Sok stressz éri mostanában a gyerekeket, ami aktuálisan érinti őket és amit a legerősebben élnek át, az az érettségi vizsga és az év végi jegyek elérése, teljesítése . Minden héten ezen izgulnak . Egy nagy mumus pedig a matematika , ami éven óta problémás. Olyannyira , hogy a gyerekek és a szülők a matematika tanár személyét is problémának élik meg . De egyikük sem mert lépni az évek alatt, csak panaszkodtak . Így most sikerült megbeszélni , hogy egy utolsó erőfeszítéssel próbálják ők megoldani a gondokat az érzelemközpontú helyett megoldásközpontú hozzáállást alkalmazva . Bátorságot öntve beléjük , őszinteséget , udvariasságra és egyenességre bíztatva őket, ma megtörtént végre szemtől szemben a probléma megbeszélése az illetékesek között . Siker volt a kommunikáció minősége , remélhetőleg mindenki fel tudja még az utolsó hónapokban használni az ott hallott tanácsokat . Egy térképpel megrajzolva próbálták a gyerekek elősegíteni a megoldást . Plusz sok-sok őszinte megbeszéléssel, bátorság szerzéssel, igencsak stresszes időszakot dolgoztak fel.
Megküzdési stratégiák
A ráhangolódásként ajánlott „kis vitorlás” relaxációs gyakorlatot kisé átírva kezdtük el hónap feladatát.
Mi egy gyönyörű réten sétáltunk, amelynek gondolati átélésével jelenítettük meg a Biztató Hóvirágmezőt. Gondolatainkban és bábok segítségével éltük át, hogy a kicsi állatok vajon milyen nehézségekkel találkozhatnak és küzdhetnek meg az erdőben, mezőben.
Eljátszottuk, hogyan oldhatnánk meg az adott nehézségeket, vagy éppen hogyan segíthetnénk egymásnak.
Februárban a megküzdési stratégiákról beszélgettünk a csoporttal. Kétszer tartottunk boldogságórát, erkölcstan foglalkozásokon is evvel a témával foglalkoztunk, sőt dráma szakkörön is! Minden alkalommal máshogy próbáltam feldolgozni a diákokkal a témát.
Először megvizsgáltuk, hogy ki hogyan érzi magát, hogy rajzolná le magát. Csak egy-két diák kezdett beszéni negatív érzésekről – szomorúság, félelem, harag, aggodalom. A mi iskolánkban a diákok többnyire vidámak, jókedvűek és pozitívan szemlélik a világot. Talán ez azért is van, mert tanulásban akadályozottak, enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosok járnak hozzánk, illetve nem engedik meg maguknak, hogy rosszul érezzék magukat. Az érzéseket nagyon jól ismerik és különféle megoldásokat is ajánlottak, hogyan lehet feloldani a problémákat, negatív érzéseket. Beszélgettünk arról, hogy a problémát kell megoldanunk először vagy inkább a rossz érzéseket kell enyhítenünk. Többféle megoldást ajánlottak a diákok: a legfontosabb szerintük, hogy az emberek beszéljenek a problémákról, mindenki mondja el a saját véleményét. Majd utána az ölelés, vagy más érintés segítségével oldanák meg a stresszes helyzeteket. A diákok nagyon együttérzőek, segítőkészek.
Különböző érzelmeket kifejező arcokat mutattam nekik és a diákok könnyen belehelyezkedtek más emberek bőrébe. Rajzoltunk vidám-szomorú. nyugodt-izgatott, mérges, ijedt, boldog arcokat. Kiszíneztük a sárkányon lovagoló lány képét.
Többször meghallgattunk az ellazulni jó című dalt is.
És az Aranykulcs című mesét is elolvastuk.
A leghatásosabb, és számukra, szerintem, a legtanulságosabb is az volt, amikor különféle szituációkat játszottunk el. Könnyen „összevesztek” egymással a diákok, könnyen ” bántották” meg és ” ijesztették meg egymást a diákok. És könnyen is ajánlottak feldolgozási módokat.
A márciusi Apró örömök élvezete című téma könnyedebb lesz, valószínűleg!
Megküzdési stratégiák hónapja
Ebben a hónapban egy pályázati felhívás keretében, a következő megküzdési stratégiát ajánlottuk: „Válassz magadnak példaképeket és fedezd fel az erősségeidet!”
