A témát a farsangi időszakban dolgoztuk fel, amikor a boszorkányok varázslók és szuperhősök egyébként is a mindennapunk részesei. Mindenki kiválasztotta kedvenc játékát a csoportban, aztán megérkezett egy furfangos boszorkány és eldugta a gyerekek játékait. Ezután a gyerekek ezeket megkeresték , kereshettek külön-külön de csapatostul is. Annyira tetszett nekik a játék, hogy szinte egész délelőtt ezt akarták játszani.
Megküzdési stratégiák
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda,Közművelődési Intézmény és Könyvtár
A téma feldolgozása egy egész hétre elnyúlt,minden nap visszatértünk egy-egy rövid beszélgetéssel bevezetve.A mese után hosszasan folyt a beszélgetés,a gyerekek még a szüleikről is tudtak néhány dolgot mesélni,hogy ők eddig már miért küzdöttek. A rajzolós tevékenység során a saját arckifejezésüket rajzolták le 3 érzelmi állapotot tükrözve:boldog,szomorú és mérges.Egy másik napon az egész alakos rajzukon a munkafüzet ötlete alapján színezték ki,hogy melyik érzést hol érzik a testükön.A relaxációs zenét a héten többször meghallgattuk,nagy hatással volt a csoportra.
A februári órán az „erősségeink” volt a fő témánk. Először ötleteltünk, hogy mitől félhet egy elsőosztályos kisgyermek.
Majd csoportokban megoldást kerestünk a félelmekre és végül összegyűjtöttük, hogy milyen erőségeinkkel tudjuk sikerre vinni a megoldásokat. Óra végén, pedig egy-egy szituációs játékkal reprezentáltak a gyerekek a félelmeik megoldását.
Korábban mentem be dolgozni, hogy eltüntessek játékokat, mint „Pók néni”. Akkor még nem sejtettem, hogy a csoport létszáma lecsökken 8 főre. Először nem tűnt fel senkinek semmi, majd az egyik fiú felfedezte, hogy eltűnt a Lego, és más játékok is. A játékok keresésére indultak, de csak „Pók néni” levelét találták meg. Amikor felolvastam a levél tartalmát, nagyon izgatottak lettek. Azonnal munkához láttak, a folyamatos tízóraizás sem foglalkoztatta őket. Építettek Pók néninek házat, még autót és repülőt is tettek oda neki, hogy legyen mivel utaznia. Rajzoltak is neki házat. Az egész délelőtt (és a hét többi napja is) azzal telt, hogy Pók néni kedvére tegyenek. Ha valaki hangosabban beszélt, akkor rászóltak, hogy ha ilyen hangos lesz, akkor nem kapják vissza a játékokat, sőt, még az is lehet, hogy más játékok is eltűnnek. Amikor elhelyezkedtünk, meghallgattuk a hónap dalát (Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó!), így már valóban ellazulva hallgathatták meg a mesét. Az Aranykulcs mese lekötötte a figyelmüket. Izgalommal hallgatták végig. „Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál vele? Kinek adnád oda?” kérdésre az egyik fiú a „szerelme” nevét mondta. Megbeszéltük, hogy kinek milyen álmai, kívánságai vannak.
Beszámoló a februárban elvégzett feladatokról:
A boldogságórákon szokásos bemelegítő, relaxációs gyakorlatok után (Üdvözlőkörök, légzőgyakorlat, Napimádás, Energiacsillag, nyelvtörő a mf. 94. oldaláról) azonnal belevetettük magunkat a megküzdési stratégiák elméleti hátterének megismerésébe. Megbeszéltük, hogy mindannyiunk életében adódhatnak gondok, kihívások, nézeteltérések és kudarcok, amik szomorúságot, stresszt, indulatokat, rossz érzéseket válthatnak ki bennünk. Azonban a legtöbb esetben lehetőségünk van ezekkel szembenézni és velük sikeresen megküzdeni.
Célunk tehát, hogy mindig keressük bajaink orvoslására a lehető legjobb megoldást és összpontosítsunk a sikeres végkifejletre. Ennek érdekében stratégiákat dolgozhatunk ki és ha kell, cselekvési tervet is készíthetünk. Ha pedig egyedül nem megy, bátran kérjünk segítséget egy arra alkalmas személytől/személyektől. Ehhez kapcsolódva oldottuk meg közösen a mf. 94. oldaláról „a csodálatos segítők” című feladatot, majd a 95. oldalon lévő rejtvény megfejtéseként megállapítottuk, hogy „EGYÜTT” minden sokkal könnyebb!
Ha bánatot, szomorúságot érzünk, a testünkben is megfigyelhetők bizonyos változások, érzetek. Ez mindenkinél másként jelentkezik, de vannak bizonyos hasonlóságok is. Ezért a mf. 96. oldalán, az emberfigura körvonalrajzán jelöltük, színeztük a különböző tüneteket. Ha boldogok vagyunk, annak minden porcikánk örül, tehát sárgára színeztük az egész testet. A félelmet fekete foltként a has tájékán, a szeretetet piros szívként a szív fölött, a szomorúságot pedig barna színként a homlok körül jelenítettük meg.
