Szeptember 1-jén 26 izgő-mozgó, cserges elsős kezdte meg az iskolát. Ők a mi kis Mézengúzaink. Ez a hónap az első iskolai küzdelmeinkről szól. Sokféle új dolgot tanultak a diákjaink, a Boldogságórával is idén találkoztak először. Beszélgettünk, miért lehetünk hálásak, megpróbáltuk Pillanatkapitány példáján keresztül figyelmesen hallgatni egymást, ám ez sajnos sokaknak nem sikerült. De ez csak azt jelenti, hogy tudunk hova fejlődni. Biztos vagyok benne, hogy egyre jobban sikerül majd egymásra figyelni, és jó közösséggè vàlni. A Boldogságórák hiszem, segíteni fognak minket.
A hála gyakorlása
A 2025/26. tanévre az alábbi Tér célokat tűztem ki:
A Boldogságóra munkacsoport megszervezése és két találkozó összehívása a tanév során a tapasztalatcsere, az együttműködés, egymás munkájának segítése érdekében.
Prezentáció készítése szülőknek a Boldogságóra Integrált Program tematikájáról, ötletek átadása a boldogságfokozó technikák otthoni alkalmazásához a tanév során két alkalommal.
Pályaorientációs foglalkozások megszervezése a hetedik évfolyamos osztályoknak a Boldogságóra Integrált Program módszertanának alkalmazásával, három alkalommal.
A szeptemberi foglalkozásokon a saját csoportomban készítettünk Hálafát, eljátszottuk a Hálajátékot, használtuk a Kérdéskártyákat. A napközis projektünkbe, amelynek a népmese volt a témája feldolgoztuk a Tűzmadár meséjét. Elemeztük a mesét aszerint, hogy jellemeztük a mese szereplőit, kiemelten a hála és a kedvesség megnyilvánulásaira összpontosítva.
A Boldogság szakkörre sok gyerek jelentkezett, ezért két csoportot indítottam. Ismerkedő játékokkal kezdtünk, mesét hallgattunk. (A kék madár meséjét a 2. 3. osztályosokkal, valamint, a Hálafa meséjét az első osztályos csoporttal.) Színezés és Hálaszív készítés volt a manuális feladat.
A felső tagozatban mind a három hetedikes osztályban megtartottam az első Boldogságórát. Megismerkedtünk a hála és a kedvesség erősségével. Az önbizalom témakörből az egészséges barátságoké volt a főszere, csoportmunkában összegyűjtötték a gyerekek, hogy mi alapján választanak barátot, vagy mik azok a szempontok, amik fontosak a baráti kapcsolatokban. Végül mindenki megfogalmazta, hogy miért hálás a barátjának.
A mi első Boldogság óránk több órából és mozzanatból állt.
Reggel megköszöntük a takarítónőnek, hogy ilyen szépen rendben tartják az iskolát és segítenek, ha arra kérjük.
Magyar nyelv és kommunikáció óra:
-hangulatkeltés:
Mindenki elmondta, hogy aznap miért hálás. Ezután felolvastuk a mellékelt hálakártyákat.
-téma bejelentése:
Szókitalálós játékot játszodtunk. Mindenki mondott egy betűt, ami benne kellett legyen a titkos szóban. Ez a szó a HÁLA volt.
-téma feldolgozása:
-meghallgattuk a Megsértődött a Gellért-hegy című mesét. Ezután kérdésekkel dolgoztuk fel.
A gyermekek a mesével kapcsolatos megkezdett mondatokat kellett folytassanak a mese alapján.
-rögzítés:
Mindenki mondott egy szót, ami rokonértelmű a hálával vagy hasonlóan pozitív érzelmet ír le.
Vizuális művészetek órán pedig elkészítettük a kifestőt.
Szeptemberi Boldogságórámon feltettem diákjaimnak a kérdést: miért lehetünk/vagyunk hálásak? Színes lapokat vettünk elő, kivágtak a gyerekek egy-egy szívsablont, hiszen a szívükből jött a hálaüzenet. Ezután mindenki beleírta, hogy abban a percben miért hálás. Volt, aki családjáért, egészségéért, nagymamájáért, aki egyedül neveli. Volt, aki azért, hogy béke van országunkban. Diákjaim őszinte válaszáért én is hálás voltam, hiszen minden percben van miért hálát adnunk.
