Közös olvasmányunkban, Szabó Magda TÜNDÉR LALA című regényében számos helyzet mutatja be, hogyan küzdenek meg a szereplők nehézségekkel. Ezek jól értelmezhetők az érzelemközpontú és a problémaközpontú megküzdés szempontjából, ami különösen jól feldolgozható a gyerekekkel.
A februári Boldogságóra célja az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdés felismerése, az érzelmek tudatosítása és megnevezése, az empátia fejlesztése irodalmi élményen keresztül és a pozitív gondolkodás erősítése volt.
ÉRZELEMHŐMÉRŐVEL kezdtünk: „Ha ma egy érzés lennél, melyik lennél?”
Tanulók választhattak mozgással: öröm – mosoly és kéz a szívre. szomorúság – lehajtott fej, kíváncsiság – nagy szemek, körbenézés.
Ráhangoló MESEIDÉZÉSSEL folytattuk, majd felkerültek a kulcsérzelmek a táblára:
kíváncsiság – félelem – szeretet – bátorság.
A MEGKÜZDÉSI MÓDOK JÁTÉKA nagy sikert aratott: Érzem vagy Megoldom?
Kéket mutat = érzelemközpontú megküzdés
Pirosat mutat = problémaközpontú megküzdés
Helyzeteket idéztem fel a regényből: Lala álmodozik az emberekről, Lala elindul felfedezni a világot, Írisz királynő aggódik, A tündérek keresni kezdik Lalát …stb
A gyerekek felemelték a megfelelő színt, majd indokoltak.
BESZÉLGETŐKÖR: Farsang lévén, jelmezekbe bújva, a karakter nevében beszéltek a gyerekek: Mit teszel, ha szomorú vagy? (érzelemközpontú)
Mit teszel, ha problémád van? (problémaközpontú)
Segítő mondatkezdetek: Ha félek, akkor…, Ha gondom van, akkor…
Te inkább gondolkodsz és megnyugszol (érzelemközpontú), vagy cselekszel (problémaközpontú)?
Mikor jó az egyik, és mikor a másik megküzdési mód?
Az óra lezárása „VARÁZSMONDAT” közösen:
„Az érzéseim fontosak, és képes vagyok megoldani a problémáimat.”
Megküzdési stratégiák
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
„Kedvenc játékunk kiszabadítása” témát dolgoztuk fel a gyerekekkel. Pont kapóra jött, mert a „Medve hét” témájába betudtuk építeni, így a hét folyamán behozott plüss mackók tűntek el a csoportszobából.
Ahhoz, hogy visszatérhessenek, a gyerekeknek találós kérdéseket, különböző feladatokat és feladatlapokat kellet megoldaniuk. Ez mind jó lehetőség volt arra, hogy a gyerekek már óvodás korban szembesüljenek kihívásokkal, amelyeknek megoldása kitartásra tanítja őket, a siker átélésére és ezzel együtt a boldogság megélésére.
A megküzdési stratégiák megtanítására használt módszerek fejlesztik a gyerekek érzelmi intelligenciáját, a nehézségek kezelését és a pozitív énképet is építik.
A februári témával 3 tanítási órán foglalkoztunk. A megküzdési stratégiák témakör feldolgozása elég nehéz ennek a korosztálynak, de az ezzel való foglalkozás most nagyon aktuális volt az osztályomnak. Történt egy esemény, amit nem részleteznék, viszont pont jó volt, hogy ez az aktuális téma, segített a helyzet feloldásában.
Az első tanítási órát relaxációs gyakorlatokkal kezdtük: „Arcizomlazítás”, „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar”. Utána megbeszéltük az elméleti hátteret. Meghallgattuk a hónap dalát, ami most egy lazító gyakorlatsor volt. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Párokban megoldották a rejtvényt, aminek a megfejtése az „együtt” szó volt. Majd megkapták a színezőt. A színezőn szívecskék voltak, ebből egy kockát lehetett összerakni. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órán folytatták a színezést és közben meghallgattuk a régi dalokat. Ezeket már jól ismerik, szeretik, szívesen éneklik a szövegét. Színezés után felolvastam nekik a Nagyapa titkos óriása című mesét. Megbeszéltük, hogyan kapcsolódik a történet a hónap témájához, mi a mese tanulsága. A gyerekek még folytatták a színezést, majd a második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozáson kivágták a kockákat és összeragasztották. Az elkészült kockákból lépcsőt raktunk össze, a lépcső tetejére egy osztályképet tettünk, amin jelképesen örülünk, hogy együtt sikerült megküzdenünk/leküzdenünk az előttünk álló problémát/akadályt. A harmadik óra végén minden gyerek megfogalmazta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb.
