A hatodik hónapban járunk, a témánk a megküzdési stratégiák. A téma feldolgozását relaxációval kezdtem az ellazulás érdekében. Ráhangolódás képen Bezzeg Andrea Aranykulcs meséjével folytattam. A történet Róza királylányról és az elvarázsolt sárkányról szólt. A gonosz helytelen viselkedésű királylányból, hogyan lett szorgalmas, engedelmes, jószívű királylány. Milyen akadályokat kellett legyőznie, hogy visszatérjen a palotába és elnyerje az elvarázsolt sárkánybőrébe bújt királyfi szívét. A mese tanulságul szolgált, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rossz cselekedetekért büntetés jár és végül happy end a vége a történetnek. A sárkány és a királylány története kép formájában is megelevenedet a kifestők által, amelyet a gyerekek örömmel színeztek ki. A mese inspirálta a fiúkat, egy része még várat is épített. A nap folyamán többször is meghallgattuk Bagdy Bella hónap dalát, Ellazulni jaj de jó.
Február hónap a farsangi időszak volt óvodánkban, ezért ez a téma jól alkalmazkodott az óvodái élet mindennapjaihoz. A gyerekeknek több alkalommal is versenyjátékokat szerveztem, ahol megküzdhettek egymással és versenghettek a győzelemért. A várfoglaló játék során minden gyereknek jutott egy vár(karika), amelyek folyamatosan fogytak. A végén az lett a győztes, aki utolsó várat elfoglalta. A gyerekek zenére körbe szaladtak, ha megállt a zene, várat kellett foglalni, akinek nem jutott ki esett a játékból. A következő játék a szigetfoglaló is hasonló képen működött. A sziget egy pléd volt, amire kezdetben minden gyerek felfért, a pléd összehajtásával kisebb lett a sziget, és a gyerekek nem fértek fel rá, aki leesett ki esett a játékból. A végén csak egy maradt az lett a győztes. A labdaszedegető játék során azonos mennyiségű labdát (10db) kellett, átrakni egyik karikából a másikba. A versengést kezdetben egy-egy gyerek játszotta, majd két-két gyerek adta egymásnak a labdákat. A győztes az lett, aki hamarabb átrakta a labdát egyik karikából a másikba. A játékok jól fejlesztették a kitartásukat, a türelmüket, a versenyszellemet, a kudarctűrő képességüket, a szabálytudatot.
Megküzdési stratégiák
A gyerekek nagyon várták már az iskolák között minden évben meghirdetett korcsolyaversenyt. Idén sikerült serleget szerezniük az osztálynak és az iskolának is. Nagyon büszkék voltak!:)
Úgy nézünk szebbe a nehézségekkel, kudarcokkal, kihívásokkal, problémákkal, mint amikor a kis hóvirágok kibújnak a kemény és hideg hó alól és meglátják a napsugarat.
A februári boldogságórán képzeletbeli szamuráj páncélba bújtunk. A szamurájok, japán harcosok nemcsak egy-egy ütközet során mutatták meg erejüket, eszük is éppoly élesnek bizonyult, mint pengéjük. Iskolázott, írni- és olvasni tudók voltak, akik jellegzetes kultúrát hagytak örökségül. A harcművészet mesterei éppúgy küzdöttek önmagukért, jobb fizikai, szellemi és lelki erejükért, mint azokért a személyekért vagy közösségekért, akiknek életük során elköteleződtek. Elolvastuk a Szamuráj szerencséje japán népmesét. A mese segítségével elkészítettük a saját szamuráj páncélunkat, amiben a meglévő erősségeinket nagyítottuk fel.
“Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid?” (Szepes Mária)
1.Boldog Dóra csengővel hív
2.Boldogságmondóka közös elmondása
3.Relaxációs gyakorlat „repül a karom,ha akarom,ha nem akarom”
4.Póknè asszonyság elvitte a legót- levèlben elküldte a kiszabadítása játèkos feltèteleit
5.Lego kiszabadítása
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Február 17-én megemlékeztük a Macskák Világnapjáról. A jeles nap keretében felelevenítettük a házi kedvenc életmódját és szokásait. Elmesélték, hogy miért is a cica a kedvencük. Otthon fotók is készültek. Elhozták az iskolába a legkedvesebb plüssállatukat, melyekből kiállítás készült. Szavaztak, hogy melyik a legszebb.
A gyerekekkel mielőtt a boldogságóra havi témáját beszéltünk volna meg, először a bevezető gondolat megbeszélésével kezdtük.
Megbeszéltük, hogy azoknak a céloknak van jobban értelme, amiért igazán megküzdünk, mert azokat jobban tudjuk értékelni. Igazán attól erősödünk meg lelkileg, amiért igazán tettünk és küzdöttünk.
A mesét felolvastam nekik, majd ehhez kapcsolódóan a megadott kérdésekkel elkezdtünk a meséről beszélni. A gyerekeknek nagyon tetszett a mese. Mindenki nagy figyelemmel kísérte végig a szamurájról szóló történetet.
Az összes kérdésre sikerült nekik válaszolni. Majd a beszélgetést követően a következő feladatot oldottuk meg.
Meghallgatták a szamurájról szóló megható japán mesét, majd megbeszéltük a tartalmát és a mondanivalóját, üzenetét.
Ezután megálmodták a saját hősük páncélját. Ismét nagy lelkesedéssel vágtak bele a feladatba, végül mindenki beszámolt az alkotásáról.
Közben meghallgattuk a relaxációs zenét.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Ma a megküzdési stratégiákról tanultunk. A lelkesítő ötleteket egy kedves mese is segítette, mely a kútban rekedt idős szamárról szólt.
Az ötven jó ötletet közösen színeztük, majd a csacsit elkészítettük. Vidám óra volt!