A megküzdés témájáról beszélni a Boldogságórákon azért fontos, mert az élet tele van kihívásokkal, amelyekkel mindenkinek szembe kell néznie. A gyerekeknek is megvannak a maguk nehézségei, még ha ezek kívülről kisebbnek is tűnnek.

A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy nehézségeik megoldásában kire számíthatnak, illetve azt is, hogy rájuk kik számíthatnak.

A boldogságórákon, a biztonságos környezetben bátrabban mernek beszélni érzéseikről. Jó tanácsokat adnak egymásnak, hogyan kezeljék a nehezebb, stresszesebb helyzeteket

Ha már szamuráj, akkor védekezés is. Kellően körbejártuk az adott témát. Sokat beszélgettünk adott szituációkról, melyek ebben az időszakban adódtak. Lépésről lépésre, mondatról mondatra újra átbeszéltük, eljátszottuk a lehetséges „forgatókönyveket”, amik adódtak. Illetve sokat beszéltünk a „megelőzésről” is. Azokról a dolgokról, amik segíthetnek, erőt adhatnak, felvidíthatnak bizonyos helyzetekben. Ezeket képi formában meg is jelenítettük, páncél helyett most pajzzsal.

A foglalkozásokat relaxációs gyakorlattal kezdtük.
A megküzdés „arra vonatkozik, hogy mit tesz az ember a negatív esemény vagy helyzet okozta fájdalma, feszültsége vagy szenvedése enyhítése érdekében.” Ezzel kapcsolatosan megbeszéltünk néhány helyzetet.
Értelmeztük az alábbi bölcsességeket: „Minden rosszban van valami jó!” „Ami nem öl meg, az megerősít!” „Bajban ismerszik meg az igazi barát!” „Nincsenek véletlenek!” Elmeséltem a gyerekeknek: „A szamár történet”. Megbeszéltük milyen tanulságokat vonhatunk le belőle.
Felsoroltam „néhány módszert, amelyeket az emberek gyakran alkalmaznak stresszes helyzetekben. Meghallgattuk ki milyen módszerekhez szokott folyamodni.
A következő órára buzdítottam őket, hogy próbáljanak ki egy-két új praktikát. „Stressz esetén a nyugodt, egyenletes légzés azonnali segítségnek számít.” Egyszerűen gyakoroltuk a „nagy levegő, lassú kilégzés” technikát. Elmesélték milyen érzést váltott ki belőlük. Megbeszéltük, hogy kipróbálják stresszes helyzetekben.
„Lazarus és Launier két -féle megküzdési formát különböztet meg: – problémaközpontú megküzdés: ekkor a személy a helyzetre, a problémára összpontosít, hogy megkísérelje azt megváltoztatni, hogy a jövőben el tudja kerülni. – érzelemközpontú megküzdés: a személy ekkor azzal foglalkozik, hogy enyhítse a stresszhelyzet okozta érzelmi reakciókat, megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását. Akkor is ilyet használ a személy, ha a helyzetet nem tudja megváltoztatni.”
Beszéltünk még néhány megküzdési stratégiáról:
1) „ Problémamegoldás- tervezés Határozzuk meg világosan a problémát! Tartsunk ötletbörzét! Határozzuk el, hogy a megoldást meg is valósítjuk!” Elmondtak egy konkrét problémát, aminek közösen megterveztük a megoldását.
2) „Társas támogatás keresése és kihasználása” Fontos, hogy a problémáinkat megbeszéljük másokkal.
3) „Pozitív jelentés keresése”: a negatív eseményt bizonyos szempontból pozitívként értékeljük vagy kezeljük
4) „Konfrontáció”: aktív megküzdést jelent, amikor szembenéz egy személlyel, helyzettel vagy körülménnyel.
A foglalkozások végén a gyermekek örömére Bagdi Bella dallát hallgattuk és az „Ellazulni jaj de jó- zenés relaxáció” gyakorlatot is kipróbáltuk.

Karácsony előtt suli-bulit tartottunk, ahol különböző tréfás feladatokban mértük össze ügyességünket.