Az osztályok között azt a feladatot hirdettük ki, hogy készítsenek egy tablót „VALÓDI PÉLDAKÉPEK” címmel ,melyen olyan hősök szerepelnek, akik példát adhatnak megküzdésből. A kiválasztott példaképeknél tüntessék fel, miben rejlik az erősségük, mi az , ami segítette őket céljaik elérésében, miért szolgálhatnak példaképül.
(Az erősségek meghatározásához segítségként mellékeltük a 24 karaktererősséget.)
Az egyik németes csoportomnál be tudtuk illeszteni a boldogságórás témánkat a tananyagba, mely a sport téma volt: sportrekordok, női/férfi sikerek, mi célból sportolhat valaki, mitől lesz valaki példakép. Beszélgettünk arról, hogy egyáltalán van-e szükség példaképre, mire lehet jó egy példakép és ki lehet példakép. Kiderült, hogy néhány gyerek kivételével mindenki tud említeni valakit, akire felnéz, aki motiválja, inspirálja őt. Kifejtettük milyen tulajdonságok azok, amelyek miatt felnézhetek valakire. Megtanultuk németül az erősségeket, és beszélgettünk arról, hogy a példaképeknek is lehetnek gyengeségei, de nem arra kell fókuszálni. A téma feldolgozását egy reklámplakát elkészítésével zártuk, melynek szlogenje: „Sei ein Vorbild!”, azaz „Légy példakép!” A gyerekek nagyon élvezték a munkát, mely során meg tudták fogalmazni saját erősségeiket, és ki-ki erősségeire támaszkodva tudta végül csapatmunkában elkészíteni a plakátot.
Az iskolából több osztály is részt vett a pályázati felhívásunkon, nagyon kreatív tablók születtek. A 7.B osztály tablóján például saját maguk szerepelnek a gyerekek, amint egyforma szemüveget viselve észreveszik egymás erősségeit, nem pedig azt, kinek mi a gyengéje.
Egy 11.osztályos kislány mesefigurákon keresztül mutatta be az erősségeket.
Azt hiszem iskolánk gyermekei gazdagon megáldottak erősségekkel és igyekeznek használni is azt.
Nem volt könnyű ez a téma, de azt hiszem megküzdöttünk vele. 🙂
Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskola
A gyerekek ebben a hónapban is örömmel várták a boldogságóránkat: elmondtuk a kedvenc ráhangoló mondókánkat, beszélgettünk a kihívásokról, amelyek érhetnek mindannyiunkat. Zenehallgatás-éneklés közben készítettük el a kis hóvirágmezőnket-utunkat, mely segíthet a helyes úton járni/maradni.
Az Aranykulcs mese adta meg az óránk témáját. Saját élményekből nehézségek, amiket megoldottak volt a beszélgetésünk fő témája. Ezt követte a labirintus feladat. Nagyon erős akarattal törekedtek az út megtalálására.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Februárunk tele volt megküzdéssel. Megismerkedtünk az állatok téli életével, ki milyen stratégiát alkalmaz a túlélésre. Kik azok, akik inkább átalusszák, és kik azok, akik átvészelik. Beszélgettünk és ismeretterjesztő videót néztünk arról, hogy az aktív állatoknak milyen módon segíthetünk, mi emberek. Ez, és a hozzá kapcsolódó játékok jó alkalomat nyújtottak annak szemléltetésére, hogy ha szükséges, kérjünk segítséget nehéz időkben. Nem csak az állatok, de mi is küzdöttünk a téllel, a gyerekek már nagyon várják a tavaszt, így megpróbáltuk elűzni a telet. Nem volt egyszerű mutatvány, verseltünk, énekeltünk, boszorkányok földjén keltünk át, még Fagy Jankó is megkergetett minket, de amikor elértük az Öreg Telet, félelmet nem ismerve ijesztettük el. Ismerkedtünk a busókkal is, azzal, hogy ők miért bújtak maskarába, még egy maszkot is készítettünk. Még a meséink is tele voltak megküzdéssel, a Kóró és a kismadárban, a madár nem adta fel, addig kérte a segítséget, amíg valaki nem segített, a Vajaspánkó pedig énekszóval birkózott meg a nehéz pillanatokkal, bár ez sajnos végül a vesztét is okozta. Sajnos Pók néni is járt nálunk, aki elvitte az alvós plüss játékainkat, de az elvégzett feladatok segítségével visszaszereztük kedvenceinket. Elmondhatom, hogy a gyerekek végig bátrak voltak, semmilyen akadály nem okozott nekik gondot, remélem, hogy ez a bátorság sokáig megmarad életükben.