November hónapban nagyon sokat beszélgettünk a társas kapcsolatokról és azok ápolásáról. A gyerekek életében nagyon jelentős szerepet töltenek be a barátok, osztálytársak, iskolatársak akikkel a mindennapjaikban a legtöbb időt töltik együtt. Beszélgetéseken és feladatokon keresztül dolgoztuk fel a témát, ami szerintem nagyon közel állt hozzájuk és nagyon élvezték a közös munkát. Örömmel vettem észre, hogy sokszor bizalommal fordulnak hozzánk- pedagógusokhoz, problémáikkal, lelki gondjaikkal a gyerekek. Egyúttal pedig a boldogságukat is egyre inkább megosztják velünk. A Fotóalbum nevű tablónkon, pedig a gyerekek az alábbi témákat rajzolták meg: szülők egymással, szülők a gyerekekkel, gyerekek szakköri foglalkozáson, és háziállatok. Ebben a hónapban is sokat tanultunk egymásról és egymástól. 🙂
Társas kapcsolatok ápolása
A csoportommal a foglalkozást mozgásalapú relaxációs gyakorlatokkal kezdtük meg, ami megalapozta a jó kedvet. A CD-ről hallgatott dal (Ha boldog vagy… c.) mozgásos alapokkal még inkább tetszett a gyermekeknek. Velünk tartott a tevékenység során Boldog Dóra is, akivel együtt meghallgatták a Tavaszi ébresztő c. mesét, mely után arról beszélgettünk, hogy milyen is egy jó barát, hogyan viselkedik. Minden kisgyermek el tudta mondani a hozzá kapcsolódó tulajdonságokat. Remélem, hogy ezeken a beszélgetéseken keresztül fejlődik személyiségük és a továbbiakban ők is hasonlóan bánnak társaikkal. A végén három csoportban játszottak együtt építőkockákkal, LEGO-val, ahol összefogva építettek társaikkal egy vagy több közös dolgot. A gyermekek jól érezték magukat, jó hangulatban telt a tevékenység.
A november a társas kapcsolatok ápolásának hónapja volt. A gyerekekkel sokat beszélgettünk arról, hogy mit is jelent az, hogy az ember társas lény. Sok példát hoztak a saját életükből, amikor ők is érezték, hogy együtt könnyebb megbirkózni akár egy iskolai feladattal vagy egy adott élethelyzettel. Beszélgettünk a közösségi oldalakon szerzett ismerősök száma és a valódi barátok száma és minősége közötti különbségekről is. A gyerekekkel fotóalbumot készítettünk a pozitív emberi kapcsolatokról, ahol rajzokkal és képekkel mutatták be a számukra legfontosabb társas kapcsolatokat.
5 napon keresztül foglalkoztam a társas kapcsolatok témakörével.
Nagyon érdekes ez a témakör számomra és sok új gondolatok fogalmazódtak meg bennem a hétvégére. Rengeteg lehetőség van a társas kapcsolat ápolására, amivel a mindennapokban is találkozunk. De most még mélyebben és tudatosabban beépítettük a mindennapi életünkbe.
Csoportunk készül egy kis meglepetés műsorral a kolleganőnknek, mert dec.12-ével megy nyugdíjba. A társas kapcsolatok témakörével ez is szorosan össze kapcsolódik, a búcsúztatás….
1 nap 30 perc
Bevezetés képen elmondtam nekik a Tavaszi ébredő verses-mesét. Bábokkal dramatizáltam el. Mivel vegyes életkorúak járnak a csoportomba így a kicsiknek is lekötötte a figyelmüket. Megkérdeztem tőlük, hogy melyik szereplő volt a legkedvesebb. Miért? Rátértünk a barátokra. Beszélgettem velük számukra mit jelent a barátság? Kinek van barátja? A nagyok-középsősök szépen megtudták fogalmazni a kicsik megfigyeltek. B. (kislány) a következő képen fogalmazta meg a barát fogalmát. „Nekem az anyukám a legjobb barátom. Neki elmondhatok mindent és mindig megbocsájt.” Majd megbeszéltük miért kellenek a barátok? Miért fontosak nekünk?
Zárásként körben ültünk, becsuktuk a szemünket meghallgattuk Bagdi Bella Világomban minden rendbe című dalát. Majd mindenki megfogta a másik kezét és elindítottam „barátom” szót amelyet a mellette ülőnek tovább kellett mondani. Ezután Bagdi Bella: Ha boldog vagy… dalát hallgattuk, mozgással kisértük.
2. nap
Eljátszottuk a „Kisbarátom, hogy vagy?” játékot. A csoportban mindenki jól volt, pozitívan indítottuk a napunkat. Majd megkértem őket,hogy játszunk. Játsszuk el azt ha valaki szomorú, mit kell csinálni. Egy gyermeket kértem álljon a kör közepére és sírjon. Megkértem a másikat menjen oda és vigasztalja meg. Megfigyelésem alapján a „vigasztalók” kivétel nélkül először a testi érintést, simogatás, kézfogást, ölelést tartotta a legfontosabbnak. Majd utána szóval is vigasztaltak. Nagyon megható volt ez a játék.
