Szorosan egymás mellett állva vidáman hajtották végre a feladatot.
Társas kapcsolatok ápolása
Fő cél: Megtanítani a gyerekeket arra, hogyan figyeljenek egymásra, hogyan fejezzenek ki kedvességet, és hogyan alakítsanak ki jó kapcsolatokat.
Pedagógiai célok
• A pozitív társas viselkedés megerősítése.
• Az empátia, együttérzés és figyelmesség fejlesztése.
• A közösségi élmények és összetartozás örömének megélése.
A társas kapcsolatok ápolása volt a témánk ezen a különleges délutánon. Arról beszélgettünk, hogyan tudjuk megőrizni barátságainkat, mi teszi erőssé az együttműködést, és miért fontos figyelni egymásra – nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapokban is.
Ezután közösen tanultunk, segítettük egymást a leckében, majd egy kis teázással és sütizéssel zártuk a napot. A finomságok mellett sokat nevettünk, jókat beszélgettünk, és még jobban megismertük egymást.
Ez a délután emlékeztetett minket arra, hogy a barátság nem csak nagy dolgokban, hanem az apró figyelmességekben is megmutatkozik. Egy bögre tea, egy szelet süti, egy kedves szó – ennyi is elég ahhoz, hogy valaki jobban érezze magát.
Megtanultuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalát és közösen egy kis egyszerű koreográfiát találtunk ki hozzá.
Ezután megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő című meséjét. Beszélgettünk a meséről.
Játszottunk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot. Itt nehéz volt szomorkodni, mindenki nagyon vidám és boldog volt.
Végül műanyag kanál felhasználásával barátságbábokat készítettünk.
A decemberi időszakban kiemelten foglalkoztunk a jó cselekedetek fontosságával, a feltétel nélküli segítségadás örömével, és azzal, hogy mit érzünk, amikor segítünk másoknak. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, hogyan tudunk segíteni egymásnak, a felnőtteknek és a családtagjainknak. Megosztották, milyen házimunkában szoktak részt venni otthon, és arra bíztattam őket, hogy próbáljanak meg még több segítséget nyújtani szüleiknek. 1-1 beszélgetés alkalmával örömmel számoltak be arról, ki milyen módon segített otthon, ezzel is megerősítve bennük a segítő szándék értékét.
Az otthoni tevékenységek mellé egy kis játékos feladatot is kaptak, amelyet örömmel teljesítettek. Csoportszinten is sokféle játékos formában gyakoroltuk a jó cselekedeteket. Játszottunk például zokni- és kesztyűpárosító játékot, amely a házimunka gyakorlását segítette elő. Szívecskéket készítettünk, amelyeket beteg gyerekeknek küldtünk el, ezzel is erősítve a gyerekekben az együttérzést és az önzetlen segítség fontosságát. Ezt követően angyalkákat színeztünk, majd közösen megtanultunk egy arcmasszírozó mondókát, amit többször is elismételtünk, miközben finoman masszíroztuk az arcunkat. A gyakorlat energizáló hatása érezhető volt a gyerekeken: frissebbek, tevékenyebbek lettek, könnyebben koncentráltak a különféle feladatokra, ezért ezt a mondókát szívesen használtam különböző tevékenységek előtt.
Különösen nagy élményt nyújtott a „Jó királylány – jó királyfi” játék, amely során a gyerekek szívecskéket gyűjthettek a jó cselekedeteikért, és a legtöbb szívecskét szerző gyermek elnyerhette a „Jószívű királyfi” vagy „Jószívű királylány” címet. Ez a játék segített abban, hogy a gyerekek még inkább értékeljék a jóindulatú viselkedést és törekedjenek az együttműködésre.
A foglalkozásokon sok olyan játékot játszottunk, amelyekben megmutathattuk, hogyan tudunk kedvesek lenni egymással, és hogyan fejezzük ki a szeretetünket.
