Bábjáték előadása után beszélgettünk a gyerekekkel a barátságról. Mindenki elmondhatta, hogy mennyi barátja van és, hogy miért barátok. A mese szereplőinek viselkedéséről kinek mi a véleménye. Barátság virág rajzolása, színezése közben folytattuk a beszélgetést.
Az elkészült szívecskékkel az üzenjük,hogy az osztályban jó kapcsolatokat ápolunk. szeretjük egymást.Fontosak számunkra a társas kapcsolatok,az órán megbeszéltük kikkel vagyunk kapcsolatban.
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok kialakulásának is vannak szakaszai, ahogy sok mindennek. Millar szerint a 3-4 éves gyermekek már igénylik a velük egykorú játszótársakat. A gyermekek játékát a többszólamúság jellemzi, az együtt játszó gyermekek száma kicsi (2-3 fő) és a konfliktusok is többször előfordulnak még. Ez a mi csoportunkra is igaz.
Kolléganőmmel fontosnak tartjuk, hogy mindennap tudassuk a gyermekekkel, hogy mennyire szeretjük őket, milyen boldogok vagyunk, hogy a mi csoportunkba járnak. Nem csak verbálisan közöljük velük, hanem nonverbálisan is nagy hangsúlyt fektetünk erre (pl.: ölelés, puszi stb…). Ám ez még csak felnőtt – gyermek közt alakult ki ez a kapcsolat. Úgy gondoltam, hogy ez ne maradjon így, hisz mi szeretjük egymást, jó kis csoport vagyunk.
Postás játékot játszottunk. Ám a postás nem levelet hozott a zsákjában, hanem egy ölelést. A gyerekek körben álltak a szőnyegen és mindenkinek átadtam az ölelést, majd egy ölelés láncot indítottam. Így mindenki megölelhette (segítséggel) a mellette álló gyermeket. Végül, mindenki megölelhette azt a személyt, akit a legjobban szeret. Ekkor történt egy baleset. Az egyik kislány nagy lendületet vett és felborította azt a kislányt, akit meg szeretett volna ölelni. Beütötte a kezét, de megvigasztaltam és észrevettem, hogy a másik lány elszontyolodott. Így ezt súgtam a megvigasztalt kislány fülébe: „Menj oda, öleld meg és mond azt neki, hogy nem haragszol rá.” Így is tett, majd elmentek együtt játszani. (Siker)
Még aznap az udvaron az egyik fiú elesett és pityeregni kezdett, erre odalépett hozzá a csoporttársa (akivel eddig nem nagyon játszott) és átölelte, megsimogatta az arcát, egyszóval megvigasztalta és mehetett tovább a mókázás.
Márton nap alkalmával sikerült a szülői társas kapcsolatot is ápolnunk, ami szintúgy nagyon fontos számunkra, hisz ők is a csoportunk része. Az együtt játszás, éneklés, készülődés (fejdísz készítése) a közös menetelés összehozta a társaságot és jobban megismerhettük egymást ezzel is erősítve a csoportkohéziót.
A siklósi Kanizsai Dorottya Általános Iskola 1.b osztályos diákjai ma arról beszélgettek, hogy milyen kapcsolatok szövik át életüket. Mi kell ahhoz, hogy valakinek sok barátja legyen, hogy békességben éljen, a családtagjaival boldog kapcsolatot ápoljon. A beszélgetést és családi, baráti rajzokat egy közös éneklés és memóriajáték előzte meg.
A novemberi hónap témájával napokon át foglalkoztunk. A téma
feldolgozások során a hónap dalát többször is meghallgattuk, együtt
énekeltük és táncoltunk rá. Ráhangolódásként a Tavaszi ébresztő című
mesét elolvastam a gyerekekenek, melyet kérdések segítségével
feldolgoztunk. Megbeszéltük, mit jelent a társas kapcsolat, a barátság
szűkebb és tágabb környezetben, mit tesznek az emberek társaik és
barátaik érdekében, mivel segítik őket. Minden kisgyerek elmondta, ki a
barátja, mit szeret vele játszani. Többen bizalmas barátjukat is
megnevezték, elmondták, vannak közös titkaik, melyeket nem adhatnak
tovább. Barátság karkötőket fontak, melyeket kedves szavak kíséretében
kötöttek fel egymás csuklójára. Minden kisgyerek kapott barátság
karkötőt, melyet napokon keresztül hoztak magukkal az óvodába és büszkén
mutogatták óvodás társaiknak. Barátságunk és összetartozásunk
jelképeként barátság pókhálót is szőttünk. Egymásnak adogattuk a
fonalgombolyagot, közben elmondták a gyerekek társaiknak az irántuk
érzett érzéseiket, jó kívánságaikat.
Közösen megbeszéltük azt,hogy kinek mennyire fontos a kapcsolat másokkal!Egyértelműen a család állt az első helyen, úgy is hogy vannak olyan gyerekek a csoportban,akik állami gondozottak és nevelőszülőnél laknak, van olyan tanuló akit a nagymama és van olyan akit csak az apukája neveli. Már látszik, hogy a boldogság óráknak köszönhetően nagyon kinyíltak felém és a társaik felé is és egy nagyon jó osztályközösséget alkotnak.
Baráti kapcsolat: mindenki elmondta a másiknak mit gondol róla
Olyan büszke vagyok arra,hogy a barátom vagy! Felnézek rád azért mert jól tanulsz!
Nagyon szeretek veled lenni, mert humoros vagy!
A Hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskola 7.b osztálya
Novemberi témánk a társas kapcsolatok jegyében a „Pozitivity” társasjátékkal játszottunk. Már beszéltem az osztálynak a játékról és nagyon várták, hogy végre kipróbáljuk!
24 tanuló volt jelen az órán, ezért 6 csoportra osztottam őket, minden csoportba 4 tanuló került. Várakozásunkat felülmúlta a játék. Élvezték az együtt eltöltött hasznos játékidőt. Szinte mindenki meglepődött milyen gyorsan vége lett az órának, szívesen játszottak volna még. Így a következő osztályfőnöki órán folytatjuk!
