anyó. Az őszi gyümölcsök, zöldségek neveit mind két nyelven elmondták a gyerekek. Hálásak voltunk a sok gyümölcsért, amit kaptunk. Mivel sok almát kapott a csoport ezért közösen a gyerekekkel sütöttek almás pitét, amit közösen elfogyasztottak ebéd után.
Mókus csoport:
A tevékenységet a mese hallgatással kezdték meg, Bezzeg Andrea: A Hálafa története. Megbeszélték a történetet, majd elmondták a fa-mondókáját. Hála virágot készítettek a gyerekek, közben meghallgatták Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most meg engem című dalt. A téma lezárásaként a gyerekek elmondták, hogy ki miért hálás.
Maci csoport:
A maci csoportban családi napra készültek, ahol minden gyermeknek eljöttek a szülei, hogy közös időt töltsenek egymással. A délután nagyon jól sikerült, hálásak voltak a szülők és a gyermekek is a közös percekért, közben a sok finomság is elő került, voltak, akik készítettek süteményeket, falatkákat, ezeket közösen fogyasztották el. Sok beszélgetéssel, vidámsággal telt el a délután.
Süni csoport:
A téma bevezetéseként beszélgettek az ősz évszakról, milyen gyümölcsök, zöldségek teremnek meg ilyenkor. Közösen énekeltek őszi énekeket, mondókákat, majd körjátékot is játszottak. A téma lezárásaként megbeszélték, hogy ki miért hálás az ősznek.
Hálakő készítése – mozdulj ki!
A szép, színes és értékes mondanivalójú hálakövek magukért beszélnek, és azokon túl a leghálásabbak a kövek gyűjtése során tett sétáért és a közbeni közösségépítő beszélgetésért vagyunk.
Furtai ÁMK Bakonszegi Zöldliget Óvoda
A HÁLÁT sokféleképpen megélhetjük!
Sok lehetőségünk van nap mint nap a megélésére! Mi arra törekszünk, hogy ezeket szívből megélhessék a mindennapokban.
Az Európai mobilitási Héthez csatlakozva nagyon sok lehetőségünk volt ezt megvalósítani!
Sok-sok beszélgetés az élmények megélése és felidézése!
Ráhangolódás – biciklitúra felidézése: Beszélgettünk arról, milyen jó, hogy a lábunk elég erős volt a pedálozáshoz, és a biciklink épségben elvitt minket az almáskertbe, a gyümölcsfeldolgozó üzembe és a Kálló partra ahol bátorságpróbán vehettünk részt.
Kedvenc Közös játékunk volt: „Teker a láb” – hanyatt fekve bicikliző mozdulatok utánzása, majd a megérkezés (nyújtózás, pihenés) relaxációja zenére. Gryllus Vilmos: Bicikli c. dal.
A bőség megélése (Almáskert és Gyümölcsfeldolgozó üzem látogatása, Hála a sok finom gyümölcsért és gyümölcsléért).
A természet hálája: Ki mindenkinek köszönhetjük, hogy a fán alma terem? (A Nap melegének, az esőnek, a földnek, a méhecskéknek és a gondozóknak).
Érzékszervi játékot is játszottunk: Vegyetek elő egy almát. Csukott szemmel szagoljátok meg, tapintsátok meg, hallgassátok meg a roppanását.
A munka megbecsülése: Beszélgettünk arról, mennyi ember munkája (gépek, üzemben dolgozók) kell ahhoz, hogy a gyümölcsből finom almalé legyen.
Közösségi élmény: A gyümölcssaláta és az osztozás.
A gondoskodás hálája: A saláta elkészítése közben mindenki hozzátette a maga részét (gyümölcs mosás, darabolás).
A megosztás öröme: „Kinek adnád a legfinomabb falatot?” játék. Megfogalmazzuk, milyen jó érzés adni és kapni is.
Generációk találkozása (Mesefoglalkozás az idős nénikkel). A mese üzenete: A Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack. Amelynek történetét egy mesemondó hozta el hozzánk, aki interaktívan bevonta a gyerekeket a mese élményszerűvé tételébe. Közösen ültettük és gondoztuk a magokat, annak érdekében hogy megnőjenek gyümölcsfáink.
