Sokszor sokkal könnyebb az elégedetlenségnek hangot adni, panaszkodni valaminek a hiánya miatt, miközben nem vesszük észre mindazt, amink van. Nevelni, nyitogatni a gyerekek szemét a hálára, annak pozitív hatásaira – hálás feladat volt.
Panasznapló helyett Hálanaplóval üzentek egymásnak a tanulók. Családjukkal, önmagukkal, iskolájukkal, barátaikkal kapcsolatos háláikat fogalmazták meg s írták naplóba. A hála erősíti a tanulók közötti kapcsolatokat. Amikor a diákok hálát fejeznek ki családtagjaik, egymás iránt, jobb közösségi légkör alakul ki, segítőkészebbé válnak, ami fokozza az együttműködést. A hála gyakorlására buzdítottuk egymást, mert a tanulók láthatták, milyen jótékony hatása van az általános jólétre, a tanulási folyamatokra.
A hála gyakorlása
Alsósaink a hálafa és a hálavirágok alkotása közben kifejezték hálájukat.
Boldogságóránkat beszélgetőkörrel kezdtük, nyugodtan, kényelmesen körben ültünk a szőnyegen, és beszélgettünk az érzelmekről. Boldogság, szeretet, öröm, hála…Kinek, kiért, miért vagyunk hálásak? Mi a hála? Hogyan fejezzük ki? CD hallgatással hangolódtunk tovább, Bagdi Bella: „Szép nap, ölelj most át engem…” c.dalára. Közös ölelés következett. Minden gyerek rajzolt, vágott szívecskét, amit a játék során annak adott át, aki aznap a legközelebb állt hozzá érzelmileg, s közben mondókáztunk: „Szív, szív, szivecske, átadom, hogy ölelj meg!” Felragasztottuk „szíveinket” a közös hálafánkra, amit elhelyeztünk jól látható helyre az óvodában, hogy mindenki lássa, mi hálásak, és Boldog Óvodások vagyunk.😊 Mesével folytattam: A hálafa történetével, amit beszélgetéssel, közös énekléssel, öleléssel zártunk. Kiszíneztük végül a hála jelét jelképező virágot, és felragasztottuk a Boldogság várának első lépcsőfokára.
A csoport első boldogságórája volt, izgatottan várták, hogy milyen lesz a foglalkozás és mit kell tenniük ahhoz, hogy a Boldogságvár első lépcsőfokára léphessenek.
A relaxációs gyakorlatok közül a „Tüdőtakarítás” a „Napra forgó napraforgó” és a „Rágógumi -gyakorlatot” ismerték meg. Utána meghallgattuk a hónap dalát.
A foglalkozás indító kérdésre, hogy mi a hála, először nagyon nehezen tudtak válaszolni. Segítségként közösen megfejtettük a keresztrejtvényt, így már könnyebb volt arról beszélgetni, hogy mikor és kinek mondjuk, hogy „köszönöm”.
A hálafalevél körbeadása közben a társaknak is köszönetet mondtak a gyerekek, egy-egy emlék, esemény megemlítésével.
A csodakantár mese beindította a fantáziájukat és sokat beszélgettünk a mesehősökről és azok jó cselekedeteikről.
Elkészítettük a csoport hálabefőttjét, amelyet majd az év során gazdagítani fogunk.
A szeptember a hála gyakorlásának hónapja. Csoportunkba sok új kiscsoportos érkezett, így a hála fogalmának megismertetésével kellett elsősorban foglalkoznunk. A négy nagy és három középső csoportos gyermek már tudott mesélni a kicsiknek a hála fogalmáról, majd sokat gyakoroltuk a kicsikkel is, hogy miért lehetünk hálásak egymásnak az óvoda dolgozóinak, szüleinknek, közeli és távoli ismerőseinknek. A hála gyakrolása közben megbeszéltük azt is, hogy miért lehetünk hálásak a szüleinknek, majd hála süteményeket készítettünk só liszt gyurmából melyeket a gyermekek hazavittek anyukájuknak és apukájuknak. A süteményeket az újrahasznosítás jegyében régi füzet lapokon szárítottunk meg, hogy a kicsiknek is bemutassuk a környezettudatosság fonotosságát, óvodánk kiemelt feladatát.
Minden év szeptember 21-én tartják a hála világnapját, ami alkamából ezen a napon külön kifejeztük csoportársainkkal az óvoda pedagógusaival hálánkat és megbecsülésünket. Hálásnak lenni a hálát gyakorolni azonban nemcsak ennek a napnak a tiszteletére alkalmazzuk, hanem a hála pillanatok naponta bekerülnek óvodai tevékenységeink sokaságába.
Elkészítettük hála óvodánkat, melyre kézlenyomatokkal pecsételtünk így fejezve ki köszönetünket, megbecsülésünket, boldogságunkat. Ezt követően kis szivecskékkel ajándékoztuk meg csoporttársainkat, mely szivecske átadását pár kedves szó kisérte, mellyel a gyermekek kifejezték pozitív érzelmeiket legkedvesebb csoporttársukkal szemben.
A hálának hatalmas ereje van, ezért merjünk öszintén hálásnak lenni, és mindennapjainkban alkalmazmi.
Köszönöm-formák: Szia, örülök, hogy látlak!
Szétszórt alakzatban járkáltunk a csoport szobában, majd megálltunk, átöleltük és kedvesen köszöntöttük egymást: „Örülök, hogy látlak”
„Szia, a jelem pl: kifli, te ki vagy? Örülök, hogy látlak ”
” Szia, kedvenc színem pk: a kék. Örülök ,hogy látlak.”