Ma egymásnak megbocsátó, kedves és őszinte üzeneteket írtunk, amelyekben teret adtunk az elfogadásnak, a megértésnek és a szeretetnek. Ezek az üzenetek segítettek abban, hogy kimondjuk mindazt, amit talán a mindennapok rohanásában ritkábban fejezünk ki: a hálát, a türelmet és a másik iránti tiszteletet.
Megbocsátás
A hónap témáját több napon keresztül folyamatosan dolgoztuk fel játékos cselekvésekkel. A negatív érzések feldolgozása nagyon nehéz folyamat, amiben a közösség sokat segíthet. Ráhangolódásként elkészítettük a folyosói Szeretet fánkat, az anyukákat bevontuk közös programjainkba: Föld napi ültethető virágok gyűjtése, anyák napi köszöntés. Megbocsátásnapot tartottunk a csoportban: Repülj velem dallal elrepültünk egy kertbe, ahol a megbocsátás virágai nyílnak. „Hervad a virágom, éled a virágom…”játékkal érzékeltettem a folyamatos gondozás fontosságát, hiszen mindenkinek lehetősége van az újrakezdésre, öngyógyításra. Varázsszavakkal és nagy ölelésekkel, mosollyal találtunk vissza a belső nyugalmunkhoz. Mindenki könnyíthetett a lelkének súlyán, bocsánatot kérhetett attól. akit megbántott. A Tündéri bocsánat meséjét meghallgatva beszélgettünk a bocsánatkérés módjairól, érzésekről-képek segítségével. Szeretetvirágokat készítettünk és adtunk át a társaknak, édesanyáknak, nagymamáknak. Közösen elültettük és folyamatosan gondoztuk az óvoda kertünkbe kiültetett virág palántáinkat, növényeinket. Mindennapi konfliktushelyzetekben is rendszeresen gyakoroljuk a varázsszavak használatát, hiszen célunk, hogy jobb emberré váljunk!
A Megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témájának a feldolgozása, és módjainak gyakorlása volt a feladatom ebben a hónapban. Ez a téma nagyon fontos, aktuális, és egyben kihívás is a számomra, hiszen áthatja a csoport mindennapjait, megjelenik a gyermekek kapcsolataiban, és a megtapasztalása pozitívan erősítheti az érzelmi életüket. Játékosan, szemléltetve dolgoztam fel a témát, és kiemelten figyeltem arra, hogy a saját éltük konkrét eseményein, történésein keresztül segíthessek a megértésében.
A témát egy figyelemfelkeltő, hatalmas papír szív körbeadásával vezettem be. A játék neve: „Szívjavító műhely”- Miután szép színesre kiszíneztük a papír szívet, beszélgettünk arról, hogy ha megbántjuk a társunkat, mit érezhetünk a szívünkben? Kértem a gyerekeket, hogy tépjék szét a papírszívet, ezzel szimbolizálva a „Megbánást”. Majd kértem, hogy illesszék újra össze, és ragasszák meg. Ezzel szimbolizáltuk azt, hogy „megjavíthatjuk”, ami elszakadt. Közben beszélgettünk arról, hogy a „Mitől gyógyul meg a szív?” Ezáltal vizualizáltam, azt hogy bár nyomok maradhatnak, de a megbánás, és a megbocsátás segíthet, hogy újra jól érezzük magunkat, és helyre álljon a jó kapcsolatunk a társunkal. Ezután útra keltünk, és elindultunk a mesebeli kerekerdőbe. Egy „Bocsánat-hídon” kellett átmenni, közben hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono című dalát. Ezzel szerettem volna rávezetni őket a téma kibontására. A Bocsánat- Hídon csak úgy lehetett átmenni, ha kimondanak egy helyzetet: Pl: „Mit tennél, ha fellöknél valakit?” „Mit mondanál, ha megbocsátasz?”