Süni csoport
Megküzdési stratégiák volt a hónap feladata.
Célokat fogalmaztunk meg és tűztünk ki, célba dobást játszottunk. Sütöttünk szerencse fánkot, amivel a célunkhoz szükséges szerencsét szerettük volna bevonzani. Zárásként nyugi párnát készítettünk, melyet a gyerekek kedvükre használhatnak.
Megküzdési stratégiák
1.Boldog Dóra csengővel hív
2.Boldogságmondóka közös elmondása
3.Világomban minden rendben (dal)
4.Beszélgetés – nehéz feladatokmegoldása- neked mi okoz nehézséget-megodások gyűjtése
5.Hótündér kiszabadítása- ötletgyűjtés – játékos feladatmegoldás
Február hónapban olyan megküzdési stratégiákkal ismerkedtünk meg, melyek segítik a gyerekeket abban, miként kezeljenek egy-egy nehéz helyzetet, megpróbáltatást, kihívást. Hogyan dolgozzák fel az őket érő feszültségeket, sérelmeket. Bagdi Bella foglalkozásindító dalának meghallgatásával kezdtük a téma feldolgzását. Jól esett közben relaxálni, amire a gyerekek bármikor készek. A hónap színezője után a labirintusok segítségével láthattuk, milyen jó érzés küzdeni úgy, hogy az előttünk álló nehézségen végül képesek vagyunk felülkerekedni, mi mindent kell megtennünk azért, hogy ez sikerüljön. Az ajánlott luxemburgi népmesét feldolgozva láttuk, milyen az, ha segítőkkel vagy rosszakarókkal találjuk szembe magunkat. Beszélgettünk arról, ki kiknek a segítségét kérné, ha nehézségbe ütközne. A család és a barátok és mi kaptunk központi szerepet. A foglalkozások leglátványosabb és legmaradandóbb élménye a megküzdés szivárványának elkészítése volt. A szivárvány sávjaiban feltűntettük azokat a stratégiákat, amikkel uralni tudjuk a nehéz helyzeteinket. A plakátot nem az osztálytermünkbe tettük, hanem a folyosónkra, hogy bárki meríthessen belőle megerősítést magának.
A hónap feladataként a gyerekek különböző frizurákat készítettek egymásnak.
A Milyen szuper erőd lenne? című feladatban lerajzolhatták, vagy leírhatták, milyen szuper erővel szerelnék fel önmagukat, hogy megküzdhessenek a problémákkal és feladatokkal.
Már az óvodás gyermekeket is érik kudarcok, konfliktusok, stresszes helyzetek, éppen ezért fontos, hogy tanuljanak olyan módszereket, stratégiákat, amelyek segítségével ezektől megszabadulhatnak. Több napon keresztül dolgoztuk fel ezt a témát. Relaxáltunk, meséltünk, mozogtunk, versenyeztünk. A kicsi dió népmese által megérthették azt, hogy a türelem, a várakozás sokszor eredményes lehet a nehéz helyzetek megoldásában. Majd utána elénekeltük az, A part alatt dalt, amelynek segítségével rögzítettük: hogyan lesz a búzából kenyér. Hogy a növények növekedését majd élőben is megfigyelhessük magokat, hagymákat ültettünk. Mivel már nagycsoportosok vagyunk, és a csoport nagyon szereti a mozgásos tevékenységeket, ezért ilyen játékokat játszottunk: diógyűjtő, cápatámadás, ki ér előbb a helyére, kincskereső -egyéni ügyességi játékokat, valamint a hajótörés csapatjátékot. A játékok segítségével fejlődtek azok a képességeik (alkalmazkodás, kudarctűrőképesség, csoportkohézió) amelyek a megküzdési stratégiák fontos elemei. Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét is meghallgatták. A játékok közbeni pozitív és negatív érzéseikről, érzelmeikről, valamint a meséről: „Miért rabolta el a sárkány a király lányt?”„Ki került már nehéz helyzetbe, hogyan oldotta meg?” -resztoratív kör módszerével beszélgettünk, amellyel beszédkészségük is fejlődött. Nagyon értelmesen, bátran mondták el érzéseiket, átélt élményeiket. Közösen megfogalmaztuk, hogy ha valami negatív hatás éri őket (pl. kudarc, félelem), akkor a rossz érzés enyhítésére kitalálhatnak olyan helyzeteket, amelynek segítségével megszabadulhatnak tőlük.
