A boldogságóra tevékenységek és játékok fő fókusza a bátorságról, a félelem leküzdéséről szólt. A gyerekek különböző játékokon keresztül megmutatták bátorságukat, amin igyekeztünk differenciáltan erősíteni, de gyengeségeiket is felfedhették, amit pedig próbáltunk megszüntetni, vagy kellemesebbé tenni egy-egy vicc, beszélgetés által. A csoportok kedvelt tevékenysége volt a nyelvtörők kimondásának próbálgatása, továbbá a „bárkiből lehet Hős” című játékot nagyon kedvelték, és önbizalmuk is megnőtt a játék által. A kisebbekkel és a nagyobbakkal egyaránt tudtunk foglalkozni a félelemevő zsákkal, elkészítettük, kiszíneztük, összeragasztottuk, és „beledobáltuk” a félelmeinket a zsákba. Ez a játék egy nagyon pozitív hangulatot keltett a csoportok életében, hiszen sokat megtudhattak a pedagógusok a gyerekek félelmeiről, illetve megpróbálhattuk „kidobni” azt, és ez pozitívan fejlesztette a gyerekek önbizalmát, bátorságát. A magabiztosság sálját sok gyermek érdeklődve elkészítette, sőt volt olyan gyermekcsoport, ahol többen készítettek egyet és elvágták, hogy mindenkinek jusson belőle, a bátorságból. A vonalkövetőt, a megerősítő képeket, és a sormintákat is örömmel készítették el a gyerekek.
Megküzdési stratégiák
A februári Boldogságóra alkalmával a gyermekek életkoruknak megfelelő módon ismerkedtek meg a megküzdési stratégiák fogalmával. Beszélgettünk arról, hogy mindannyiunkkal előfordulhat, hogy szomorúak, dühösek vagy csalódottak leszünk, és arról is, hogy ezekkel az érzésekkel hogyan tudunk megküzdeni. A foglalkozások során mesék, játékos helyzetgyakorlatok és beszélgetések segítették a gyermekeket abban, hogy felismerjék érzéseiket, és megtanuljanak egyszerű megoldási módokat alkalmazni (például mély levegővétel, segítségkérés, beszélgetés).
A tevékenységek során a gyermekek aktívan bekapcsolódtak, szívesen osztották meg saját élményeiket és tapasztalataikat. A közös játékok és dramatikus helyzetek segítették az empátia, az önkifejezés és a problémamegoldó gondolkodás fejlődését. A foglalkozások hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek magabiztosabban kezeljék a mindennapi kisebb konfliktusokat és érzelmi helyzeteket.
Egy piktogramokkal teli táblát is kihelyeztünk, mely segíti a gyermeket a düh leküzdésében.
1. Ráhangolódás: Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó!
2. Mesefeldolgozás „Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse?” Beszélgetés a meséről.
3. Játékos gyakorlat „Hegyek-völgyek” / Akadálypálya készítése az osztályteremben.
4. Rajzos feladat „Az én belső pajzsom” Rajzoljatok egy nagy pajzsot. A közepére írjátok/rajzoljátok be azt a képességeteket, ami segít a bajban (pl. bátorság, kitartás, segítségkérés). Díszítsétek kedvenc színeitekkel!
Nagyfügedi Arany János Általános Iskola
A februári boldogság órák célja az volt, hogy a gyerekek megismerjenek minél több módszert, amit alkalmazni is tudnak különböző akadályok, problémák leküzdésében. Ha nehéz helyzetbe kerülnek, hogyan tudnak segítséget kérni vagy megoldást találni.