-ez a játék segített gyakorolni, a bocsánat kérést, és az elfogadást. Amikor megérkeztünk a Kerekerdőbe, találkoztunk Lili és Lola tündérekkel, akik elmesélték a Tündéri Bocsánat című történetüket. A történet végén mi is megtanultuk a tündérektől a négy varázsszót: Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A mese által rávezettem a gyerekeket arra, hogy ha meg is bántjuk egymást, bocsánatot kérni szép cselekedet. A mese kapcsán beszélgettünk arról, hogyan élték meg a megbánást, és amikor megbántották őket. Ezt egyszerű, konkrét kérdésekkel vezettem be: „ Volt már, hogy valaki véletlenül megbántott?” „Mi segített, hogy jobban érezd magad?” Te mit szoktál mondani, ha sajnálod?” Ezután körbe álltunk és mindenki kapott egy piros szívet. „Tudok egy Varázsszót”- játékot játszottunk. Minden gyerek, aki szeretett volna, adhatott egy piros szívet a társának, miközben használta valamelyik varázsszót. Pl: „Sajnálom Dani, hogy szétromboltam a legódat!” Volt olyan gyerek, aki megölelte a társát, válaszul a bocsánat kérésre. Ezzel a játékkal rávezettem őket, hogyan gyakorolhatják a bocsánatkérést, és a megbocsátást. Ezután „visszamentünk” az oviba, a „Megbocsátás-hídon”, és amikor a végére értünk, beledobtuk a szíveket egy kosárba. Ezzel szimbolizáltuk az elengedés, megbánás, újrakezdés, megbocsátás lehetőségét. A téma lezárásaként színeztünk, a munkafüzet segítségével. Közben gyakoroltuk a varázsszavakat, és beszélgettünk arról, hogyan érezhetjük jobban magunkat, ha megbántunk valakit. Közben tovább hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono dalát. Amit fontosnak tartottam a boldogság óra során, az az volt, hogy a gyerekek ne érezzék a „Kötelező megbocsátás” nyomását. Inkább törekedtem az érzések felismerésére, a bocsánatkérés, és a jóvátétel gyakorlására. A megbocsátás ilyenkor inkább egy folyamat, nem egy azonnali döntés.
A Megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás témájának a feldolgozása, és módjainak gyakorlása volt a feladatom ebben a hónapban. Ez a téma nagyon fontos, aktuális, és egyben kihívás is a számomra, hiszen áthatja a csoport mindennapjait, megjelenik a gyermekek kapcsolataiban, és a megtapasztalása pozitívan erősítheti az érzelmi életüket. Játékosan, szemléltetve dolgoztam fel a témát, és kiemelten figyeltem arra, hogy a saját éltük konkrét eseményein, történésein keresztül segíthessek a megértésében.
A témát egy figyelemfelkeltő, hatalmas papír szív körbeadásával vezettem be. A játék neve: „Szívjavító műhely”- Miután szép színesre kiszíneztük a papír szívet, beszélgettünk arról, hogy ha megbántjuk a társunkat, mit érezhetünk a szívünkben? Kértem a gyerekeket, hogy tépjék szét a papírszívet, ezzel szimbolizálva a „Megbánást”. Majd kértem, hogy illesszék újra össze, és ragasszák meg. Ezzel szimbolizáltuk azt, hogy „megjavíthatjuk”, ami elszakadt. Közben beszélgettünk arról, hogy a „Mitől gyógyul meg a szív?” Ezáltal vizualizáltam, azt hogy bár nyomok maradhatnak, de a megbánás, és a megbocsátás segíthet, hogy újra jól érezzük magunkat, és helyre álljon a jó kapcsolatunk a társunkal. Ezután útra keltünk, és elindultunk a mesebeli kerekerdőbe. Egy „Bocsánat-hídon” kellett átmenni, közben hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono című dalát. Ezzel szerettem volna rávezetni őket a téma kibontására. A Bocsánat- Hídon csak úgy lehetett átmenni, ha kimondanak egy helyzetet: Pl: „Mit tennél, ha fellöknél valakit?” „Mit mondanál, ha megbocsátasz?”