A hatodik téma a megküzdési stratégiák volt a boldogságóra keretében. Cél, feladatrendszer: A gyermekek nézzenek szembe- felnőtt segítségével – a nehézségekkel, kudarcokkal, konfliktusokkal, problémákkal. Hatékony módszerek tanítása a stressz, és indulat kezelésre! Kiemelt fejlesztési terület: : stressz, konfliktus- indulat kezelés, kudarctűrő képesség fejlesztése, együttműködési, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Ebben a hónapban Febr.2.: A medve kibújt a barlangjából: „ Kibújás vagy bebújás…”.
– „Medvehetet” tartottunk a csoportban. A foglalkozást kezdő relaxáció volt: „Medve vagyok, és cammogok.”(B.E- relaxációs gyakorlata) Ezután a gyermekek kedvenc plüss mackóját a medve egy csellel megszerezte, és egy sötét barlangba vitte. Nagy babilon építőjátékból medve barlang készült, melyet barna plédekkel letakartunk. Ezután kezdődött a kedvencek vissza szerzése, a megkeresésük zseblámpával, kezdődött a kaland. Különböző akadályokat is le kellett küzdeniük. A gyerekek imádták! Igazi kaland volt a fény és árnyék játéka, sokat visongtak, „féltek”, kacagtak. Az akadályokat legyőzve végül mindenki magához ölelhette kedvenc maciját, és következett a megküzdés hónap dala: B.B. Ellazulni jaj de jó! Farsangon sokan szuper hősnek öltöztek (pókember stb.). A gyermekek színes tornakarikákba bele dughatták az arcukat, ahol jelmezüknek megfelelően különböző érzelmeket kellett megjeleníteniük, majd a többi gyermeknek kitalálni, megnevezni. „Fényképet készítettünk róluk”. Eleinte ez egy kicsit nehezen ment, zavarban voltak, mi felnőttek mutattunk mintát nekik, majd ezen felbátorodva egyre többen jelentkeztek erre a jó kis játékra. Beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, ha rossz kedve van, mitől lesz újra vidám. Természetesen a legtöbben életkoruk miatt is a szüleit említette, a szüleivel közös élményeit, majd utána az ovis barátaival való közös játékot. Nagy kedvenc volt ebben a hónapban B.A.: Aranykulcs című meséje. Eleinte egy kicsit féltem tőle, hogy hogyan fogadják a 3-4 évesek, mennyire tudják magukévá tenni. Először volt aki félt a sárkánytól, majd a mese többszöri feldolgozása során már oldódott a szorongása. Volt, akit egyből magával ragadott a történet. Sokat segített a mese feldolgozásában a bábozás. Eleinte mi felnőttek, majd ők báboztak, majd dramatizáltuk. Teljesen megértették a mondanivalóját. A báb, dramatikus kellékek mindig rendelkezésükre áll, sokat játszanak vele, eljátszák a történetet, mondanivalójának tanulságát alkalmazzák a mindennapokban. Sok nehezített mozgásos feladat volt ebben a hónapban! Sokat biztattuk, bátorítottuk őket, majd egymást is erősítették! Több B.B. személyiségfejlesztő gyermekzenét is hallgattunk a gyerekek kívánsága szerint.
Megküzdések
A havi témát hozzákapcsoltam a parasport napjához. A parasortolók élete, küzdelmei, mindennapjai is tele vannak kihívásokkal, megküzdésekkel. Példaképül szolgálhatnak mindenki számára. Összeállítottam egy Genial.ly feladatsort is, amelyben megismerkedtünk az első magyar parsportolóval- Halassy Oliverrel. A Lecsó kisfilm szintén az érzékenyítést szolgálta. Tanítványaim sajátos nevelési igényű tanulók, legondolkodtak a látottakon- nincs előttük se zárva az élet, akaraterővel sok mindenre képesek lehetnek.