El dramatizáltam nekik a Süni irigy lett című mesét. Óriási sikere volt, aznap még egyszer eljátszották ők és a hét többi részén még háromszor „került” elő a mese, hozták a bábokat, plüssöket és meséltek. Mindenki tudta,hogy milyen csúnya dolog az irigység, de mivel utána megbánta a süni így megbocsájtottak neki. Van a csoportunkban egy 3 éves kisfiú, aki mindenkitől elvesz mindent és sose ad oda semmit. Egyből mondták a gyerekek „óvó néni olyan a süni mint A.”.
Zárásként újból hallgattuk: Bagdi Bella: Ha boldog vagy…
3. nap
Minden nap gyakoroljuk a búcsúztatóra a műsort. Az egyik eleme az, hogy kezükben egy szív és egy virág. A búcsúztató kolléganőnk majd középen áll (de mivel ez meglepetés én helyettesítem) Azt játsszuk, hogy a gyerekek egyesével mondanak valamit a kolléganőmről, nem betanult szöveg azt amit akkor gondolnak. Marika néni azért szeretlek mert…. És eddig ilyen mondatok hangoztak el:-
-jó veled játszani
– festesz velünk
– mesélsz nekünk
A két nap után :
te vagy a barátom
figyelsz rám
nem vagy irigy
Megfigyelhető volt, hogy a mesék alapján azok a tartalmak is megjelentek amit kiemeltem nekik. Jó érzéssel töltött el.
Kivettem egy pamut gombolyagot és eljátszottuk a „Mindenkinek van barátja” pókhálós játékot.
Érdekes volt, hogy ennél a játéknál 3 gyermekhez nem jutott fonal csak általam. A gyerekek ténylegesen beleélték magukat, hogy barátainak adjanak fonalat. Ez a momentum hozott köztem és köztük egy olyan mély beszélgetést ahol a kirekesztést gyermek”nyelven” magyaráztam el. Vártam a holnapot mert tudtam akkor fognak elkészülni a barátságkarkötők….
Befejezésként a munkafüzetből kimásoltam a Barátság színezőt és kiszínezték.
4 nap
Kértem a gyerekeket mindenki menjen oda a barátjához és ölelje meg. Voltak kettes, hármas csoportok. Sajnos megint maradt egy kisfiúnk, akit nem választott senki. Hiába hívtam fel a figyelmüket kétszer, hogy D.-nek még nincs barátja nem hívták oda sehová. Így ő lett az én barátom.
Előre kivágott három színű fonalat tettem az asztalra. Arra kértem a barátokat menjenek az asztalhoz és válasszanak- De nem maguknak, hanem a barátjuknak. Melyik szín illik hozzá, melyik színt szeretné a másik. Söndörgetős módszerrel elkészítették egymásnak a karkötőket majd odaadták. Szöveg kísérettel: „Neked adom barátom, mert szeretlek!” Nagyon örültek neki. Azt mondták örökké hordani fogják.
Megkérdeztem őket újból milyen, hogy tudod, hogy van barátod? Azt mondták nagyon jó, mert tudok kivel játszani, tudom, hogy ő a párom lesz a sorban.
Olyan megható volt ez a négy nap, olyan sokat kaptunk tőle, és még szeretetteljesebb légkör alakult ki nálunk.
5 nap
Társas kapcsolatok lezárása képen a szomszédos csoport, aki ugyanúgy benne van a Boldogság Ovi programba, meglepett egy kedves mikulásváró asztali dísszel minket A két csoport között a már így is szoros kapcsolat tovább erősödött. Elénekeltük a hónap dalát, amit mozgással kísértünk és vidám perceket éltünk át. Felfrissülés képen megkínáltuk Őket szörppel.
A téma lezárása képen kitűztük a harmadik lépcsőfokra a barátság jelét.
Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Kollégium
A társas kapcsolatok hónapja iskolánkban
A Boldog Iskola pályázat keretén belül a novemberi hónapot a társas kapcsolatainkra fordítottuk, így igyekeztünk olyan tevékenységeket választani, illetve megvalósítani a hónap folyamán, amelyek segíthetnek abban, hogy másképpen viszonyuljunk társainkhoz.
A téma bevezetéseként egy történetet olvastam fel az osztályomnak a pletykálkodásról, amely a méltán híres filozófussal (Socrates) történt meg. Íme a történet:
Az ókori Görögországban Socrates (469 – 399 i.e.) széles körben ismert volt bölcsességéről.
Egy nap egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan s mondta:
– Socrates, tudod mit hallottam Diogenesről?