-ez a játék segített gyakorolni, a bocsánat kérést, és az elfogadást. Amikor megérkeztünk a Kerekerdőbe, találkoztunk Lili és Lola tündérekkel, akik elmesélték a Tündéri Bocsánat című történetüket. A történet végén mi is megtanultuk a tündérektől a négy varázsszót: Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. A mese által rávezettem a gyerekeket arra, hogy ha meg is bántjuk egymást, bocsánatot kérni szép cselekedet. A mese kapcsán beszélgettünk arról, hogyan élték meg a megbánást, és amikor megbántották őket. Ezt egyszerű, konkrét kérdésekkel vezettem be: „ Volt már, hogy valaki véletlenül megbántott?” „Mi segített, hogy jobban érezd magad?” Te mit szoktál mondani, ha sajnálod?” Ezután körbe álltunk és mindenki kapott egy piros szívet. „Tudok egy Varázsszót”- játékot játszottunk. Minden gyerek, aki szeretett volna, adhatott egy piros szívet a társának, miközben használta valamelyik varázsszót. Pl: „Sajnálom Dani, hogy szétromboltam a legódat!” Volt olyan gyerek, aki megölelte a társát, válaszul a bocsánat kérésre. Ezzel a játékkal rávezettem őket, hogyan gyakorolhatják a bocsánatkérést, és a megbocsátást. Ezután „visszamentünk” az oviba, a „Megbocsátás-hídon”, és amikor a végére értünk, beledobtuk a szíveket egy kosárba. Ezzel szimbolizáltuk az elengedés, megbánás, újrakezdés, megbocsátás lehetőségét. A téma lezárásaként színeztünk, a munkafüzet segítségével. Közben gyakoroltuk a varázsszavakat, és beszélgettünk arról, hogyan érezhetjük jobban magunkat, ha megbántunk valakit. Közben tovább hallgattuk a Bagdi Bella- Hooponopono dalát. Amit fontosnak tartottam a boldogság óra során, az az volt, hogy a gyerekek ne érezzék a „Kötelező megbocsátás” nyomását. Inkább törekedtem az érzések felismerésére, a bocsánatkérés, és a jóvátétel gyakorlására. A megbocsátás ilyenkor inkább egy folyamat, nem egy azonnali döntés.
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
A megbocsátásról sokat beszélgettünk, sok példát mondtam nekik, hogy minél könnyebben megértsék a megbocsátás lényegét. A tánc koreográfiáját közösen találták ki, amit nagyon élvezték, mind munkát, mind a táncot. A mese is lekötötte a figyelmüket, a kérdésekre tudtak válaszolni. A gyerekek saját történeteket is megosztottak egymással, aztán közösen megbeszéltük. A legtöbb gyerek ügyesen, éretten határozta meg a megbocsátást.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Az áprilisi boldogságórákon A megbocsátás gyakorlása c. témáról beszélgettünk, mint a boldogságunk legfontosabb forrásáról. Azt is gyakoroltuk, hogy hogyan kezeljük, ha megbántottak, vagy ha mi megbántunk valakit. Törekedtem arra, hogy a gyerekek megtanuljanak egymásnak megbocsátani, és azt a mindennapi életükbe cselekvően be is építsék. A mesékben is gyakori a harag, a bosszú, de a hősök tulajdonságai között a megbocsátás is szerepel. Elolvastuk a Hétfejű sárkány c. magyar népmesét és megbeszéltük a kérdéseket, majd maguk is soroltak mindennapi problémákat. Bocsánatkérő kártyákat is készítettek olyan személynek, akit megbántottak vagy megsértettek. A Kintsugi tojás mintájára húsvéti tojásokat rajzoltak, majd szétvágták kisebb darabokra és egy új lapra ragasztották őket, a repedéseket pedig erősebb színnel kiemelték. Ez a feladat arra tanította a gyerekeket, hogy mindannyian hibázunk, a töréseket nem kell elrejteni, letagadni, mert képesek vagyunk helyrehozni, hiszen ezek tesznek értékesebbé bennünket. Osztályunk 11 tanulója benevezett az iskolai költészet napja alkalmából rendezett versmondó versenyre. A gyerekek olyan műveket választottak, melyek illettek az egyéniségükhöz, mintha róluk szólt volna. 