Az órán meghallgattuk Bagdi Bella A remény stratégiája, avagy a jövő, amely ELŐRE húz (ONLINE ELŐADÁSÁT), és megbeszéltük, hogy milyen saját stratégiát tudunk kialakítani a sikeres boldog élet kialakításához és ehhez milyen eszköztár áll a rendelkezésünkre. Plakátot készítettünk az elhangzott szavakból, amelyet a terembe kihelyeztünk, hogy emlékeztessen bennünket, hogy mindig van választás, és a szemléletmódunkkal könnyíthetjük a célok elérését!
Megküzdési stratégiák
Kis csapatunkkal (mert folyamatosan sok hiányzónk van) a kecskekatonaság feladatát dolgoztuk fel. A mese elolvasása, megnézése után kiszíneztük a fejdíszeket és próbáltuk eljátszani a katona életet:)
Képeink a munkafázist mutatják.
Ebben a hónapban a délutáni alvás előkészületeit próbáltam átalakítani „boldog percekké”. Amikor már mindenki átöltözött megnevezte, hogy ezen a napon, miért volt szomorú, esetlen megijedt valamitől, és addig nem kezdtem a mesélést amíg mindenki be nem takarózott a „nyugalompaplannal”, amely minden gondot, szomorúságot vigasztal. Ezután elolvastam „A kicsi dió” című , magyar népmesét, majd az ágyacskájukban el is játszottuk a búzamag életútját: összegömbölyödtek, mint a kicsi mag, kinyújtóztak, ahogy kikel a mag a földből, ringatóztak az ágyban, ahogy a szél fújja, megölelve saját magukat megformázták a cipót, majd bebújva a takaró alá, amely a kemencét szimbolizálta, pihenőre tértek a gyerekek. Amikor kisültek a cipők és zsemlék, akkor volt az ébresztő. Nagyon élvezték, hogy még a délutáni pihenésbe is becsempésztük a Boldogság órát.
Ezenkívül a hónap dalához igazodva, a farsangi forgatagban volt egy olyan táncos mókázásunk, amikor a párok, úgy kellett táncoljanak, hogy azokat a testrészeiket kellett összeösszesítsék, amelyeket megneveztem. Csoda jó volt ez is.
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A tanulókkal megbeszéltük az életükben megjelenő problémákat, nehézségeket. Próbáltunk rá pozitív tanácsot, segítségadást adni.
A heti méhecskék témához kapcsolódóan elmeséltem a gyerekeknek a Nyughatatlan méhecske című mesét.Méhkaptár elkészítésével szemléltettem a méhek szorgos munkáját.Ehhez kapcsolódóan megbeszéltük,hogy sok munkával elérhetjük kitűzött céljainkat.Ez nem mindig könnyű sokszor meg kell küzdenünk érte.Többször kell próbálkoznunk,nem szabad feladnunk,kitartónak kell lennünk,nem szabad elkeserednünk,ha elsőre nem sikerül a feladat.A gyermekek ehhez kapcsolódóan lerajzolták a szorgos méheket és munkájukat.
Zümmögő csoportosok Farkas Orsolya Anna Óvodapedagógus
A Csicsergő csoport választott feladata a Nyugalompaplan elkészítése volt. Egy paplanhuzatra madarat festettem, amelyet a gyermekek színes pettyekkel díszítettek. Száradás után felhúztuk a paplanra. Megbeszéltük, hogy aki szomorú, elfáradt, rosszkedvű, ijedt, az leheveredhet a bábsarokban elhelyezett Nyugalompaplanra, és ott pihenés után jókedvűvé, vidámmá válhat.
Csicsergő csoport Tóth Gyuláné – óvodapedagógus
A heti méhecskék témához kapcsolódóan elmeséltem a gyerekeknek a Nyughatatlan méhecske című mesét.Méhkaptár elkészítésével szemléltettem a méhek szorgos munkáját.Ehhez kapcsolódóan megbeszéltük,hogy sok munkával elérhetjük kitűzött céljainkat.Ez nem mindig könnyű sokszor meg kell küzdenünk érte.Többször kell próbálkoznunk,nem szabad feladnunk,kitartónak kell lennünk,nem szabad elkeserednünk,ha elsőre nem sikerül a feladat.A gyermekek ehhez kapcsolódóan lerajzolták a szorgos méheket és munkájukat.
