Osztályommal sokat beszélgettünk arról, ők hogyan küzdenek meg egy problémával, hogyan néznek szembe velük és hogyan oldják meg a nehézségeket. Listát készítettünk mik a legjobb és rájuk legjellemzőbb megküzdési technikájuk.
Végül projektmunkában közösen összegyűjtöttük és felírtuk , ki hogyan küzd meg a kihívásokkal ,gondokkal!
Megküzdési stratégiák
Februárban a 6.a osztályban Boldogságóra keretében a megküzdési stratégiák tárházával ismerkedtünk meg. A gyerekekkel sorra vettük mindennapi nehézségeiket, melyek megoldásához segítségül felsoroltunk pár nagyon hasznos praktikát. Mindenki elkészítette a saját maga számára megnyugvást és megoldást hozó tevékenységeket felsorakoztató szivárványát. Míg készültek a rajzok, felolvastam a gyerekeknek A bugyelláris, a pipa meg a süveg c. mesét. Ezt követően megbeszéltük a mese főhősének, Bálint életének hullámhegyeit és völgyeit, utalva ezzel az emberi élet „egyszer fenn-egyszer lenn” görbéjére.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Általános Iskolai Tagintézmény
A foglalkozás során megismerkedtünk a megküzdési stratégiák fogalmával, amelyek olyan módszerek és viselkedésformák, amelyek segítenek bennünket a stressz, a problémák vagy a negatív érzelmek kezelésében. Fontos felismerni, hogy minden ember másképp reagál a nehéz helyzetekre, ezért nincs egyetlen „jó” megoldás, hanem többféle hatékony stratégia létezik.
Elsőként a problémaközpontú megküzdésről tanultunk. Ez azt jelenti, hogy megpróbáljuk konkrétan megoldani a problémát, például segítséget kérünk, információt gyűjtünk, vagy lépésről lépésre megtervezzük a megoldást. Ez különösen akkor hasznos, ha a helyzet valóban változtatható.
Ebben a hónapban a stresszel és annak kezelésével foglalkoztunk két órában. Nagyon fontos és hasznos téma ez, hiszen a stressz sajnos mindenkit érint, elkerülhetetlen.
Körben ülve dolgoztunk: először a fogalmat definiáltuk közösen, szinonímákat kerestünk rá, majd post-it-ekre mindenki felírt különböző helyzeteket, amelyek számára szorongást okoznak. Ezeket a diákok egyesével hangosan felolvasták, majd egy középre lerakott nagy papírra felragasztottuk azokat. Ezután kategóriákba raktuk a helyzetetek. A legtöbbször előforduló ok az iskola, tanulás. Továbbá: családi veszekedés, elvárások, a környezetünkben élő negatív emberek.
A következő körben mindenki megfogalmazta milyen lelki, fizikai tünetei vannak a stressznek, mit élünk meg, amikor szorongunk (izzadás, gyomorfájás, „lefagyás”, fulladás, remegés stb.).
A harmadik körben ismét kis papírokra azt írták fel, milyen módon vezetik le a feszültséget. Az ötleteket ismét felragasztottuk és különböző szempontok alapján csoportosítottuk azokat:
1.) destruktív és konstruktív
2.) problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdés
Ezeket részletesen átbeszéltük. A problémaközpontú megküzdés során a helyzetre és a problémára összpontosítunk, és ezeket próbáljuk megváltoztatni és/vagy elkerülni. Az érzelemközpontú megküzdés során a negatív érzelmeinket kezeljük, azzal a céllal, hogy ne hatalmasodjanak el rajtunk ezek az érzések és gondolatok. Amikor a helyzet megváltoztatása nem lehetséges, a külső tényezőkre nincs ráhatásunk, akkor az érzelemközpontú megküzdésre érdemes koncentrálnunk. Majd megnéztünk egy videó részletet, melyben további jól alkalmazható és könnyen megtanulható megküzdési/stresszkezelési technikákról hallhattunk.
A gyerekek nagy figyelemmel és aktivitással vettek részt a foglalkozásokon, kivétel nélkül nagyon hasznosnak találták.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A február legnagyobb eseménye a farsang, amelyre a gyerekek hetek óta készülnek. A sok jelmez és buli mellett vidám ügyességi játékokkal is készülünk. Természetesen minden hétre, napra jut egy-egy új kihívás: öltözködésben, játékban, kisebb feladatokban. A farsangi vidám versenyjátékok jelentik az igazi kihívást, ahol megküzdenek egymással és magukkal is, feszegetik a határaikat. A játékban mindenki nyer: tapasztalatot, elismerést, társak elfogadását, segítését.
Az értelmileg akadályozott csoporttal a „Ha nem érzem jól magam, a következő dolgoktól jobb lesz a kedvem” c. feladatlap segítségével dolgoztuk fel a témát, és készítettünk egy plakátot ennek kapcsán.
Az órakezdő relaxációt rendszeresen alkalmazzuk más tanórán is, várják, kérik, szeretik a gyerekek. A februári foglalkozáson az Ellazulni jaj de jó! című dalt énekeltük. Beszélgettünk arról, hogy mindenkivel előfordulnak nehéz helyzetek, például amikor valami nem sikerül elsőre, vagy amikor szomorúak, dühösek lesznek. A gyerekek közösen gyűjtöttek ötleteket arra, hogyan lehet ezeket az érzéseket kezelni. Mesék, rajzok és szerepjátékok segítségével kipróbálták a különböző megoldásokat, például a mély levegővételt, a segítségkérést, a pozitív gondolkodást vagy azt, hogy egy kis pihenés után újra próbálkoznak. Kiemeltük, hogy nincs egyetlen „jó” megoldás, mindenki megtalálhatja a számára leginkább működő módszert.
A foglalkozás ismét jó hangulatban telt, a gyerekek aktívan részt vettek, és nyitottan osztották meg saját tapasztalataikat. A tanult stratégiák segíthetik őket abban, hogy a mindennapokban magabiztosabban kezeljék a kihívásokat.
A témát idén is a “vak kígyó” nevű játékkal vezettük be. Megkérdeztük gyerektől, hogyan érezték magukat a játékot követően. Ki segített nekik abban, hogy biztonságban a pálya végére érjenek? Ezt követően egy mesét hallgattak meg, itt megbeszéltünk a mese szereplőit, tartalmát majd azt, hogy milyen párhuzamot találnak a mesében és a játékban és az osztály életében. A bizalom és a segítség kérés. Ezután kifejtettük, hogy kiktől kérhetnek segítséget ha elakadnak valamiben, otthon vagy az iskolában. Majd arról kezdtünk beszélgetni, hogy a negatív érzéseknek amikor tapasztalják, hogyan lehet helyesen kezelni, milyen módszerek között érdemes válogatni, ami a számukra a legmegfelelőbb lehet.