5 gyerek a 3-4. osztályosok korcsoportjában dobogós, különdíjas helyezéseket ért el. Büszkeséggel töltötte el őket. Minden évben április 22-én világszerte emberek milliói állnak meg egy pillanatra, hogy a bolygónkra figyeljenek. A Föld napja arra emlékeztet bennünket, hogy vigyázzunk közös otthonunkra, a gyönyörű Földre, mely törődést és felelősséget igényel. Iskolánk, osztályunk sem feledkezett meg erről a napról. A gyerekek rajzot készítettek: Hogyan tennéd szebbé a Földet címmel?, majd Én és a környezetvédelem c. feladat az energiatakarékosságra hívta fel a figyelmüket. Verseket tanultak, egy dalt, melynek címe: Vigyázz te is a Földre!, fát ültettek, szemetet szedtek, plakátot, Föld napi fejdíszt és az újrahasznosítás jegyében WC gurigából ceruzatartót készítettek. Az alsó tagozatos gyerekek az iskola udvarán 5 állomáson keresztül játékos elméleti és ügyességi feladatokat oldottak meg: Keresztrejtvény, Föld napi kódoló, puzzle, Képkirakó (Mikor boldog és szomorú a Föld?), Hulladékok szétválogatása szelektíven, Föld napi szókincs, Képrejtvény, Szavak keresése szórengetegben, Föld napi sudoku, Helyes vagy helytelen cselekedet, Föld napi totó. Izgalmas délutánt tölthettünk el együtt, mely felhívta a gyerekek figyelmét a környezetünk védelmére és hogy a kis tettek is nagyon sokat számítanak, mert a Földünk nem kér sokat, csak annyit, hogy vigyázzunk rá.
1. Lazító gyakorlatok: „Nyújtó relaxáció”
Nagyon élvezték a gyerekek a fekve végzett gyakorlatokat: ellazultak, nyugodt, felszabadult lelki állapotba kerültek. Ezután Az arcunkra van írva! – arcokat rajzoltunk. Legtöbben kedves, nevető arcot rajzoltak.
2. A mese feldolgozása során Vázlatkört és Jellemtérképet készítettünk.
3. Ki, milyen terhet visel? Hogyan jutunk el a megbocsátáshoz, boldogsághoz?
Beszélgetőkör BOCSÁNATKÉRŐ KÁRTYA készítése, átadása
Nagy örömmel készítették és adták át a kártyákat, kisebb ajándékokat egymásnak, hamar felszabadult közös játék, tánc vette kezdetét.
4. A Hónap dala alapján kulcsszavakat mondtunk egymásnak, mely során komoly átélést tapasztaltam.
5.Meggymag- A vicces nyelvtörőt sem felejtettük!
6. Tanulságként megfigyeltük a megbocsátás jeleit egymáson és Jó okom van rá indoklásokat kerestünk.
Kiemelten fontos, hatékony, érzelmi intelligenciát fejlesztő és őszinte szertettel töltött témafeldolgozás volt a kis csoportommal.
A megbocsátás gyakorlása
Áprilisi Boldogságóránkat mozgásalapú relaxációs gyakorlatokkal indítottuk:
• Napimádás
• Égig érő fa vagyok
• Fújj-fújj
• Puha, meleg fészek vagyok
• Kitárom a világom
• Repül a madár
• Szőlőt szedj, ügyesedj
• Totyog a liba
• Lufi fújás
• Lemegy a nap
A relaxációs gyakorlatokat követően kézfogással mondtuk el köszöntő mondókánkat:
Örülök, hogy itt vagy, kezdődhet egy jó nap,
Köszöntelek téged, cselekedjünk szépet.
Ezután Bagdi Bella Ho’oponopono című dalával hangolódtunk rá az óra témájára.
A zenehallgatást követően egy plüss szív segítségével beszélgetőkört indítottunk. Akinél a szív volt, elmondhatta:
• mi tette ma boldoggá,
• mitől szomorú a szíve.
A gyermekek örömmel osztották meg érzéseiket. Többen elmondták, hogy boldoggá teszi őket, ha anya vagy apa játszik velük, vagy ha a barátjukkal biciklizhetnek.
Beszélgettünk arról, hogy a velünk történő dolgok különböző érzéseket váltanak ki belőlünk.
