Boldogságóra: 7. osztály
Február 11. A nők és lányok a tudományban világnapja.
A történelem női tudósainak munkássága emlékeztet bennünket arra, hogy a siker igazi alapja a befektetett energia. A különböző korok híres női tudósairól készítettünk bemutatókat.
Megküzdési stratégiák
Boldogságóra 6. osztály
Február 17. A macskák világnapja alkalmából a macskák nyomában jártunk, plakátot készítettünk mi mindenre tanítanak bennünket, hogyan viszonyultak hozzájuk az emberek a történelem során, hogyan jelenik meg ez a kedves állat a művészetekben. Híres macskákról is olvastunk.
Boldogságóra 5. osztály
Februàr 11. Nők és lányok a tudományban- Nemzetközi nap
Inspiráló nőkről végeztünk kutató munkát, a világnap célja, hogy elősegítse a nők teljes és egyenlő hozzáférését a tudományos pályákhoz, valamint elismerje a nők nélkülözhetetlen szerepét a kutatás-fejlesztésben.
A boldogságóránk témája az anyanyelv nemzetközi napja volt, melyet február 21 -én ünneplünk. A tanulók a témával kapcsolatban készítettek plakátokat, gyűjtöttek kulcsfogalmakat.
Derecskei Bocskai István Általános Iskola és AMI
Közös olvasmányunkban, Berg Judit Rumini Zúzmaragyarmaton című regényében számos helyzet mutatja be, hogyan küzdenek meg a szereplők nehézségekkel. Ezek jól értelmezhetők az érzelemközpontú és a problémaközpontú megküzdés szempontjából, ami különösen jól feldolgozható a gyerekekkel.
A februári Boldogságóra célja az érzelemközpontú és problémaközpontú megküzdés felismerése, az érzelmek tudatosítása és megnevezése, az empátia fejlesztése irodalmi élményen keresztül és a pozitív gondolkodás erősítése volt.
BESZÉLGETŐKÖR: Farsang lévén, jelmezekbe bújva, a karakter nevében beszéltek a gyerekek: Mit teszel, ha szomorú vagy? (érzelemközpontú)
Mit teszel, ha problémád van? (problémaközpontú)
Segítő mondatkezdetek: Ha félek, akkor…, Ha gondom van, akkor…
Te inkább gondolkodsz és megnyugszol (érzelemközpontú), vagy cselekszel (problémaközpontú)?
Mikor jó az egyik, és mikor a másik megküzdési mód?
Az óra lezárása „Varázsmondat” közösen:
„Az érzéseim fontosak, és képes vagyok megoldani a problémáimat.”
A hónap témája a megküzdés, ami nem is lehetett volna aktuálisabb. A folyó-metafora segítségével megbeszéltük a megküzdés különféle lehetőségeit. A gyerekek megpróbálták beazonosítani, ki melyik típusnak felel meg. Nyelvtörőt tanultunk, kisebb-nagyobb sikerrel. Itt is szembesülhettünk azzal, ki hogyan áll neki egy nehéz feladat megoldásának. „Minden rosszban van valami jó.” Ez volt az óra mottója. Különböző szituációknak próbáltuk megkeresni a jó és rossz oldalát egyaránt. A témát igazán aktuálissá az tette, hogy egy kedvelt osztálytárs elköltözött ebben a hónapban. Az ő helyzetében is igyekeztünk jót találni, a rosszat pedig megpróbáltuk oldani. Tippeket adtunk a távozónak, hogyan tud majd boldogulni az új helyzetben. A maradókkal pedig arra próbáltunk megoldást találni, hogy könnyebb legyen társuk hiányát feldolgozni. Az óra hátralévő részében egy-egy irodalmi hőst vagy filmszereplőt választottak a gyerekek, akiknek egy nehéz helyzettel kellett megküzdeniük a történetben. Elemezték, mit tanulhatott a hős a szituációban, hogyan oldódott meg a probléma, milyen tulajdonságok segítették a céljai elérésében. Az órát meditációval zártuk.
A gyerekeknek nagyon tetszettek a nyelvtörők. Párosával tanulták. Versenyt is rendeztünk a végén.
Megküzdési stratégiák
A Boldogságóra program 6. hónapjának témáját Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó! című dalának meghallgatásával, lazító technikáinak kipróbálásával kezdtük.
Elemeztük a munkafüzetben található képet.
Megismerkedtünk A szamár történetével, beszélgettünk a mese tanulságáról, a megküzdésről és a megküzdési formákról. Elkészítettük a megküzdés szivárványát. Átnéztük a negyedórás tippeket a stressz leküzdésére, és a gyors és apró feszültségoldókat is. Kipróbáltuk a villámrelaxációt a stressz ellen. Az óra összefoglalására plakátot készítettünk.
Mindenki aktívan vett részt az órán.
Ráhangolódás: – „Mindenki elmond egy szót, ami kifejezi, hogyan érzi magát.”