Nagyon tartalmas, élményekben gazdag hetünk volt, nagyon jól érezte magát mindenki, és közben megtapasztalták, hogy a rossz érzésekkel szembe kell nézni, és lehet sikeresen küzdeni ellene. A megküzdési stratégiák fejlesztése már ebben az életkorban is nagyon fontos, hiszen ezzel is fejleszthető az érzelmi intelligencia.
Picit elkéstem a feltöltéssel, de februárban tartottuk meg az órát. A mesével megismerkedtünk, el is játszottuk. Készítettünk szivárványt, stresszoldásként a levegővételre koncentráltunk. Beszélgettünk, meditáltunk.
Amikor beszélgetni kezdtünk arról, hogy mi az a probléma, amivel leggyakrabban kell megküzdenünk, egyhangúlag a feszültség volt a válasz a fiatalok részéről. Manapság a problémák és a stressz sajnos mindenki életében jelen van. Az osztályban az év végén elbúcsúzó diákok a bizonytalan jövő miatt éreznek feszültséget, de van, aki viszonzatlan szerelmet él át. Van, hogy a hétköznapok egyszerű kihívásai okozzák a feszültséget, mit például egy fogműtét, költözés vagy a világban zajló események. Számtalan ötlet jutott eszükbe egy-egy konkrét eset kapcsán: biztató szavak: „Nyugodj meg!”, „Ne izgulj!”, „Nevess!” és a munkafüzetből is remek stratégiákat gyűjtöttünk.
Az elkészült szófelhőket kinyomtattuk és a faliújságra függesztettük, hogy mindig kéznél legyenek az ötletek.
A Szupererő kártyacsomag néhány témáját is elemeztük: a kártyákon lévő tevékenységek is megerősítettek bennünket abban, hogy a humor, az optimizmus, a vallás, mind segítséget nyújthatnak a stressz levezetésében.
Végül megegyeztünk abban, hogy a legfontosabb az, hogy ha nem birkózunk meg egyedül a problémánkkal, kérjünk bátran segítséget, valamint alapvető fontosságú, hogy változtassunk a gondolkodási beállítódásunkon, hiszen
„Nem oldhatunk meg egy problémát ugyanazzal a gondolkodással, amivel előidéztük.”
(Albert Einstein)
A Kecskekatonaság című mesét szívesen hallgatták a gyerekek, majd megnéztük a rajzfilm változatát is. Viccesnek találták a masírozó, szalutáló kecskéket, így a mese dramatizálását is örömmel játszották el. Okos gondolatokat fogalmaztak meg a mese a tanulságával kapcsolatban.
Megoldottunk egy feladatot, ami fontos volt számunkra. Mindenkinek lett jelmeze a farsangi bálon! Saját kezükkel készítettük a társainknak .
Megjegyzés: február derekán jelen anyagot feltöltöttem, ill. megpróbáltam feltölteni. Március első napján észleltem, hogy nem sikerült.
A csoport egyik tagjának éppen verset kellett tanulnia – Arany Toldijának első énekéből, pontosan az 1. versszakot. Ez kapóra jött, mert egyáltalán nem volt kedve a verstanuláshoz. Közös pingpong volt az aktív relaxáció. Utána főhősünk leült a többiekkel szemben, akik eleinte nehézkesen, de aztán egyre ügyesebben mondtak bíztató szavakat. Volt egy irnokunk, aki ezeket feljegyezte, afféle szófelhőként. A bátorítás sikeres volt.