– Na várjál csak, mondta Socrates, mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán.
– Hármas szűrő? – kérdi az ismerős.
– Igen, folytatta Socrates. Mielőtt elmondod a Diogenesről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az Igazság.
– Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?
– Nem, mondja az ember, tulajdonképpen csak most hallottam!
– Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem.
Lássuk hát a második szűrőt, a Minőséget. Amit hoztál, az valami jó hír?
– Nem, sőt éppen ellenkezőleg…
– Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenesről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?
Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát.
Socrates folytatta: – Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, harmadik szűrő a Hasznosság.
– Hát amit Diogenesről hallottál, abból van nekem valami hasznom?
– Háát…nem hiszem…
– Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani? Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel odébbállt. Ez a kis történet példázza, hogy miért volt Socrates nagy filozófus és miért volt nagy megbecsülésben része akkor is és azóta is.
/Forrás: https://viragotegymosolyert.hu/socrates-esete-a-pletykaval-okori-elgondolkodtato-tortenet/
A történet értelmezése és véleményünk megosztása után minden diák lerajzolta a saját kezét, és az ujjakba olyan pozitív tulajdonságokat gyűjtöttünk, amelyek fontosak a számunkra a mindennapi társas kapcsolatainkban.
Az alábbi tulajdonságokat gyűjtöttük össze:
bizalom, viccesség, figyelmesség, nyitottság,
megértés, őszinteség, szeretet, összhang, becsületesség,
humor, segítőkészség, odafigyelés, barátságosság,
örülni egymás sikerének, megbecsültség.
A tenyerekbe a legjobb barátok neveit írtuk be. Az óra utolsó részében, csoportmunka keretén belül, neveket kellett gyűjteni a diákjainknak, az alapján, hogy kire, milyen tevékenység a jellemző. Így kérdéseket kellett feltenni a másiknak, és ez alapján jobban megismerhettük egymást.
A november hónap folyamán a saját „házunkon” is dolgoztunk, így tudatosítottuk magunkban azt, hogy a tisztelet az első lépcső, amelyre építhetjük a további érzéseinket, így ennek megfelelően kellett minden diáknak a saját házának a részeit beírni és átgondolni a társas kapcsolatait. Természetesen ezeket a fontos értékeket, érzéseket (tisztelet, bizalom, szeretet, megértés, megismerés) nem elég egyszer tudatosítani magunkban, hanem nap mint nap dolgozni kell velük.
A „Társas kapcsolatok” hónapja élményekben gazdag, rengeteg tevékenységgel, ami örömmel tölthet el gyerekeket, pedagógust és szülőt is egyaránt.
Ebben az évben, ez volt az első olyan téma, ami különösen kellemes hangulatot teremtett az osztályközösségen belül.A gyerekek iskolán belüli és kívüli kapcsolatairól beszéltünk és az azokhoz fűződő érzelmeikről.A legértékesebb a család és a barátság, de az osztálytársak is kiemelkedő szerepet kaptak a felsorolásban.Mindezt a „Fotóalbum” feladaton belül rögzítettük, amit igen nagy örömmel készítettek a gyerekek, ami a felvételeken is látható.
Másik nagy kezdeményezésük : Karácsonyi gyerekkoncertre készülünk, ahol közösen a másik Boldogságórás csoporttal, illetve régi Boldogságórásokkal épp Bella dalait tanuljuk, ugyanis elő szeretnénk adni hamarosan egy nagyon rendezvény keretein belül.Igy szinte minden nap lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk és tanuljuk az „Öröm tölti be szívem”, valamint a „Ha boldog vagy mutasd meg …” című dalokat, amitől sokkal hangulatosabbá válik a napunk.
Jótékonysági akcióra is készülünk, ugyanis már közel egy hónapja gyűjtünk Böjte Csaba gyerekotthonának és december folyamán megörvendeztetjük az ott élő gyerekeket.Minden napunk mozgalmas, de örömteli és tudjuk, hogy adni jó és csupa jó dolog vár ránk ! Jobb Velünk a Világ !
Ceglédbercel Eötvös József Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és AMI
Az óra elejét a jól bevált irka-firka gyakorlattal kezdtük. A gyerekek nagyon szeretik és várják már ezt a fajta kezdő gyakorlatot. Utána meg szoktuk egymásért nézni és felfedezünk „valamit” az irka firka alkotásokban. Nagyon sokat beszélgetünk a társakról és a barátokról minden órán. Azt a feladatot kapják, hogy rajzolják le a legjobb barátjukat és írjanak hozzá 5 jó tulajdonságot. Közben a hónap énekét hallgatjuk. Feldolgoztuk a róka és a farkas a lakodalomba olvasmányt, amit nagyon élveztek a gyerekek. Az órák végén nemcsak elénekeltük, hanem el is játszottuk a hónap dalát. Az órákat az óra végi relaxációval zártuk.