Relaxáció. 1.: Légzéses és testi megnyugvás. Cél: a szorongás, düh vagy idegesség csökkentése. Pl.: „Lufi-légzés” – Képzeld el, hogy egy lufit fújsz fel a hasaddal – lassan szívd be a levegőt, majd lassan fújd ki. „Gyertyafújás” – mintha egy gyertyát fújnál el – rövid, finom fújásokkal. „Nyújtózás”: vállkörzés, kéz lazítás – segít oldani a feszültséget.
A megküzdés szó azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk kezelni azokat a helyzeteket, amikor valami probléma, fájdalom ér bennünket. Ha meglátjuk a rossz dolgokat a jót, akkor az pozitív hatással lehet a testi-lelki egészségünkre és boldogságunkra.
Ha leírod vagy lerajzolod a problémádat, gondolataidat, érzéseidet, amely fáj jobban fogod magad érezni!
2. Kétféle megküzdési formát különböztetünk meg.
Problémaközpontú megküzdés
– a stressz forrását magát a problémát próbálja megváltoztatni vagy megszüntetni.
1. Probléma azonosítása, 2. Megoldás kidolgozása, 3. Mérlegelés, 4. Megoldás kiválasztása, végrehajtása, 5. Cselekvés.
Érzelemközpontú megküzdés
– a stressz okozta negatív érzelmek enyhítése, különösen olyan helyzetekben, amelyeket nem lehet megváltoztatni.
Támogatás keresés: Család, barátok, sport, művészetek. Fizikai tünetek levezetése pl.: sírás, nevetés.
3. Készítünk egy Ember rajzot a füzetben címe: Hol érzem a feszültséget?
– Felsorolás alapján, különböző színnel is jelöljük. Ha harag akkor pirossal, ha a félelem sárgával, ha feszültség lilával, ha szomorúság kékkel. ⇒ Fáj a fejem, Izzad a tenyerem, Fáj a gyomrom, Remeg a lábam, Piros az arcom, Gyorsan ver a szívem, Melegem van, Fáj a hasam, Belázasodok, Hányingerem lesz, Sírni kezdek, Ökölbe szorul a kezem, Gyorsabban veszem a levegőt, Kiszárad a szám.
4. Kifejezés rajzolással vagy írással. Cél: (érzelmek) megnevezése és kiadása. Pl.: Rajzold le mi bánt, vagy milyen a hangulatod.
5. Érzelem – megnevezése a helyzetekből. Cél: Tudatosítani és elfogadni az érzéseket.
Pl.: „Most mérges vagyok mert…”, „Csalódott vagyok, mert…”
Félelem:
– szorongó
– zárkózott
– tart valamitől
– rémült
– félénk
Unalom
– erőtlen
– kedvetlen
– unott
– közömbös
– egykedvű
Harag
– dühös
– erőszakos
– feszült
– mogorva
– rosszindulatú
Szomorúság
– magányos
– rosszkedvű
– boldogtalan
– keserű
– megbántott
Fáradtság
– álmos
– kimerült
– nyűgös
– levert
– kialvatlan
Üresség
– reménytelen
– szégyenkező
– megsemmisült
– kiüresedett
– megszégyenült
(Ezek a negatív érzelmek és érzések listája.)
Játék
– jókedvű
– bolondozó
– életteli
– lelkes
– vidám
Tettrekészség
– bátor
– büszke
– nyitott
– optimista
– bizakodó
Szeretet
– együttérző
– empatikus
– jóindulatú
– kedves
– őszinte
Figyelem
– éber
– higgadt
– rendezett
– érdeklődő
– csendes
Nyugalom
– derűlátó
– elégedett
– nyugodt
– harmonikus
– békés
Boldogság
– elégedett
– jókedvű
– ragyogó
– pozitív
– gondtalan
(Ezek a pozitív érzelmek és érzések listája.)
6. „Érzelem – hőmérő”: 1–5-ig mutassa meg milyen erősen érzi az adott érzést.
Játék: „Érzelem – tükör” – párokban, egyik gyerek arckifejezést mutat, a másik utánozza el kitalálja mit érzett.
„Bátorító kör” – mindenki mond valami kedveset a másikról.
„Önismeret játék”, „Tükör – játék”. – Mond magának valami bátorítót!
Zárás: „Varázs doboz” (megküzdési – ötletekkel) – osztályban, bármikor használhassák. Közös éneklés: Ellazulni jaj, de jó.