Az órák során segítségünkre volt Bátor Béni, a nyuszibáb, aki játékos formában szólította meg a gyerekeket. Béni -aki eleinte még nem volt elég bátor- elmesélte, hogy néha akadályokba ütközik, például nem sikerül elsőre valami, vagy bizonytalan abban, mit tegyen egy nehéz helyzetben. A gyerekek nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a beszélgetésbe, és szívesen adtak tanácsokat Béninek. A tanulók több hasznos ötletet is megfogalmaztak. Elmondták például, hogy ha valami nem sikerül elsőre, akkor érdemes újra megpróbálni, türelmesnek lenni, illetve segítséget kérni a barátoktól, a tanítótól vagy a szülőktől. Többen hangsúlyozták, hogy fontos bátornak lenni és nem feladni a próbálkozást. A gyerekek azt is kiemelték, hogy a problémákat meg lehet beszélni, és együtt könnyebb megoldást találni. Az interaktív beszélgetés során a tanulók empátiát és segítőkészséget mutattak, örömmel segítettek Béninek tanácsaikkal, aki a foglalkozások végére méltán viselheti a Bátor Béni nevet.
A báb használata oldott, vidám hangulatot teremtett, és segített abban, hogy a gyerekek bátrabban megfogalmazzák gondolataikat. Az óra végén közösen összefoglaltuk, hogy mindenki kerülhet nehéz helyzetbe, de kitartással, bátorsággal és egymás segítésével megtalálhatjuk a megoldást. A tanulók tanácsaikat szimbolikusan le is rajzolták, majd átadtátok Béninek, hogy mindig emlékeztesse őt arra, mit lehet tenni egy-egy nehéz helyzetben.
Ebben a hónapban “A megküzdési stratégiák” nevű témával foglalkoztunk. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a felmerülő problémákkal hogyan küzdünk ill. küzdhetünk meg. Összegyűjtöttük, hogy mi volt az, ami átsegítette őket a nehézségeken. Kiemeltük ezek közül: a kitartást, a pozitív gondolkodást és a humort. Tudatosítottuk, hogyan kezeljék a kihívásokat és a nehéz helyzeteket, valamint azt, hogy milyen fontos az önmagukba vetett hit. Összeszedtük azokat a szituációkat, amelyekben meg kellett küzdeniük bizonyos nehézségekkel: szóba került a dolgozat, felelés előtti stressz vagy izgalom, az összeveszés egy osztálytárssal, baráttal vagy családtaggal, mi van, ha valami nem úgy sül el, ahogy azt terveztük, ha nem kapunk meg valamit stb. Olyan megküzdési praktikákat és motiváló mondatokat gyűjtöttünk, amik segítenek leküzdeni a problémákat. A program által ajánlott világnapok közül a Macskák világnapjával és A magyar rejtvényfejtők napjával foglalkoztunk részletesebben, melyen megrendeztük az osztály rejtvényfejtő csapatbajnokságát is.
A boldogságóra februári témája a megküzdés volt. Az órát a Titanic főcímdalával kezdtem, miközben egy jéghegy képét mutattam a gyerekeknek. Beszélgetést indítottam arról, hogy mit tudnak a jéghegyekről,milyen a felépítésük, és mi jellemző rájuk. Ezután egy olyan képet mutattam, amelyen csak a jéghegy csúcsa látszott a víz felszínén, majd egy másikat, ahol már a víz alatti, sokkal nagyobb része is látható volt. Ezzel vezettem be azt a gondolatot, hogy az emberek problémái is gyakran ilyenek: kívülről csak egy kis részük látszik, de valójában sokkal mélyebbek lehetnek.
A következő feladatban a gyerekek közül azok, akik szerettek volna, kijöhettek a táblához, és berajzolhatták egy jéghegybe, hogy van-e problémájuk, és ha igen, az mennyire nagy vagy mély. A feladat során sokan meglepődtek egymás érzésein, és többen megosztották saját nehézségeiket. Volt, aki arról beszélt, hogy meghalt a cicája, más arról, hogy összeveszett a barátjával, vagy hogy megszületett egy kistestvére, és most úgy érzi, kevesebb figyelmet kap.
Ezután arról beszélgettünk, hogyan lehet megküzdeni a problémákkal. Különböző technikákat mutattam nekik, például egyszerű mindfulness és gondolatirányító módszereket. Beszéltünk arról is, hogy amikor valamit próbálunk nem gondolni, az gyakran még erősebben jut eszünkbe, ezt egy horrorfilmes példával szemléltettem: amikor a néző azt kiabálja, hogy „ne fordulj be”, mégis pontosan az történik. Az agyunk is hasonlóan működik.