Zümmögő csoportosok Farkas Orsolya Anna Óvodapedagógus
A Csicsergő csoport választott feladata a Nyugalompaplan elkészítése volt. Egy paplanhuzatra madarat festettem, amelyet a gyermekek színes pettyekkel díszítettek. Száradás után felhúztuk a paplanra. Megbeszéltük, hogy aki szomorú, elfáradt, rosszkedvű, ijedt, az leheveredhet a bábsarokban elhelyezett Nyugalompaplanra, és ott pihenés után jókedvűvé, vidámmá válhat.
Csicsergő csoport Tóth Gyuláné – óvodapedagógus
A gyerekekkel a bennük lévő szorongásról és feszültségről beszélgettünk. Hol érzik azt, mit éreznek olyankor. Ezután szivárványsort készítettek és azon gyakoroltuk a mélylégzést feszültségoldásként.
Végül megnéztük a Haj-szeretet animációs filmet és megbeszéltük a hozzá tartozó kérdéseket is.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Cím: Megküzdési stratégiák
Helyszín: M. 19., 316-os tanulószoba
Időpont: 2022. 02. 28.
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert
Kollégistáink az életükben sok helyzetben találkozhatnak majd olyan eseménnyel, amikor a megküzdési képességük fontos lesz, hogy „boldogan” vegyék az akadályt. Ez a foglalkozás ehhez kívánt az elméleti háttér áttekintésével segítséget adni.
A foglalkozásra való érzelmi és értelmi ráhangolódásként ötletbörzét tartottunk. Mindenki elmondhatta, mit jelenthet a „megküzdés” szó. Jól ráéreztek, milyen tartalom van mögötte.
Mivel a tanév első csoportfoglalkozásain már kicseréltük egymással gondolatainkat az “újévi fogadalmak” kapcsán célok eléréséről és azok megvalósításáról, a célhoz vezető úton való nehézségekkel való megküzdésről, így ezt a foglalkozást az előzetes ismereteikre építve építettem fel, vezettem.
A foglalkozáson ezek után a foglalkozásvezető által összeállított PPT-ből megismerhették a megküzdés fogalmi hátterét, majd Lazarus és Launier (1978) kétféle megküzdési formájáról (probléma-, és érzelemközpontú) is információhoz jutottak.
Ezek után még bővítették ismeretüket Lazarus és Folkman (1986) további nyolcféle megküzdésre jellemző stratégiájával. Mindezekkel feladtuk is volt a későbbiekben.
Feladatul kapták:
– Határozzák meg, mit gondolnak, annak ellenére, hogy a megküzdés negatív érzést kelthet bennünk, miért és hogyan tehet minket boldoggá?
– A megismert megküzdési módok közül melyiket, melyikeket használják problémahelyzet során?
– Mit tehetnek a stressz elkerülése érdekében?
– Milyen építő relaxációs gyakorlatokat ismernek, amivel enyhíteni lehet a mindennapi stresszt?
A foglakozás vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó ez a foglalkozás.
Értő módon, kellő komolysággal és humorral dolgozták fel a témát.
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Boldogságóránkat még a hónap elején tartottuk. Szerettük volna, ha egy kicsit a farsangot is behozzuk kecskekatonáink közé. Hiszen a farsangi népszokás, az alakoskodás során is a szereplők kilétük álcázására maszkot, álöltözetet használnak, jelmezek és kellékek segítségével valakit, valamit megszemélyesítenek.
Így került sor a mi dramatikus játékunkra is.
Nagyon élvezték az álarc készítést, és a színházasdit is. Nem is nagyon akart senki pásztor lenni. 🙂
Párhuzamot vontunk a kecskék és a gyerekek jó magaviselete, tanulékonysága közt. Mi az ami nekünk is sikerül és sikerülhet , mi az ami nem. Kerestük az okokat és az okozatokat.
A szófogadó, tanulékony kecskék gazdaggá tették a gazdájukat, a gyerekek a szüleiket tehetik gazdaggá:
— példamutató magatartásukkal és szorgalmukkal.
Ebből mindenki csak kamatozhat……………
Engedtessék meg viszont saját szerény véleményem és hitvallásom is:
„El ne hidd, hogy megváltozunk vezényszóra” , ………..mert akkor már rég nem lennék itt…………és régóta itt vagyok, és szeretek itt lenni……. 🙂
Viszont: „Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” …………….a rétest pedig nagyon szeretem.
Szóval voltak dilemmáim a hónapban a téma feldolgozása során…….