Először beszélgettünk közösen a témáról, elolvastam nekik a bevezetőt. A svéd közmondást is megbeszéltük, majd a mellékletben lévő képeket nézegettük meg és mindenki elmondhatta, hogy mit gondol róla. Végül elkészítettük az osztály barátság-füzérét és elmondták a karaktererősségeiket.
Társas kapcsolatok ápolása
A novemberi boldogságórás feladatokat először egy fogalmi tisztázással kezdtük. Megbeszéltük, hogy mik is pontosan azok a társas kapcsolatok valamint, hogy ezekre a kapcsolatokra hogyan figyelhetünk. Ezt követte egy közmondás megbeszélése.
Miután megbeszéltünk mindent a Barát-sál feladattal kezdtünk. A gyerekek nagyon élvezték és úgy láttam rajtuk, hogy nagy örömet okozott számukra nem csak az, hogy körbe kellett adni a sálat hanem, hogy a mellettük lévőről pozitiv dolgokat kellett mesélni.
Szerintem jó kis feladat volt, hiszen nem csak annak a gyereknek volt jüó aki mondta a pozitiv dolgot a másikról hanem a másiknak is akit megemlitettek.
Következőket mondták egymásra: kedves, szépen beszél, jó matekos, jól focizik, jól olvas, barátságos, kedves, támogat mindig.
A novemberi boldogságórás feladatok közé még az ajtóban való pacsizást is megemliteném. Mikor a gyerekek elsősök voltak akkor is volt már ilyen az osztálytermünk ajtajánál és idén is lett. A gyerekek nagyon szeretik a reggeli pacsizást.
Báthory István Általános Iskola
A Báthory iskola 6.b osztálya a nemzetközi barátság projektben vesz részt. Európa országainak gyerekei közösen egy hatalmas barátság hálót szőnek, amely Angliában egy nemzetközi installáció rész lesze a tavasz folyamán.
Az ember társas lénynek születik, született. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy megtanítsuk tanulóinknak a társakkal való együttélés életkornak megfelelő részét. A heti, napi játékos feladatok, beszélgetőkörök alkalmával többféle szituációt kipróbáltunk, kipróbáltak a gyerekek. Ezeket elemeztük, megbeszéltük! Hatása: a gyerekek közösségként kezdenek viselkedni, még van miről beszéljünk, de már társak vagyunk!
A témát a munkafüzetben található idézettel kezdtük: „Az igaz barát az, akire a szükségben is számíthatunk.”
Megbeszéltük, hogy milyen különbségeket vélünk felfedezni a barát, haver, osztálytárs kifejezések között.
Közösen megállapítottuk, hogy sokkal boldogabb emberek azok , akik képesek jó baráti kapcsolatok ápolására. Megegyeztünk abban, hogy a barátságot is ápolni kell, akár a növényeket.
Mennyire ismeritek egymást? Az állításokkal kitöltött táblázatot kiegészítették azon osztálytársak nevével, akikre jellemző a megjegyzés. Feladat: alá kellett íratni az érintett féllel, ha igaznak tekintette a rá vonatkoztatott jellemzést.
Nagy izgalom vett erőt a csapaton, mindenki szignót gyűjtött. Aztán összegeztük a tapasztalatokat. Csak felszínesen ismerjük egymást, a mélyebb barátsághoz többet kell beszélgetni, egymással időt tölteni.
A társas kapcsolatok téma szinte minden foglalkozás alkalmával felmerül, hiszen a csoportmunka felszínre hozza az összetartozást, de az ellentéteket is. Mikor erre a témakörre került a sor, már átláthatóak voltak a csoport kapcsolatai, az, hogy melyik kisgyermek szorul ki a baráti körökből. Erre fókuszáltunk, a barátságról, az egymás iránti felelősségről beszélgettünk sokat. Szituációs játékokat játszottunk: Mit tennél ha…? Amit elméletben ügyesen tudnak a gyerekek, azt most a gyakorlatba is átültethették. Végül barátságláncot készítettünk, jókat kacagtunk, majd Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalával zártuk a foglalkozást.
Társas kapcsolatok mélyítése. Barátság. Mit jelent nekem? Ki a barátom? Honnan tudhatom hogy Ő a barátom? Kiscsoportosok nyelvére lefordítva. (:
A társas kapcsolatok ápolásának kiváló színtere lehet egy finom sütemény közös elkészítése.
Az alapanyagokat a szülők szívesen behozzák, az almát pedig saját kezükkel szedték ősszel a gyerekek.
A kicsik és nagyok odafigyelve egymásra szorgoskodnak a nyújtódeszka körül, megtapasztalhatják a közös munka örömét, a munkamegosztást, toleranciát.
November hónapban egymás megismerése volt a fő cél a Szerencsések csoportban.
Az egyik feladat során az alapérzelmekkel ismerkedtünk meg. Rendelkezésre állt hat kártya, mindegyiken egy-egy alapérzelem szerepelt. Mindenki húzott egy-egy kártyát, amin levő alapérzelmet csupán arcjátékkal úgy kellett felidézni, hogy a többiek felismerjék. A csoport többi tagjának le kellett írnia, mit lát, és összegeztük, melyik érzelem mennyire volt felismerhető. Ezek után beszélgettünk az érzelmek felismerésének fontosságáról és az empátiáról.
Egy másik feladatban a közösség erejét bemutatva a gyerekek feladata az volt, hogy a tanárt kibillentsék a helyzetéből. Először egy diák próbálkozott, majd kettő, és addig növeltük a számukat, amíg nem sikerült a tanár kibillentése. Ezzel a egyszerű és szórakoztató feladattal a közösség erejét mutattuk be.
A következő feladat során különféle pozitív belső tulajdonságokat írtunk össze, amik alapján mindenkinek mindenkiről le kellett írnia, hogy szerinte melyik tulajdonság a leginkább jellemző rá. Mindenki írt magáról is. Ezt összegeztük, így kiderült, hogy kit milyennek lát a csoport, és hogy vajon az önmagáról gondolt kép megegyezik-e a csoportban róla élő képpel. Így kaptunk egy átfogó képet a csoportról, valamint minden résztvevő arról, hogyan gondolnak rá a többiek.