A Hála gyakorlása
A gyerekek örömmel énekelték a Szép nap ölelj át… című dalt. Boldogan mondták, hogy ezt a dalt ők már ismerik. A relaxációs gyakorlatokat kedvelik, az ölelő körben szépen meg tudták fogalmazni érzéseiket és gondolataikat a társaik felé. A tervezett mesét figyelmesen hallgatták, a hála fákat vidáman színezték, hiszen tudták az Idősek világnapjára készítik, melyből egy nagy közös plakát készül a helyi Idősek otthona lakói számára.
A szeptemberi Boldogságórán a háláról beszélgettünk. Arról, hogy milyen fontos észrevenni az életünkben az apró és a nagyobb örömöket, és tudatosítani, miért lehetünk hálásak. Megállapítottuk, hogy a hála nemcsak mások felé irányulhat, hanem önmagunkra és a mindennapjainkra is: egy jó beszélgetés, egy kedves mosoly, a család, a barátok, vagy akár az,
A tanóra keretén belül falevelekre írtuk fel, miért vagyunk hálásak, majd kiszíneztük őket. Így született meg a közös „hálaszív”, ami igazi színt ad az életünknek.
Újra elérkezett a szeptember, az első Boldogságóra foglalkozás ebben a nevelési évben. A gyerekek fele elballagott, így 12 új gyerek érkezett a nagy-középső csoportba. Ők először vettek részt Boldogságóra foglalkozáson.
Ráhangolódás képen körbe leültünk a szőnyegre, és körbeadtam először csak egy falevelet. Amikor egy kör lement, akkor további kettő falevelet is körbeadtam és az volt a lényeg, hogy a falevelek ne érjék utol egymást. Ez a feladat, nagyon tetszett a gyerekeknek, sokat nevettünk feladatvégzés közben, de a falevelek beérték egymást és abbahagytuk a játékot.
A mese bevezetése képen, három találós kérdést mondtam a gyerekeknek. Az első a medvéről szólt, miután kitalálták, elővetem a maci bábot. A második a süniről, a harmadik a nyusziról. Miután mind a hármat kitalálták, elindítottam Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát, és bementem a bábparaván mögé és eljátszottam a Maci bajban van című mesét a gyerekeknek. Utána megbeszéltük, hogy mi volt a maci baja, mi történt a mesében? Rávezettem őket arra, hogy mi lehet a hála fogalma. Elmondták, összeszedték gondolatikat, hogy miért lehetünk hálásak az életünkben. Eljutottunk oda, hogy a napért is hálás lehet ember, állat, minden.
Közösen elkészítettük a hála napocskánkat. Körbe álltuk az asztalt, elindítottam újra a hála dalt, bekentem a jobb kezüket sárga festékkel, és lenyomták a kezüket a csomagolópapírra. Végül elkészült a hála napocskánk, amit feltettünk a csoportszobánk falára, emlékeztetőül, hogy mindenki hálás valamiért.
A hála gyakorlása
A gyerekek már vár nagyon várták Boldog Dórát, aki hozott nekik finom almát, amit az óra végén meg is ehettek a gyerekek. De előtte még játszottunk egy kicsit Add tovább játékot, ahol az adogatás közben a „Itt a köcsög” mondókat mondogattuk. Miután megláttuk a kibújó Nap sugarát a Napimádás relaxációt játszottuk el és közben a „Nap, nap fényes nap” mondókat mondogattuk. Boldog Dóra a „ Boldog vagyok” dalt hozta el nekünk, amelyre táncoltunk is. Majd megbeszéltük, hogy miért lehettünk hálásak a különböző dolgok közül. Játszottunk a Kire gondoltam játékot, ami után egy ölelés következet. Itt megbeszéltük a barátság fontosságát, amiért szintén hálások lehetünk. A Macis mese után beszélgettünk a hála fontosságáért és kiszíneztük a hála jelét. Majd készítettünk egy hála kertet a szülőknek. A legvégén pedig még táncoltunk a mosolygos smiley alatt.