A havi feladatunk a megküzdés volt!
Càpàs játékkal kezdtük a foglalkozàst. Vidàm jó hangulat alakult ki! Segítették egymást,élvezték,hogy én voltam a cápa. Mindig kisebb helyen is próbàlt minden gyermek a szigeten maradni! Beszélgettünk a küzdésről, mikor, hogyan lehet a nehéz helyzetben is kitartani!
A feladatokat is boldogan oldottàk meg! Az érzelmeket amiket az arcok tükröztek felismerték illetve elmondtàk hogy melyiket élték màr àt!
A kiegészítő feladatot is megértették jól sikerültek az arcok!
A végén jutalom és ölelés sem maradt el!
Meghallgattuk a hónap dalát, Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó, közben végeztük a mozdulatokat.
Eljátszottuk a Kedvenc játékunk kiszabadítását, úgy , hogy kedvenc plüss macijaik úgy tudtak eljönni hozzájuk Maci-napra, ha próbák kiállásával megkeresték őket.
Találtak egy borítékot a csoportszobában, mely egy térképet rejtett, hogy merre találják a macikat, s minden nap más-más próbát kellett kiállni hozzá.
Volt közös éneklés (medvés dalok), megtanulni egy verset (Weöres Sándor: A medve töprengése), mozgásos feladatok, akadálypálya, papírból macikat készíteni.
Mikor minden próbát leküzdöttek, megtalálták a macikat, s velük hallgatták meg Az aranykulcs című mesét. Majd beszélgettünk, hogy ők mit nyitnának egy aranykulccsal, milyen feladatokat kellett már megoldaniuk, megnéztük tükörben milyen érzések láthatók az arcukon.
Kiszínezték azt a feladatot, hogy mitől lesz jobb a kedvük, hogy jelennek meg az arcukon az érzelmeik, ki mellett érzik magukat biztonságban.
Boldogságvárunk hatodik lépcsőfokára ragasztottuk a megküzdés jelét.
A februári Boldogságóra témáját a Nemzeti Faültetési Program adta. Az intézményünkben együtt készültünk a nagy eseményre, és ennek keretében egy ökonapot tartottunk a klímakatasztrófa témájára építve. A megküzdési stratégiák feldolgozását is ehhez kapcsolódóan alakítottam ki. Előzetes feladatként megnézntünk egy rövid kisfilmet: „Hogyan vezet klímakatasztrófához az emberi fejlődés?” https://www.youtube.com/watch?v=SpTRaCjrJG4
A film mély benyomást tett a gyerekekre. Többen megijedtek, attól, hogy „elönti őket a víz”, „elfogy a levegő”, vagy „nem lesz hol élniük”. Ezek a félelmek teljesen természetesek, hiszen a klímaszorongás ma már bizonyítottan létező jelenség. A felmerülő aggodalmak kapcsán beszélgettünk a megküzdési stratégiákról.
A film után megbeszéltük, hogy az emberek különböző módokon reagálhatnak a klímaszorongásra. Végig vettük a megküzdési módokat:
– Elkerülő megküzdés: amikor valaki azt mondja, hogy „engem ez nem érint”, „nem az én dolgom”, vagy egyszerűen nem akar foglalkozni a témával.
– Érzelemközpontú megküzdés: amikor valaki fél, szorong, vagy humorral, beszélgetéssel próbálja oldani a feszültséget.
– Társas megküzdés: amikor valaki másokkal együtt próbálja feldolgozni a félelmeit, beszél róla, kérdez, megosztja az érzéseit.
– Problémaközpontú megküzdés: amikor valaki azt keresi, mit tehet ő maga a helyzet javításáért.
A gyerekekkel közösen megállapítottuk, hogy bár mindegyik megküzdési mód előfordulhat, a problémaközpontú megküzdés az, amely a legtöbbet segít, mert valódi cselekvéshez vezet, és csökkenti a tehetetlenség érzését.