Az „Adni-kapni” játékban a gyerekek párokban dolgoztak együtt, és egymásnak adogattak egy plüssállatot, egyszer alul, majd magas tartásban visszaadva, körforgásos ismétléssel. Ez a játék nemcsak a mozgáskoordinációt fejlesztette, hanem a közös élményeken keresztül erősítette a társas kapcsolatokat is. Az „Ajándékozós” játék során a gyerekek olyan nem tárgyi ajándékokat adhattak egymásnak, mint egy mosoly, ölelés, simogatás vagy kézfogás. A „Nyomozós” játék célja az volt, hogy titokban végezzenek el valamilyen jó cselekedetet otthon – például elpakolják a játékaikat vagy kivigyék a szemetet –, és hagyják, hogy a szüleik kitalálják, ki volt a titkos jótevő.
A tevékenységemet az arcmasszírozós mondókával indítottam, amely segített a ráhangolódásban, a nyugalom megteremtésében és az energiaszint növelésében. A gyerekek a„Didergő király” című mesét, amelyhez kapcsolódóan beszélgettünk a történet tanulságairól és az empátia fontosságáról. Emellett az „Egyszer egy királyfi” című dalt is meghallgattuk, amelynek szövegét közösen értelmeztük, hiszen annak tartalma nehezebben érthető a gyerekek számára.
Összességében a hónap során megélt közös élmények, a jó cselekedetek gyakorlása és az együtt töltött tartalmas idő mind hozzájárultak a gyerekek szociális és érzelmi fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy egy elfogadóbb, segítőkészebb közösséget formáljunk.
Az első osztályban sokat beszélgettünk arról, milyen fontos, hogy kedvesek legyünk egymással, és hogyan tudjuk ápolni a barátságainkat. A tanító nénivel megbeszéltük, hogy a jó társas kapcsolatokhoz odafigyelésre, segítőkészségre és közös élményekre van szükség.
Egyszer egy különleges napot tartottunk az iskolában, amit a barátság jegyében szerveztünk. Párokba rendeződtünk, és közösen faragtunk tököt. Először megbeszéltük, milyen arcot kapjon a tök, aztán felváltva vágtuk, rajzoltuk, díszítettük a tanító nénivel. Figyeltünk arra, hogy mindenki véleménye számítson, és senki ne maradjon ki a munkából.
Amikor készen lettünk, kiállítást rendeztünk a tökből készült “barátság-lámpásokból”, és minden csapat mesélt egy kedves történetet arról, hogyan segítettek már egymásnak az iskolában. A nap végén körbeültünk, és mindenki elmondott egy jó szót a társáról.
Ez a nap sokat segített abban, hogy jobban megismerjük egymást, és még inkább odafigyeljünk arra, hogyan lehetünk jó barátok.
November hónapban kiemelt figyelmet fordítottunk a társas kapcsolatok fejlesztésére a Csillag csoportban. Célom az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják, milyen jó érzés együtt lenni, együtt játszani és közösen sikereket elérni, miközben egyre jobban alkalmazkodnak egymáshoz és megtanulnak egymásra figyelni. A hónap során olyan játékokat és tevékenységeket kínáltam számukra, amelyek erősítették a közösséghez tartozás érzését, elősegítették a barátságok kialakulását és mélyülését, valamint fejlesztették az empátiát és az érzelmi kifejezőképességet.
A közös játékok során különféle mozgásos és szóbeli feladatokat végeztünk, amelyek során a gyerekek megtanultak odafigyelni egymásra, közösen nevetni, örülni, és olykor egymást támogatni is. A „Postás játék”, az „Adj tovább egy ölelést”, valamint a „Rajzolj a hátamra és add tovább” játék során az érintés, az utánzás és a figyelem vált központi elemmé, miközben a gyerekek közösen élték meg az élményt, hogy milyen jó másokra hangolódni. Nagy sikere volt a „Béka van a kezemben” játéknak is, amelyben egy kisbéka „ugrott” kézről kézre a taps segítségével – a játék nemcsak szórakoztató volt, hanem segített a ritmusérzék, a figyelem és a szabálytudat fejlesztésében is.