Beszélgettünk arról, mit tanultunk a néniktől (pl. hogyan kell figyelmesen hallgatni egy mesét), és mit adhattunk mi nekik (kedvességet, mosolyt).
Kreatív tevékenységek: A Hála-befőtt: Egy nagy üvegbe a gyerekek beleragasztották a kiránduláson alkalmával emlékeiket (rajzolt gyümölcsöt, ragasztott bicikli formát stb.). Minden gyümölcs mellé odaírtuk, hogy a gyermek miért hálás (pl. „Hálás vagyok, mert a néni elmondta ezt a szép mesét”, „Hálás vagyok a finom almáért”).
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
A hála fogalmának tisztázásával kezdtük a téma bevezetését. A gyerekek megfogalmazták, hogy sokféle hála létezik. Arra gondoltak, hogy nem mindegy miért vagy kinek hálásak. Sokféle történet jött elő belőlük. A hálaüvegcse elkészítését örömmel vállalták. Voltak olyan kisdiákok, akik többet is készítettek belőle, mondván, hogy több mindenért is hálásak és többmindenkinek!
Elsősök és teli vannak csudaszép gondolatokkal, hogy kinek, miért lehetnek hálásak. Megrajzoltuk hát a hálalufijainkat és csokorba fűztük.
Jó cselekedet
A jó cselekedet olyan önzetlen, segítő szándékú tevékenység, amely mások boldogulását, örömét vagy jólétét szolgálja anélkül, hogy viszonzást várnánk érte. Bizonyítottan javítja mind a segítő, mind a segítséget kapó fél hangulatát, mentális egészségét.
Osztályommal (5.e) ebben a 2026/2027-es tanévben kezdtük el a Boldogságóra foglalkozásokat. A szeptember hónap a hála fogalmát dolgozza fel sok szempontból. Beszélgetéseink alkalmával sok dolgot megismerünk egymásból és arra is rájönnek, hogy vannak olyan dolgok, amiket ismernek, de nem mondanak ki szavakkal így azok valamennyire rejtve maradnak! Foglalkozásunk alkalmával azt az érzést is átélhették, hogy valójában pozitív érzés jót cselekedni és a hálájukat kifejezni. Első sorban most a családjuk fele igyekeztem őket irányított kérdésekkel vezérelni. Igyekeztem rávilágítani nekik azokra a dolgokra amiért hálásak lehetnek, és ügyesen el is tudták mesélni konkrét példákkal a hálájukat. Beszélgetés után mindenki hozzálátott saját kártyája elkészítéséhez, melyet a családtagjainak készíthetett el. Volt olyan tanuló, aki egy konkrét személynek írta meg miért hálás, de volt olyan is, aki az egész családjának címezte. A kártyák elkészülte után arról is beszélgettünk, hogy ki milyen jó cselekedettel tudná a családtagjait megörvendeztetni. Számos ötlet vetődött fel, melyet mindenki be is váltott. Ugyan is a hétvége eltelte után visszatérve az iskolába beszélgető kör segítségével mindenki elmondhatta, hogy a hétvégi jó cselekedete megvalósult-e és hogy a hála kártyák átadása hogyan történt.
A hála
A hála fogalmát először a Hálafa történetével vezettem be a diákoknak, majd közösen beszélgettünk és filozofálgattunk. Azonban a gyerekek tevékenykedtetés közben többet tanulnak és jegyeznek meg, ezért egy egészségdélután keretében boncolgattuk tovább a témát. Miért is adhatunk mi hálát? Például azért, hogy egészségesek vagyunk, de ezért tennünk is kell! Sok zöldség és gyümölcs közös előkészítése, majd figurák formálása után tovább beszélgettünk. Végül mindenki elfogyaszthatta az alkotását. Ez volt a mi egészséges háladélutánunk.
Autómentes nap
Diákjaimmal úgy gondoltuk, hogy ezen a napon kerékpározni fogunk reggel az iskolába. Városunk főterét választottunk találkozónk helyszínéül, majd onnan együtt bicikliztünk el az iskolába. Délután pedig egy közös kerékpározás után fagylaltozással zártuk a napot.
Ebben a hónapban nem csak egy új tanév kezdődött el számunkra, hanem egy új életszemlélet is, melynek segítségével boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lehetünk.
