Relaxálással kezdtük a téma bevezetését, az Ellazulni jaj, de jó! c. dalra. A Tégy egy lépést felém c. játékot is játszottuk. Igazából néhány állítás is elég volt, hogy teljesen összetömörüljenek, mert kevés volt hozzá a helyünk. Viszont mindeki nagyon vidám lett tőle. Játszottunk tükörjátékot, majd a munkafüzetben is dolgoztunk kicsit: a legjobb barát/barátnő jó tulajdonságait és a közös jó tulajdonságokat gyűjtötték össze a gyerekek. Mivel ez elsőre nehéznek tűnt, másodszorra készítettem egy listát a jó tulajdonságokról. Párokban, vagy hármas csoportokban 3 percet kaptak a lista tanulmányozására és a rájuk jellemző tulajdonságok válogatására, lejegyzésére. Miután ezeket át is beszéltük, megpróbálkoztunk a Szerethető vagyok c. feladattal. A 3 téma kérdéseit felírtam a táblára és kérdésenként 3-3 percig hagytam őket beszélgetni. Voltak, akik nem tudták kitölteni a rendelkezésre álló időt, mások viszont alaposan körüljárták a témákat. A plakáttervezéshez próbáltam ötleteket adni, de nem nagyon értették a gyerekek, hogy mit is kellene lerajzolniuk. Így aztán ebből a feladatból egyelőre nem születtek túlságosan beszédes alkotások. De nem adjuk fel, későbbre halasztottuk ennek megvalósítását. Talán kicsit konkrétabb példákkal működni fog! Viszont kiderült, hogy néhány tulajdoság pontos jelentését nem ismerték a gyerekek, mint pl. alázatos, áldozatkész, rugalmas, szolgálatkész. Így alkalmunk nyílt ezeket is átbeszélni, saját példákat mondani rá. Befejezésként jókívánságokat fogalmaztak meg, befőttesüvegbe tettük és mindenki húzott egyet. Amikor erre az órára készültem, készítettem néhány cetlit én is. Eleinte gondolkodtam, hogy mit is írjak, mit is kívánjak. Aztán a harmadik, negyedik cetli után már olyan gyorsan jöttek a gondolatok, hogy alig bírtam abbahagyni. Így aztán számítottam rá, hogy a gyerekeknél is hasonló fejtörést okoz majd a feladat. Ezért elhatároztam, hogy egy héten keresztül minden nap megismételjük. Az én kívánságaim is ösztönzőleg hatottak a gyerekekre és napról-napra kreatívabbak lettek! Jó látni, hogy milyen örömmel élik meg, hogy adni épp olyan jó, mint kapni!

Először önállóan átgondolta minden kisgyerek a saját társas kapcsolatait. Ki áll hozzá a legközelebb, ki közel, ki távolabb. Körökkel érzékeltették a kapcsolatok erősségét. Majd beszélgettünk a barátságról. Mit is jelent, milyen az igaz barát. Az előforduló konfliktusokról, azok megoldásáról is szó esett. Majd 2-3 tanuló együtt alkotott egy olyan különleges „gépet”, mely képes megjavítani az elromlott barátságot. Azon ötleteltek mi szükséges ahhoz, hogy megjavuljon a kapcsolat, mit kell ezért tenni.

Milyen jó tulajdonságai vannak a társaimnak?

Mit kedvelek az osztálytársamban? 4.évfolyamos diákokkal színes cédulákra írtuk le egy-egy szóval ki, mit kedvel a másikban. A név nélküli lapokat titkosan kellett elhelyezni egymás asztalán. Nagyon élvezték és örömmel, sokan meglepetten olvasták céduláikat. Ezeket a lapokat beragaszthatták emlékül a relaxációs füzetükbe.

Elsős osztály társas kapcsolatainak kialakításához,ápolásához játékos feladatokat oldottunk meg. Remek hangulat volt az órán!
A barátság erősítését páros és csoportmunkával erősítettük. Kreatív munka jellemezte a feladatmegoldást.

Varázsgépet készítettek a gyerekek, ami megjavítja az elromlott barátságokat.

3.évfolyamos csoportommal Tükörtánccal kezdtük a foglalkozást. Az osztályt tetszésük szerinti két csoportra osztottam, egymáásal szemben állva kellett a hónap dalára mozogni. Egyszer az egyik csoport, utána a másik csoport volt a tükör.
A foglalkozás második felében párban kellett rajzolni, közösen megalkotni egy barátságjavítógépet.
Zárásképp a hónap dalára táncoltak, aminek egy közös osztálytánc lett a vége.