A „Kézfogó játék” során a gyerekek egymás kezét fogva különböző formákat – például kört, csillagot, szívet vagy háromszöget – alkottak, miközben megtapasztalták, hogy összefogással milyen különleges dolgokat hozhatnak létre. A „Barátságfonal” játék különösen megható élmény volt: egy hosszú fonalat adtak egymásnak és minden gyermek elmondta, miért éppen azt a társát választotta, akinek továbbadta a fonalat. A játék végére egy látványos háló született, amely vizuálisan is megjelenítette, mennyire összekapcsolódnak egymással.
A hónap egyik újdonsága volt a Szívmanó érzelemkártya, amely játékos módon segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék, megnevezzék és kifejezzék saját érzéseiket, miközben megtanulták elfogadni és tiszteletben tartani mások érzelmeit is. A játék során a társas kapcsolatok mélyültek, a barátságok erősödtek, és egyre inkább megjelent az egymás iránti elfogadás, megértés és empátia.
A vizuális tevékenységek során a gyerekek egy közös nagy lapra rajzolták fel azokat a dolgokat, amelyeket szeretnek, vagy amelyek számukra örömet jelentenek: szíveket, szivárványt, virágokat, csillagokat. Az alkotás közben sok beszélgetés zajlott, és jól érzékelhető volt, hogy milyen színes és gazdag a belső világuk, valamint hogy mennyi mindent osztanak meg egymással, ha megfelelő teret és időt kapnak erre.
A hónapot a Bagdi Bella: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” című dal közös meghallgatásával és éneklésével zártuk. A közös éneklés és mozgás felszabadító élményt nyújtott, amely egyszerre volt szórakoztató és mélyen érzelmi töltetű is.
Relaxáció. Közös éneklés” Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek” mozgással kisért ének.
Kisbarátom, hogy vagy játék.
Barátságlánc készítése.
Kézlenyomat a legjobb barátommal.
A 2024/2025-ös tanév során a boldogságórák keretében kiemelt figyelmet fordítottunk a társas kapcsolatok ápolására, különösen a 8. osztályos tanulók körében. Az év elején tapasztalt gyakoribb konfliktusok és feszültségek indokolttá tette, hogy mélyebben foglalkozunk a kapcsolati készségek fejlesztésével, empátiával és pozitív kommunikációval. Mindez a továbbtanulás szempontjából kulcsfontosságú, hiszen a diákok hamarosan új közösségek, ismeretlen iskolai környezetek várják, ahol a jó társas kapcsolatok alapvetőek lesznek.
Az év során érdekes csapatépítő feladatokat végeztünk, melynek célja az együttműködés, egymás megismerése és elfogadása volt. A diákok anonim kérdőíveket töltöttek ki, melyekben őszintén megfogalmazták, hogy milyen viselkedések zavarják őket másoktól, milyen pozitív visszajelzések esnek jól. Ezeket közösen dolgoztuk fel, ezzel is növeljük a kölcsönös megértést.
Rendszeresen alkalmaztunk osztályismereti játékokat, amelyek elősegítették az elfogadást és a közösségépítést. A tanulók különösen az interaktív játékokat kedvelték, aktívan részt vettek benne és közvetlen élményeken keresztül tanulhattak egymásról.
Az év zárásaként egy különleges esemény keretében kívánságlámpásokat engedtünk fel. Minden tanuló megfogalmazhatta saját kívánságát, reményeit a jövőre nézve, majd az eseményt közös énekléssel zártuk. Ez a meghitt, szimbolikus valóban felemelő élmény volt az egész osztály számára, erősítve az összetartozás érzését és pozitív emléket hagyva a tanév végén.
A boldogságóra harmadik témaköreként a TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRÓL beszélgettünk. A csoportban több barát is van. Szociometriai felmérés már alátámasztotta, hogy senki nincs periférián, de jó volt látni, hogy ez a valóságban is így van, és a gyermekek megerősítik mindezt. Mivel a gyerekek nagyon szeretnek színezni, ezért több lehetőséget is felkínáltam számukra. Az óra további része az alkotásé és az elmélyült zenehallgatásé volt.