A Szivecskék 7.a csoport a 2025-2026 tanév első boldogságóráján – A HÁLA GYAKORLÁSA – szeptember havi témát dolgozta fel. A beszélgetőkört Robert Holden „A hála csodája az, hogy olyan mértékben változtatja meg az érzékelésedet, hogy átalakítja a világot is, amelyet látsz.” idézetével kezdtük. Elmeséltem nekik, hogy én 40 éves korom körül éreztem először, milyen is az igazi hála érzése. Akkor értettem meg, hogy nem elég az eszemmel tudni miért vagyok hálás, hanem azt érezni is kell. És ez az érzés valóban megváltoztatta az érzékelésemet, másnak kezdtem látni a világot. Felidéztük, hogy ha hálásak vagyunk, akkor az, miért tesz minket boldogabbá. Az óra második felében mindenki megosztotta gondolatatit az előzetes feladatként kapott „Kinek, minek, miért vagy hálás?” rövid fogalmazását a csoporttagokkal. A legtöbben a családtagjaiknak (szülők, testvérek, nagyszülők) hálásak, mert segítik, támogatják Őket. Megteremtik számukra a biztonságot, örülnek az örömüknek, megvigasztalják Őket, ha szomorúak. Többen is hálásak a barátaiknak, hiszen megnevettetik Őket, boldognak érzik magukat, ha együtt játszanak, számíthatnak rájuk a bajban. Az osztályban többen egészségügyi gondokkal küzdenek, így hálát éreznek azért, ha egészségesnek érzik magukat vagy egészségesek. Valaki az elmaradt tanóráért volt hálás, mert azt csinálhatta, amit szeret. Más a szép házukért, a finom ételért, egy nyaralásért, sportolásért vagy különóráért hálás. Van, aki a magyarsága miatt érez hálát, mert nincs háború. És többen is hálásak a tanáraiknak, akik érthetően magyarázzák el a tananyagot vagy segítenek, ha rossz hangulatban vannak. És akadt egy olyan gyermek is, aki önmagának hálás, mert jó eredményeket ér el az iskolában.
A boldogságórán a gyerekek megfogalmazták, hogy „Bea néni! Ez volt eddig a legnehezebb feladat, amit Nekünk tetszett adni!” Többeknek szülői segítségre volt szüksége, hogy átgondolja és megfogalmazza „Kinek, minek, miért hálás?”.
Zárásként megbeszéltük, hogy valószínűleg azért volt nehéz, mert még nem érezték a hála melegséget, szabadságot, örömöt okozó felszabadító érzését.
És ekkor az egyik kislány rám nézett, elmosolyodott… „Bea néni! Én lehet, hogy a hálát éreztem?” Majd elmesélte történetét: „Édesanyám pici koromban lefekvéskor mindig egy dalt énekelt. Már régóta nem énekelte nekem. És mostanában az egyik nap ismét elénekelte, pedig nem is kértem Tőle. Annyira jóleső, melegséget adó, boldog érzés volt! És ezt nem is írtam bele a fogalmazásomba!”
Ahogyan egy másik kislány írta „Úgy gondolom, fontos észrevenni ezeket az apró dolgokat, mert nélkülük nem lennék igazán boldog.”
A gyerekekkel elmondtuk a tanult Boldogságóra mondókánkat: „Nap, nap, fényes nap, sugaraid bontogasd. Vigyázz rám napsugár a boldogság megtalál.” Ezt követően beszélgettünk arról, hogy ki miért hálás. Mivel a csoport többsége középsős, így ezt leszűkítettem arra, hogy mindenki, mondjon valamit ami az ő otthon hálószobájában van és ő ennek örül, boldoggá teszi. Miután ezt megbeszéltük hála korongokat festettek a gyerekek, melyet haza is vihettek. Kértem őket, hogy otthon tegyék az ágyuk mellé és ha ránéznek, majd eszébe jutnak, azok amiről a foglalkozáson beszéltük és, hogy mi teszi őket boldoggá, miért hálásak. Végül, elmondtam a gyerekeknek, hogy mi a hála jele, ami a virág és jutalomként mindenkinek készítettem hála virágos kitűzőt.