Ezután érzelmi kártyák segítségével figyeltük meg az arckifejezéseket:
• boldog
• fáradt
• mérges
• szomorú
A gyermekeknek ki kellett találniuk, milyen érzelem látható a képeken.
A szomorúság kártyájánál megbeszéltük:
• Mikor lesz szomorú a szívünk?
• Mikor leszünk mérgesek?
• Mi történik, ha valaki megbánt minket?
Közösen megfogalmaztuk, hogy ilyenkor a szívünk „megsérül”, és ez nehéz érzés.
Ezután arról beszélgettünk, hogyan lehet a szívet gyógyítani.
Mesével folytattuk az órát: A két kis mackó és a sértődött szív.
A történetben két mackótestvér játék közben összeveszett, amikor az egyik véletlenül ledöntötte a másik tornyát. Édesanyjuk segített nekik megérteni, hogy ilyenkor a szív elnehezedik, de könnyebb lesz, ha bocsánatot kérünk, és meg tudunk bocsátani.
A mese tanulsága:
Mindannyian hibázhatunk. Ha őszintén sajnáljuk, és jóvá szeretnénk tenni, a szív újra meg tud békülni.
Zárójátékunk címe: Mit mondhatok ilyenkor?
Különböző élethelyzeteket játszottunk el:
• meglökted a társadat
• elvetted a játékát
• véletlenül kiborítottad a tornyát
A gyermekek gyakorolták a megfelelő mondatokat:
• Sajnálom.
• Bocsánat.
• Nem akartam.
• Legközelebb jobban figyelek.
Az órát kreatív tevékenységgel zártuk: Megbocsátó szíveket készítettünk. Megbeszéltük, hogy ha ránézünk, eszünkbe juthat a kedvesség, a békülés és a jókedv.
“Ökohősök akcióban” Boldogságóra 5. osztály
A gyerekek konkrét javaslatokat gyűjtöttek, mit tehetünk a bolygónk védelmében. A gyűjtött ötletekből egy figyelemfelkeltő posztert vagy információs anyagot készítettek.
Április hónap témája a megbocsátás volt a Boldogságórán. Az óra célja, hogy a diákok felismerjék: a megbocsátás nemcsak mások felé fontos, hanem saját lelki egyensúlyunk megőrzésének is a kulcsa.
Kiemeltük, hogy másoknak azért bocsátunk meg, hogy megszűnjön a harag és helyreálljon a kapcsolat. Ugyanakkor önmagunk miatt is szükséges, hogy ne cipeljük tovább a sérelmek és a gyűlölet terhét.
A tanulók megfogalmazták, hogy a megbocsátás a keresztény értékrendben is központi szerepet tölt be. Egyetértés született abban, hogy Isten az, aki mindig megbocsát.
Ezt követően az édesanyák szerepét emelték ki, mint a feltétel nélküli elfogadás példáit.
A megbocsátás képessége minden ember számára fontos fejleszthető erény.
A feldolgozás során csoportmunkát alkalmaztunk.
Négy csoportmindegyike egy-egy plakátot kapott, amelyek konfliktushelyzetben lévő párokat ábrázoltak.
A feladat az volt, hogy a „Megbocsátok, mert…” mondatot kiegészítve reflektáljanak a látott helyzetekre. A tanulók saját érzéseikre, tapasztalataikra és értékrendjükre támaszkodva indokolták döntéseiket.
A gyakorlat segítette az empátia és a perspektívaváltás fejlődését.
Az óra zárásaként „kérdéskártyák” segítségével mélyítettük a témát.
Minden tanuló egy kérdésre válaszolt a megbocsátással kapcsolatban. Ezek között szerepelt, hogy milyen íz, illat vagy éppen virág jut eszükbe a megbocsátásról.
A válaszok szimbolikus gondolkodást és érzelmi tudatosságot tükröztek.
Az óra hozzájárult a belső harmónia, az elfogadás és a kapcsolati készségek fejlődéséhez.
A tanulók aktívan, nyitottan és őszintén kapcsolódtak a témához.
A megbocsátás fogalma így személyes élménnyé és tudatosan formálható értékké vált számukra.