2026. Február
Megküzdési stratégiák
Február hónapját természetesen a Mackók figyelésével kezdtük, Medve napot tartottunk másodikán. A macikat, amiket behoztak, beköltöztettük egy barlangba, építettünk nekik élőhelyet, közben sok minden elhangzott az életükről, és arról, hogyan élnek, és hogyan tudunk róluk gondoskodni (környezetvédelem). A Farsangra készülve hagyományos módon, Pizsi-partit tartottunk, ahova valóban pizsamában kellett érkezniük, kispárnával, elemlámpával. Volt párna csata, kislámpánál a puha szőnyegünkön, kispárnán fekve mindenki elmondhatta egy álmát, amiből jó érzés volt felébredni. A reggelink is lámpafénynél volt, hangulatosan. Barlangot építettünk az asztalokból, elemlámpával kellett benne közlekedni, a szobában kincset keresni (matricákat). A pici labdáinkat szétszórtam, azt is lámpával kellett megkeresni. A szoborjáték zenére persze kispárna foglalóvá váltott át. Jártunk négykézláb, úgy, hogy az előttünk levő bokáját kellett fogni. Volt árnyjáték. Lámpánkkal a plafonra világítottunk, és meg kellett keresni a saját csillagjukat, illetve valaki másét is, hátha felismerjük, melyik kié. Aztán elneveztük a csillagokat, nevet adhattak neki. Elővettük a diavetítőt, és két filmet is megnéztünk. A rossz idő miatt nem tudtunk udvarra menni, így ebédelni, és aludni is a pizsibe mentünk. A nagy buli a Farsang volt, amire a legjobban készültünk vicces dalokkal, álarc készítéssel, szoba díszítéssel. Nagyon színes, bohócos lett minden. A bohócainkat papírtányérból készítettük. A Farsangra beöltözve jöttek, mindenki szuperül nézett ki, a jó kis ügyességi játékokon, fánkevő versenyen, fakanáltáncon kívül az Apacuka együttes dalaira is táncoltunk. A Fordított nap a farsangi hangulat lezárása nálunk, kicsit bolondozunk, a nevében is benne van, igyekszünk sok mindent fordítva csinálni. Jó estét köszöntünk, vagy viszontlátásra, a ruhájukat fordítva vették fel, felemás zokni, kinn a zsebek, a felsők, vagy a kisruha is. Az igen az nem volt, és fordítva, játszottunk Simon mondja… a gyerekek meséltek (Piroska és a farkast) mesét is szőttünk. Az asztalnál kifordított széken ülhettek, háttal mentek ki, és jöttek be a szobába. Kipróbáltuk a szobor játékot úgy, hogy a zenére nem szabadott mozogni, és zene nélkül igen. Persze hamar feladtuk nagy nevetések között. Sajnos még így is volt hiányzó gyerek, aki lemaradt minden bulis napról, és Zéti autista, utolsó éves óvodás lévén nem maradhat ki mindenből, így rendhagyó módon, de utólag már biztosan hagyományt teremtve, kitaláltam a Varázs napot. Zéti felvehette a Szuper Márió jelmezét, készítettünk varázspálcát, Varázsoltunk varázsszavakkal, és el lehetett mondani, ki mit varázsolna, ha igazzá válhatna a varázslat. Találós kérdések voltak, a jó öreg feldobom…leesik… is szerepelt, és nagyon ötleteseket mondtak, például az áfonyával (feldobjuk lila, leesik lila). Varázsoltunk csillagokat projektorral, megint lehetett nevet adni nekik, most legalább jó színesek voltak. Hoztam olyan projektort is, ami zenél, és figurákat vetít, most az unikornisokat tettük bele. A mesékről beszélgettünk, hogy abban a varázslat valóra válik, és elmondtam miért találták ki az emberek a varázslókat, a varázslatban miért hittek, és hogy szerintük ezt jól tették-e. Táncoltak kis diszkó fényre, és szintén volt diavetítés, amit fekve is nézhettek. Ebben a hónapban előszeretettel építettek bunkert, alagutat, házikót, trónt (jógatéglából, a lábtörlő a masszírozó szőnyeg volt) bábszínházat. Az egyik mese címe az volt: Boldogság!
Volt egy nagyon kedves egyetemi első éves hallgatónk három napig. Megmutattuk neki milyen ügyesen tudnak néhány játékot játszani, mint a Mi változott meg? vagy a Ki van a takaró alatt? Játszottak még Szeretet-alagutat, és néhány körjátékot is. Az udvaron felszabadultan fogócskáztak, megszerették Cintiát. Feladatát elvégezve tanított nekik játékokat, amiket én sem ismertem.
Fesztbaum Évi kérésére beszéltem szintén egy egyetemet végző, szakdolgozatot író óvodapedagógussal, aki a Boldogságóráról kérdezett, és csak érdekességként mondanám el, hogy jó volt erről mesélni, beszélni róla, hogy mint kiderült, másként látok néhány dolgot a többi kollégámtól, mert azt nézem, hogyan tudnék jó élményeket, kellemes érzéseket adni a gyerekeimnek, és nem feltétlenül nevelni szeretném őket, hanem szeretni, megtanítani arra őket, hogy ők is fogadják el saját magukat, és érezzék jól magukat az oviban, a csoportomban. Éppen ezért vagyok hálás a Boldogságóra csapatának, mert ezt erősítik bennem is, és én meg próbálom tovább adni. Legyen az gyerek, vagy fiatal.