Hálahullámot játszottunk bevezetőként: mindenki mondott egy társáról valami olyat, aminek örülni lehet, valami kedveset. Akiről beszéltünk, az folytatta, míg körbe nem értünk. Majd elmeséltem a gyerekeknek Bartos Erika: Megsértődött a Gellért-hegy c. meséjét, amiről sokat beszélgettünk. Végül a színezőt is kiosztottuk, a legszebbeket fel is tettük a falra.
A hála gyakorlása
A hála gyakorlása a gyerekek körében gondolatébresztő, majd egy igen fontos dolog lesz a mai világban.
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
Szeptember hónapban a hála és a pozitív kapcsolatok kerültek fókuszba az osztályok boldogságóráin. A tanulók javarészt a hála fontosságáról, s a pozitív emberi kapcsolatokról beszélgettek, majd a témához kapcsolódó változatos feladatokat oldották meg, így „Hála-befőtt”-et készítettek.
A Boldogságóra foglalkozás témája a hála volt. A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy miért lehetünk hálásak a mindennapokban. Sokan említették a családjukat, a barátaikat, a játékaikat és a közös élményeket. A beszélgetés során szívesen mondták el saját gondolataikat és tapasztalataikat. A Hálajátékban egyszerű, mindennapi helyzeteket játszottunk el, amelyekben megmutathatták, hogyan fejezhetik ki a hálájukat. A gyermekek örömmel vettek részt a szerepjátékokban, és aktívan bekapcsolódtak a feladatokba. Ez a tevékenység segítette őket abban, hogy jobban megértsék a hála jelentőségét. A foglalkozás végén meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok című dalát, amely jó hangulatot teremtett. A foglalkozás során pozitív, vidám légkör alakult ki, és a gyermekek sok szép gondolatot fogalmaztak meg a háláról.
Szeptember hónapra a Hála témát választottam.
Először Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni c. dalát hallgattuk meg és olvastuk el a dal szövegét. Ennek kapcsán beszélgettünk a hála fogalmáról és hogy miért lehetnek a szüleiknek hálásak a gyerekek.
A kérdéskártyákat beszéltük meg a gyerekekkel. 3 fős csoportokat alkottak, és több kérdést is feldolgoztunk. Minden kiválasztott kérdésnél a csoportok elmondták saját véleményüket. Azonban vagy nem hallgatták végig mindig egymást, vagy nem akartak megszólalni egymás előtt. Erre a későbbi órákon más módszert alkalmaztam.
Az ebben a hónapban megrendezésre kerülő mesemondó délutánon minden résztvevő gyermek kapott egy kis hála szívecskét, amit a Boldogságóra munkaközösségének tagjai készítettek. Ez a szív emlékezteti az óvodásainkat arra, hogy sok mindenért lehetünk hálásak: a szép mesékért, a bátorságért, a tapsért, a barátainkért és azért, hogy együtt lehettünk.
A hála témáját a hónapban Bezzegh Andrea: Hálafa című meséjével dolgoztuk fel. Megbeszéltük a gyerekekkel ki, miért hálás és elkészítettük a „Hálakertünket”, melyre a gyerekek válaszai is felkerültek és kikerült az előtérbe, hogy a szülők is láthassák. A gyerekek lelkesen ismerték fel miért lehetnek hálásak és készültek nagy örömmel a hálavirágok, melyek mellé felírtam a válaszaikat. A projekt ideje alatt többször is kifejezték egymás iránt is hálájukat. Illetve a már jól megszokott ölelőkörben is gyakran elmondták miért hálásak egymásnak.
Szigetmonostori Nyitnikék Óvoda és Konyha
Megszólal a Koshi csengő és megérkezik Mazsola báb a meséből.
Bemutatkozik, honnan jött, melyik mesében szerepel és megmutatom a csengőmet, ami mindig azt fogja jelezni, hogy egy fontos dologról fogunk beszélgetni, ezeknek a foglalkozásoknak a neve Boldogságóra lesz.
Megkérdezem Mazsolától, hogy „Mit csinál most Manócska-miért nincs itt?”
Kiderül, hogy Manócska otthon főz, mos és takarít-gondoskodik Mazsoláról.
Rátérünk arra, hogy a gyerekekről ki szokott gondoskodni otthon? Mit jelent a gondoskodás? Illetve itt az oviban ki szokott gondoskodni róluk és hogyan? Megbeszéljük, hogy ez milyen jó érzés, szóba hozom, hogy ezért hálásak lehetünk.
Hoztam egy mesét a háláról, elmesélhetem? Az egér és az oroszlán meséjét elmesélem.
Közösen megbeszéljük, hogy mit érezhetett a kisegér, amikor elkapta őt a sas és mit érezhetett, amikor kiszabadult. És végig beszéljük, mit érezhetett az oroszlán, mikor csapdába került és mit akkor, amikor a kisegér kiszabadította őt? Megmutatjuk, hogy félt a kisegér és hogyan esett kétségbe az oroszlán (tenyerünkkel dobolunk a mellkasunkon és a két arcunkat tenyerünkbe tesszük). Megmutatjuk közösen, hogy milyen melegséget érezhetett a kisegér és az oroszlán is a szívében, amikor kiszabadultak-megsimogatjuk a szívünket.
Beszélgetni kezdünk arról, hogy vajon nekik van-e olyan élményük, amikor az oviban valaki segít nekik vagy vígasztal vagy valami szorult helyzetben tesz olyat, ami könnyebbséget ad nekik.
Elkészítjük a hálabefőttet.
Kiosztom a vattapamacsokat, amit elkezdenek a tenyerükkel még gömbölyűbbre formálni. Utána egyesével megfogalmaz mindenki egy hála mondatot és a hálagyümölcsöt a kikészített üvegbe teszik.
Az üvegre ráírjuk a dátumot, ráragasztunk egy mókus rajzot és kitesszük az öltözőszekrény tetejére, hogy láthassák a gyerekek.
Háladal meghallgatása.
A Koshi csengő hangjával zárjuk az alkalmat.
A gyerekek nagy izgalommal várták az első boldogságórát. Hihetetlenül kellemesen, szeretetben és sok-sok pozitív gondolattal, érzéssel éltük meg az első alkalmat, amely a hála témakörére épült. Megbeszéltük a köszönöm és hála közötti összefüggéseket, eltéréseket, majd hála befőttet készítettünk. Varázslatosak voltak azok a percek, amelyben minden kisgyerek szorgosan papírcetlire vetette mindazt, amiért hálát érzett azon a napon!
A gyerekekkel arról beszélgettünk, miért fontos megköszönni a jó dolgokat. Megtanulták, hogy a hála segít észrevenni a mindennapi örömöket. Közösen összegyűjtöttük, miért lehetnek hálásak otthon és az iskolában. Sokan említették a családjukat, a barátaikat és a játékokat. Beszéltünk arról is, hogy egy kedves szó milyen jó érzést adhat másoknak. A gyerekek hálavirágkertet készítettek, amelyre felírták a számukra fontos dolgokat. Megtanulták, hogy nem csak nagy dolgokért lehet hálásnak lenni. Az óra segített pozitívabban gondolkodni. A gyerekek szívesen meséltek saját élményeikről. Jó hangulatú és aktív foglalkozás volt.