Az óra végén azt hangsúlyoztam, hogy a problémákat nem kell egyedül hordoznunk. Ha segítséget kérünk, sokkal könnyebb megbirkózni velük. Ezt egy játékos feladattal mutattuk be: egy gyermek egyedül nem tudta felemelni társát, de amikor ketten próbálták, már sikerült. Így a gyerekek megtapasztalhatták, hogy együtt könnyebb megküzdeni a nehézségekkel.
Februárban a megküzdés témáját dolgoztuk fel a Szivárvány csoportban „Meg tudok birkózni vele – megküzdés nehéz helyzetekben” címmel. A foglalkozások során a 3–4 éves gyermekek játékos tevékenységeken, meséken, beszélgetéseken és mozgásos feladatokon keresztül ismerkedtek meg a nehéz érzésekkel és az azokkal való megküzdés egyszerű módjaival.
Az érzelemkártyák, mesék és dramatikus játékok segítették a gyermekeket abban, hogy felismerjék és kifejezzék érzéseiket. A „Segítő kezek” kreatív tevékenység és a buboréklégzés gyakorlása során olyan egyszerű megoldásokat tanultak, amelyek segíthetnek megnyugodni egy-egy nehezebb helyzetben. Az akadálypálya és a közös játékok a kitartás és az újrapróbálkozás élményét erősítették.
A hónap zárásaként közösen elkészítettük a „Megküzdés-láncot”, amely azt jelképezi, hogy nem vagyunk egyedül a nehéz helyzetekben, mindig kérhetünk segítséget. A gyermekek örömmel kapcsolódtak be a tevékenységekbe, és egyre bátrabban fejezték ki érzéseiket.
A februári Boldogságórák megerősítették, hogy a biztonságos, elfogadó légkörben a gyermekek játékos formában is képesek megismerni és gyakorolni a megküzdés alapjait.
Megnéztük a kisvideót, és beszélgettünk a különböző bátorságokról. Majd a diákok körbeírták a kulcsszót olyan szituációkkal, amikor szükségük volt a bátorságukra.
A februári boldogságóra célja az volt, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják a hatékony megküzdési módokat nehéz helyzetekben. A mindennapokban felmerülő problémák természetes részei az életnek. A játékos feladatokon és a mesén keresztül megismerték a problémamegoldás lépéseit, az érzelmi reakciók enyhítésének lehetőségeit és a negatív érzések kezelését.
A gyerekek megtapasztalták, hogy a problémák megoldhatók, az érzelmek kezelhetők és mindenki képes fejlődni a megküzdésben. A tudatos gondolkodás segít, hogy magabiztosabban reagáljanak a mindennapi kihívásokra.
Elöljáróban meghallgattuk az Ellazulni jaj de jó! Című dalt. Nagyon tetszett a gyerekeknek.
Az Állati állapotok utánzó játék tetszett a tanulóknak. Nagyon élvezték, hogy bele bújtak a különböző állatok állapotába. S főleg az, hogy ezt kint a szabadban játszottuk el. Majd beszélgetés követte a feladatot. Elmondták melyik állat állapota, megjelenítése okozott problémát, melyik tetszett nekik. Legjobban az ébredő kakas mozgását kedvelték,melyet kukorékolással színesítettek.
A következő alkalommal a Szorult helyzetben feladattal birkóztunk meg, mely a végére teljesen más irányban tért el. Mindenki mondott érdekes példákat erre a szituációra, viszont ez a kisfiú elmondta, hogy milyen problémái voltak az anyukájának szülés közben, s Ő nagy veszélyben volt. Ez a helyzet minden lurkót elgondolkodtatott, s kicsit megértőbbek lettek ezzel a kisfiúval szemben. Jó volt látni , átélni milyen érdeklődően, hallgatták a többiek. Talán most már jobban elfogadják ezt a kisfiút.