A gyerekekkel átrendeztük az osztályt, úgy, hogy egy körben le tudjunk ülni, hogy jól lássuk és halljuk egymást. Felvetettem a havi témát -társas kapcsolatok- hogy tudják e vajon mit jelenthetnek ezek a szavak. A gyerekek először nem igazán értették, de miután elkezdtük jobban kifejteni a szavakat, hogy mit jelenthetnek, már jobban megértették a szavak lényegét. Arról beszélgettünk, hogy ki kivel/kikkel tölti legszívesebben az idejét, kinek mit jelent a család, a barátok, a házi kedvencek, a szomszédok, …és így tovább. A gyerekek többsége a testvéreivel, illetve unokatestvéreivel tölti legszívesebben az idejét (bújócska, fogócska, babázás, …), de volt, aki az iskolából a cicájához fut haza, hogy megetethesse és megsimogathassa, majd együtt játszanak. Az egyik kislány szívesen tölti az idejét a nagymamájánál, mert szeret vele sütni és főzni. Ezekhez hasonló történetek osztottak meg velem a gyerekek. A beszélgetés után megkértem őket, hogy rajzolják le az előbb elhangzott történeteik közül azokat, amik számukra a legkedvesebbek, majd ezekből a képekből egy fotóalbumot fogunk készíteni. Nagyon jól sikerültek az albumok, nagyon élvezték a feladatot. Németh Nikoleta
Társas kapcsolatok ápolása
Speciális Alapiskola Hurbanovo
Meditáció keretében a gyerekek az óra elején meghallgatták Szofi és Borisz történetéből A legjobb barátom kezdetű gyerekdalt. Megtudhattuk, hogy a legjobb barátok nem nevetik ki egymást, kölcsönadják a játékaikat, kisegítik egymást a szükségben. Ráhangolódtunk az e havi témára.Közösen megbeszéltük, hogy a barátait mindenki maga választja. A barát fontos nekünk, vele jól érezzük magunkat, jóban és rosszban mellettünk van. Ötletes hozzászólások hangoztak el a témával kapcsolaban,és az is kiderült, hogy mindenki fontos valakinek.Többen a kis házi kedvenceiket tartották társuknak, barátuknak. Folyamatosan készültek a közös albumhoz a képek. Végül úgy döntöttünk,hogy egy boldogságfelhőn utazzunk együtt azokkal, akik fontosak nekünk. Az óra befejező részében együtt énekeltünk, táncoltunk a hónap dalára. (Állatbarátok csoportja)
„Az ölelés az egyik legcsendesebb és legszebb módja annak, hogy kifejezzük: FONTOS vagy nekünk!” Ez az idézet már egy hónapja felkerült a bölcs tudósságunk falitáblájára. Nehéz és sokszínű hónapot hagytunk magunk mögött, hiszen az osztályunkból 5 gyerek világutazóként 3 hétre elutazott Lichtensteinbe, s nélkülük készültünk velük csak a szívünkben a társas kapcsolatok erősítésére. Azt hiszem a láthatatlan kötelék még szorosabb lett, hiszen a nyílt hetünk után az osztályunk újra teljes létszámmal vett részt a hagyományosan megrendezésre kerülő Raffay hetünkön. A közös élménybeszámolós beszélgetőkörök után közösen készültünk a mesemondó versenyre, a rajzpályázatra és az Óperencián innen és túl mesei vetélkedőre. Sok-sok nevetés és persze sírás is vegyült a hónapunkba. Már alig várták a vetélkedőket, de sokszor odabújva suttogva kérdezték… Zsuzsi néni… Mikor lesz boldogságóra? Megvárjuk a többieket is! Hát persze! A közös játékok és rendezvények lényege, hogy együtt legyünk. Ha nem is résztvevőként, de nézőként mindenhol szorkultonk egymásnak, s ez is erőt adott nekik, nekem, hogy jó úton haladunk. Igen, egy csapat vagyunk, s segítjük egymást. A hónap utolsó napján örömmel várták a testnevelés órát, de ahogy meghallották, hogy BOLDOGSÁG Nap…. Örömük határtalan volt. A napunkat egy kedves köszöntéssel kezdtük, ahol a gyerekek Bagdi Bella Szép nap c. dala alatt választhattak egy köszönési stílust… Nem okozok nagy fejtörést, ha azt mondom, az ölelésé volt a főszerep. A napot relaxációval kezdtük, s a s néhány szomorkás arc is felderült. Kíváncsian vágtak bele a napba. A boldogság napunk tele volt kölcsönös játékkal, bizalom vakvezető játékkal, barátság fonállal. Megnéztük a süni,aki szúrt c. kisfilmet, s megállapítottuk, hogy mindenkinek szüksége van barátra. Segíteni kell egymást. Ezután jött a közös ölelés is! Jelentem, én sem maradhattam ki belőle! Az ölelés, a barátság, a szeretet fontossága után arról beszélgettünk , hogy kik fontosak nekünk. Ezt meg is jelenítettük egy fotóalbumban, ahol az önarcképük, a családjuk, barátaik után saját kézlenyomatukba az osztálytársak kedves szavai zárultak. A nap végén egy mesei vetélkedővel zártuk a napot. A rendezvények nyitottak voltak, s a szülők i s bekapcsolódtak a közös programjainkba. A nap végén elmaradhatatlan meditációval erősítettük meg a hónap üzenetét: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”! Köszönöm, hogy az én segítő, bátorító társaim itt vannak, s azok a boldogságos emberek, pedagógusok, szülők, akik hiszik, hogy ezen a földön még fontos a szeretet, a hit és a remény!
DSZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma
A novemberi boldogságóráink is nagyon jó hangulatban teltek. A csoport a kisfilm készítését választotta. A diákok kitalálták és megírták a forgatókönyvet, az alapján, hogy ők milyen konfliktusokba keverednek legtöbbször, és hogy azokat hogyan szokták,hogyan lehetne megoldani. A „filmforgatás” során persze a bakik sem maradtak el,így sok nevetés közben, nagyon vidáman készült el a videónk. A kisfilmünkben a konfliktusok megoldásában is nagy szerepet játszó társas kapcsolatok fontosságát, támogató, megtartó erejét szerettük volna szemléltetni.
A történet első részében egy iskolai konfliktust mutatunk be,melyben a főszereplőt az egyik társa miatt puskázáson kapják. Bár az osztálytárs nem szándékosan árulja el a főszereplőt,ő mégis dühösen reagálja le a helyzetet. A konfliktus megoldásában be akartuk mutatni,hogy milyen sokat jelent,ha van, aki kiáll a másik mellett és a védelmébe veszi. A végén a bocsánatkérés oldja fel a vitát.
A történet folytatásában a főszereplőnk este bulizni megy,ahol véletlenül táncolás közben neki megy valakinek. Szóváltásba keverednek,ami akár tovább is fajulhatott volna. De egy jó barát segítségükre siet és egy rövid megbeszéléssel megnyugtatja őket,oldja a feszültséget. Másnap reggel a főszereplőnk szüleivel beszél,akik aznap értesültek a Krétából a puskázás miatt kapott egyesről és emiatt mérgesek lettek a fiúkra. De miután átbeszélik a fiúkkal mit lehetne tenni, kompromisszumot kötnek,és a főszereplőnk jóvátételt felajánlva oldja meg a konfliktust.
Mind a három helyzetben a társas kapcsolatoknak köszönhetően tudott rendeződni az adott probléma. A videó készítés végén a diákok megfogalmazták,hogy társas támogatás nélkül sokkal nehezebb lenne az élet,és azért teszi őket boldoggá,hogy van családjuk, barátaik, mert nélkülük nagyon magányosak lennének,velük pedig a nehézségekkel is sokkal könnyebb szembenézni.
Társas kapcsolatok alakulása az osztályban.Mit is várok el mástól?
A mi “Társas kapcsolatok”lufink…
Az órát beszélgetőkörrel indítottuk arról, hogy kinek mit jelent a társas kapcsolat, milyen társas kapcsolatok vannak. Ezt követően Tom Marshall idézete alapján mindenki egyénileg dolgozott a saját házán. Rövid beszélgetés alapján az derült ki, hogy a gyerekeknek a szülői és a baráti kapcsolatok a legfontosabbak, így ezen a vonalon mentünk tovább. Előbb kisebb csoportokat alkottunk, és idézeteket kaptak a barátságról a könyv alapján. Ezeket átbeszélték előbb a csoportok, majd sorra elmondhatták idézetüket, a véleményüket, a többi csoport pedig kiegészíthette azt saját gondolataival. Néhol parázs vita alakult ki, néhol teljes volt az egyetértés. Az elhangzottak után magukba nézve mindenki önállóan elkészítette a barátság ötösét, aminek megbeszélésekor az derült ki, hogy sok közös pont van a „kezekben”. Záró feladatként csoportokban újságokból kivágott képek alapján montázst készítettek a gyerekek a társas kapcsolatokról. A fő hangsúlyt ezeken a család kapta, mint a számukra másik fontos társas kapcsolat. Az elkészült művek bemutatása után megválasztottuk a számukra leginkább megkapó montázst. A foglalkozást beszélgetőkörrel zártuk , ahol mindenki egy mondatban megfogalmazhatta, milyen útravalóval távozik a körből.
A gyerekekkel a társas kapcsolatok fontosságáról beszélgettünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szeretet tartja össze a világot. Behálózza és bearanyozza életünk minden percét. Próbáltuk képekben is megjeleníteni ezeket a pillanatokat.
A barátság fogalma már közelebb állt a nagy csoportos gyermekekhez. Értékes gondolatokat fogalmaztak
meg magukról, egymásról és természetesen a barátságról .
A foglalkozás elején mindig visszautalunk az előző témára is . Ennek szellemében készült el Vizsoly boldog település c. közös alkotás . Barátság karkötő készítése nagy izgalmat váltott ki a gyermekekből. Már készítés közben mondogatták, hogy ki kinek fogja adni a karkötőjét amit készített.
Az is kiderült hogy kinek hány barátjával van. Volt akinek egy kettő és volt akinek öt hat.
Ez a téma nagyon megfogta a gyerekeket.
Óra elején beszélgettünk arról a gyerekekkel, hogy milyen társas kapcsolataik vannak, majd meghallgattuk a hónap dalát, amit mozgással kísértünk. Nagyon tetszett nekik a dal, az eddigiek közül a legjobban. Majd ezután rajzot készítettek a különböző társas kapcsolataikról. Ezekből aztán egy közös „fotóalbumot ” állítottunk össze.