Társaskapcsolatok hónapját Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalával kezdtük, melyet minden csoportomban meghallgatunk.
Majd a beszélgetőkörök alkalmával beszéltünk arról, hogy mi hogyan kapcsolódunk a társainkkal.
Mi kell hozzá, hogy kapcsolódjunk? Mi kell a barátsághoz és mit kell tenni, hogy egy jó kapcsolat kialakuljon?
Évek óta részt veszünk a Mosolymanók ajándék cipősdoboz akcióban, ahol segítünk mosolyt csalni egy rászoruló gyermek arcára.
Egy láthatatlan fonallal kapcsolódunk egymáshoz, az adakozó és az adományozó.
Az ötödik osztályosok már rutinos szervezők, ennek a támogatásnak.
Ebben a tanévben azzal egészítettem ki, hogy az első osztályból választottak maguk mellé egy tanulót és együtt vettek részt a szervezésben, hogy a két osztály is részt tudjon venni benne. Így erősítve a társakkal való kapcsolódásukat.
Az elsős csoportommal készítettünk egy-egy élethű nagyságú gyermeket, ezzel is már egy közös kapcsolódás alakult ki közöttük. Együtt munkálkodtak rajta. Majd az ötödikes csoportommal kiegészítettük, hogy mi az, ami két embert összekapcsolt.
A jó kapcsolódás szívből jön ezt, a két figura között a szívüket fonallal kötöttük össze jelképesen.
A harmadikos csoportomban, a felkínált lehetőségek közül is választottam, a micsoda alakok című feladatot, ahol jó volt látni, hogy ők ezt a feladatot mennyire élvezik. Felszabadultak és elgondolkoztak a formákon. Ezt követően készítettek rajzot arról, hogy ők kikkel kapcsolódnak, majd megosztották egymással.
A kis elsősökkel pedig elmentünk az oviba, hogy kapcsolódjanak újra az óvó nénikkel, dadusokkal és gyermek társaikkal. Ők már itt kezdték a boldogságórákat.

Hálás vagyok … mondókával indítottuk a foglalkozást. Elmentünk közösen a Tulajdonságboltba, ahol akciót hirdettek a jóbarátra jellemző tulajdonságokból, így gyorsan mindet megvettük: őszinte, megbízható, önzetlen, segítőkész, figyelmes. Ezeknek a tulajdonságoknak a segítségével ÖTSOROST készítettünk a barátról.
Tükröt tartottunk magunk elé, és belenézve mindenki elmondta mit szeret magán a legjobban. Nagyon élvezték a gyerekek, és én nagyon örültem, mert mindenki tudott mondani magán szerethető dolgot. A Tükröm, tükröm kört ezzel a mondattal zártuk: Szeretem és elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok.
Útra keltünk az Önbizalom-tavához, útközben jól eltapostuk az önbizalomcsapdákat, majd a tóhoz érve, annak tükréből mindenki választott egy rá jellemző pozitív erősséget. (Pozitív erősségek kártyacsomag) Mindenki mesélt egy történetet, amiben megmutatkozott az általa választott tulajdonság.
A csodálatos Kerekerdő lakói segítettek nekünk eligazodni a társas kapcsolatokban. Az Ölelésnap című mesén keresztül megértettük, hogy milyen jó érzés, ha szeretnek minket, milyen melegséggel tölti el szívünket, ha törődnek velünk, hogy nehézségek idején kitartani és segíteni az az igazi erőfeszítés. Bölcs Manóanyó megtanította, hogy a szeretet oltalmaz a félelemtől, és hogy a barátság olyan szent kapocs, ami oltalmaz a magánytól, mert mindig van kihez fordulni baj esetén.
Elhatároztuk, hogy még gyakrabban fogjuk megölelni egymást, hiszen az ölelés a legszebb és legcsendesebb módja annak, hogy kifejezzük azt, hogy szükségünk van egymásra. Az órát egy közös masszírozással zártuk, együtt mondtuk el az Időjárásmesét.
Készítettünk egymásnak BARÁTSÁG CSÁKÓT, majd egy kedves mondat és ölelés kíséretében adtuk oda egymásnak. minden csákón piros szív jelezte a szeretetet, ami összeköt minket.