Ezután arról beszélgettünk, hogy mi, a saját szintünkön mit tehetünk a klímaváltozás lassításáért. Az ötletei között szerepelt:
– kevesebb műanyag használata (saját táska, kulacs, doboz),
– a villany lekapcsolása, ha nincs rá szükség,
– víztakarékosság,
– szelektív hulladékgyűjtés,
– több séta és biciklizés autó helyett,
– a természet és az állatok védelme.
Külön hangsúlyt kapott a faültetés, hiszen a fák oxigént termelnek, és hűtik a környezetet. Beszéltünk a Nemzeti Faültetési Programról, és arról, hogy a fák ültetése az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb módja annak, hogy aktívan tegyenek a jövőért.
Majd intézményi szinten dolgozhatták fel a a témát, ezzel is csökkentve a klímaszorongás érzését. 4 helyszínen játékos, klímavédelemmel kapcsolatos feladatokat oldhattak meg a tanulók
1. Ismerd meg a Föld védelmé!t: Itt képeket válogattak szét a Föld védelméről és szennyezéséről, majd Föld-puzzle-t raktak ki. Wordwall feladatban „Környezetszennyezés vagy környezetvédelem?” témában kellett csoportosítaniuk a tevékenységeket.
2.Környezetbarát közlekedés: Környezetet védő és környezetet szennyező közlekedési eszközöket kellett szétválogatniuk.
3.Hogyan csökkenthetjük a hulladékot?:ötleteket gyűjtöttek arról, hogyan spórolhatnak vízzel és energiával, hogyan csökkenthetik a hulladékot, és hogyan támogathatják a természetet. Majd témához kapcsolódó Wordwall feladatot oldottak meg.
4. Hogyan óvjuk a Földet?: ezen a helyszínen plakátot készíthettek Ültessük be a Földet címmel.
Végül sor került a fa ültetésére amelynek az osztály aktív részese volt. Ez különösen nagy élmény volt számukra, hiszen megtapasztalhatták, hogy a saját cselekvésük valóban számít, és ők is tehetnek a Föld jövőjéért.
6.alkalommal tartottam Boldogságórát az 1.-es csoportban 2026.02.26.-án ,, Megküzdés” témakörben , csoportos foglalkozás ideje alatt.
Az óra bevezetéseként megmozgattuk magunkat az ,,Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” relaxációs gyakorlattal.
Ezt követően a Boldogságóra munkafüzetből ( 42.o.) fénymásolt kiszínezőt színezték a gyerekek, én elmeséltem a hozzátartozó mesét (Aranykulcs).
Színezés és mesélés után Bagdi Bella dalát hallgattuk, illetve énekeltük ,, Jól érzem magam….”
Az óra jókedvűn telt, amit azt követően is igyekeztünk megtartani.
Hónapunk témáját beszélgetéssel kezdtük.
Majd közösen gondolkoztunk, tanácskoztunk a témában.
Mi az, ami nehéz a számukra? Mi okozza a legnagyobb nehézséget napjaikban?
Hogyan tudnak ezen átlendülni? Hogyan tudják magukat jobban érezni?
Mit tehetnek ennek érdekében?
Sok tanulónak az okoz nehézséget, hogy korán kell kelni. Sokan említették a szeretteik elvesztését…
Sokféle dologgal küzdenek a mindennapokban.
Megbeszélést követően rajzot készítettek arról, ami nehéz a számukra és annak megoldásáról vagy megkönnyítéséről.
Hatalmas az én felelőségem ebben, hiszen rajtam is múlik, hogy a tanulók testi-, szellemi és mentális egészségére, milyen alternatívákat tudok nyújtani.
A kínált lehetőségek, hogy megküzdjünk:
-beszélgetés, konfliktus megoldási ötletek, rajz, mozgás, sport, jóga, -légzés, ásványok, meditáció, esszenciális olajok, hangtál foglalkozás
Stabil vagyok, mint egy hegy gyakorlat kipróbálása.
Egyik ajándék tőlem, egy kis illóolajos, hangtálas, meditatív foglalkozás volt.