Ha gondjaink vannak, nem árt, ha rendelkezésünkre állnak olyan pozitív megerősítések, amiket könnyedén elő vehetünk, tanulmányozhatunk. Erre a célra a mf. 102. oldalán lévő feladat segítségével összeállítottunk együtt egy mondatbankot, ami 10 pozitív megerősítést (mondatot) tartalmaz, és aminek jellegzetessége az, hogy a kezdőbetűk összeolvasásával a „MEGKÜZDÜNK” szót kapjuk (alul a fényképen látható).
Mindenki egyénileg elkészítette a saját indulat-hőmérőjét is (mf. 98. o.), vagyis 10 olyan módszert fogalmazott meg és írt le önmaga számára, amelyek leginkább segítik és támogatják a nyugalom helyreállítását feszült helyzetekben. (Pl.: sétálok egyet, olvasok, beszélgetek, kisírom magamat, lezuhanyozok, relaxálok, írok, rajzolok, zenét hallgatok… stb.)
A „hogy is van ez?” című feladat (mf. 99. o.) segítségével helyes sorrendbe raktuk a közmondások összekeveredett tagmondatait és közösen elmélkedtünk a bölcsességek tanulságain, igazságain.
A foglalkozást Bagdi Bella: „Ellazulni, jaj, de jó!” című dalának meghallgatásával, vidám hangulatban, sok ismerettel meggazdagodva zártuk.
A hónap választható feladatai közül az „Erősségeink” címűt választottuk, így egy dupla rajzóra keretében egy méretes csomagolópapírra motivációs tablót készítettünk, amit iskolánk folyosóján a faliújságra helyeztünk fel, hogy mindenki számára biztatást nyújtson „nehéz idők” esetére. Miután közösen megbeszéltük és megértettük a teendőket, 5 csoportban alkottuk meg az 5 témakörhöz kapcsolódó munkadarabokat, melyek a „Kapcsolatok”, „Kommunikáció”, „Környezetvédelem”, „Lélek” és „Iskola” címeket kapták. Mindegyik részterület kapcsán tisztáztuk, külön-külön megbeszéltük, hogy milyen gondokkal, nehézségekkel, kihívásokkal kell szembe néznünk, mik azok, amik akár a jövőnkre nézve is káros következményekkel járhatnak.
Így kerültek szóba a következők: Veszekedések, verekedés az iskolában, kitaszítottság, meg nem értettség, magányosság. Szóbeli felelet és dolgozatírást megelőző stressz. Az informatikai eszközök elszaporodása és a média által okozott elidegenedés az emberek, családtagok között, az emberek közti kommunikáció hiánya, a közömbösség, motiválatlanság. A betegségekkel való megküzdés otthon, kórházban, sőt, még a kis kedvenceink és szeretteink elvesztése által átélt gyász feldolgozása is szóba került, mint életünket megkeserítő, megnehezítő körülmény.
Ezek jelentek meg a gyerekek rajzain, amiket mindenki egy puzzle kirakó sablonra készített el. A puzzle darabkák azt jelképezik, hogy mindenkinek egyedül kell megküzdenie a saját démonjaival, de mivel ezek a darabkák összeilleszthetőek, mi is kérhetünk segítséget, ha van rá módunk és a megoldást segíteni tudó, megfelelő személy is rendelkezésre áll. A puzzle darabok csak a témakörökön belül kapcsolódnak össze, egyébként az 5 témakör elszakad egymástól. Ez azt jelképezi, hogy a gondok, bajok bizony szét tudnak minket szedni, meg tudnak minket és életünket törni, ha hagyjuk. Vannak azonban olyan tulajdonságok, erősségek, amik segíthetnek, hogy ismét fel tudjunk állni a bajból. Ilyenek a következők: erő, bátorság, küzdőszellem, szeretet, szívélyesség, alázat, együttérzés, odafigyelés, rálátás, ötletesség, bátorítás, kitartás, türelem, megfontoltság, ész, akarat, pozitív gondolkodás, elszántság, céltudatosság, összefogás, összetartás, segítségadás, béke, lelkierő, hit. Ezeket az erősségeket a tabló közepén látható szuperhős, Batman hozza el nekünk zöld színű szalagokon húzva és szórja szét köztünk, valamint „megrajzosított” gondjaink között, hogy segítségükkel, a megfelelő helyen és időben történő alkalmazásukkal felül tudjunk kerekedni a nehézségeinken. A szuperhős azonban nem végzi el helyettünk a teendőket, csak azt a lehetőséget kínálja fel, hogy felismerjük a magunkban rejlő erőt, azaz tehetségünket a nehéz helyzetek eredményes megoldására.
Azt is megbeszélgettük a gyerekekkel, hogy kihívásaink sikeres megoldása érdekében fontos, hogy mindig a célra összpontosítsunk, és ne hagyjuk, hogy negatív, visszahúzó tényezők eltántorítsanak bennünket a lényegről. Mindig arra figyeljünk csak, ami előre visz minket és eredményes megoldást biztosít számunkra. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva írtuk le füzetünkbe a következő motiváló idézetet:
„Felejtsd el az összes okot, amiért nem megy, és higgy az egyetlen indokban, amiért igen!”