Megbocsátani! Nehéz feladat a gyerekeknek, mert még nem értik ezt a fogalmat.
A foglalkozások alkalmával meghallgattuk a megbocsátás dalát. A dal meghallgatása után felidéztünk a gyerekekkel közösen egy olyan helyzetet, amikor valaki megbántott valakit. Mi lett annak a következménye, milyen volt számára az a nap megbocsátás nélkül. Érdekes reakciók, válaszok születtek. Ezen téma megértése még nehéz a gyermek számára, mert nem értik, hogy miért van rá igazán szükség.
A Tündéri bocsánat mesével próbáltam elmagyarázni számukra, melyet bábelőadás keretében tettem. Örömmel figyelték, és utána ők is eljátszották Lola és Lili történetét. Sőt! Tündéri jelmezt készítettünk. Aznap a kislányok “tündérien” viselkedtek. Tündérruhába öltöztek, mindenkit jóvá varázsoltak.
A nap folyamán többször is használtuk a varázsszavakat, mint pl. a sajnálom, szeretlek, megbántam.

Az áprilisi hónap középpontjában a megbocsátás állt.

Az óvodában nap, mint nap történnek olyan szituációk, mikor a gyermekek megbánthatják egymást, pl.: kinevetik a másikat, kifejezik nemtetszésüket egy alkotás iránt, elveszik egymás játékát, elárulják a másikat. A nagycsoportosok, akik már gyakorlott boldogságórások, azonnal bocsánatot kérnek, amivel jó példát mutatnak a kisebbeknek.

A Tündéri bocsánat című mese elolvasása után megkértem a gyermekeket, idézzenek fel egy olyan helyzetet, amikor valaki megbántotta őket. Érdekes volt hallani, hogy leggyakrabban az anyukák bántották meg őket azzal, hogy nem engedték őket csokit enni, túl szorosan megölelgetni a kistestvérüket vagy a kiskutyájukat.

Arról is beszélgettünk, hogy volt-e olyan eset, mikor ők bántottak meg valakit és bocsánatot kellett kérniük. Az egyik kislány elmesélte, hogy leültek a barátnőjével rajzolni és kinevette őt, mert szerinte vicces lett a pillangó, amit készített, ezzel azonban nagyon megbántotta csoporttársát. A kislány elmondta, valami furcsát érzett belül és azonnal bocsánatot is kért. Elmondta neki, mennyire sajnálja, hiszen ő nem csúfolódásból nevette ki a rajzát. A barátnője ezután megbocsájtott neki. Megkérdeztem tőlük, bocsánatkérés után hogyan érezték magukat, mire azt válaszolták, megnyugodtak, nem éreztek fájdalmat a lelkükben.

Ezt követően Rita nénivel megkértük a gyermekeket, idézzenek fel egy olyan pillanatot, mikor mi megbántottuk őket. Én magam arra számítottam, több dolgot is felsorolnak majd, de nem így lett. Azt válaszolták, nem bántottuk meg őket semmivel.  Mi azonban tudjuk, hogy ez nem igaz. Az egyik nap például azzal bántottam meg az egyik kisgyermeket, hogy nem neki fogtam meg a kezét az udvarra menet. Mikor ezt észleltem elmondtam neki, hogy ne haragudjon, de azért nem fogom meg a kezét, mert már hamarabb megígértem másnak.

Tapasztalatom szerint a gyermekek könnyebben kérnek elnézést és nyújtanak bocsánatot, mint a felnőttek. Mintha elveszne belőlük, pedig azzal, hogy hordozzák ezt a terhet maguknak is fájdalmat okoznak. Én magam szinte azonnal megbocsájtok annak, aki megbántott engem, hogy a lelkemet gyógyítsam.

Úgy gondolom, pedagógusként nagyon oda kell figyelnünk arra, hogyan viselkedünk, hiszen a gyermekek egyfajta modellként tekintenek ránk, így kötelességünk példát mutatni számukra.

Boldogságóránk témája a Megbocsátás gyakorlása. Meghallgattuk a hónap dalát.
A téma feldolgozásához a Dumbo a kiselefánt című mesét hallgattuk meg és beszéltünk nagyon sokat róla. A mesén keresztül sikerült megérteniük azt, hogy nagyon fontos elfogadnunk elsősorban önmagunkat. Mindfulness mondókáztunk pillanatkapitánnyal, végezetül megöleltük önmagunkat és egymást is.

A megbocsátás gyakorlása óvodás gyermekeknek fontos része a szociális és érzelmi fejlődésüknek. Különböző módszerekkel segítettük őket a megbocsátás elsajátításában:

Mesék és történetek: Olyan meséket olvastunk, amelyek a megbocsátásról szólnak.

Megbeszéltük a történetet, és meg kérdeztük a gyerekeket, hogy ők mit tennének a szereplők helyében.

Játékos szerepjáték: Szituációs játékokat játszottunk, ahol a gyerekeknek meg kellett bocsátaniuk egymásnak. Ezt játék formájában is megvalósítottuk, például bábokkal és színjátékokkal.

Beszélgetések: Beszélgetéseket tartottunk arról, hogy mit jelent megbocsátani, és miért fontos.

Bocsánatkérés gyakorlása: Megtanítottuk a gyerekeknek, hogyan kérjenek bocsánatot, ha megbántanak valakit. Fontos, hogy tudják, hogy a bocsánatkérés része a megbocsátás folyamatának.

Játékos, érzelmi fejlesztő tevékenység: „megbocsátási kártyák” segítségével a gyerekek körbeírják, hogy miért bocsátanak meg valakinek. Ez segít kifejezni az érzéseiket.

Példamutatás: Legyen példa a megbocsátásra a saját életükben. Hogy ők is gyakorolják a megbocsátást, a gyerekek könnyebben meg tanulják ezt a fontos készséget.

A megbocsátás egy folyamatos folyamat, és a gyerekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy megtanulják és alkalmazzák ezt a készséget.

A megbocsátás témakörben a Ho’oponopo ineraktív játékot és a mesét dolgoztuk fel. A zenehallgatás, az éneklés, a szabad játszás, gondolatok kifejezése volt a hangsúlyos ezen a boldogságórán. A gyerekek várták, szívesen vettek részt a boldogságórán. Így év vége felé közeledve úgy gondolom, hogy a gyerekek ráéreztek arra, hogy ezeken a foglalkozásokon az érzelmeiket bátran kifejezhetik. Valójában minden boldogságórán az látszott a gyerekeken és meg is fogalmazták néhányan, hogy jól érzik magukat, szeretettel és boldogságos arccal vesznek részt. És nem utolsó dolog, hogy én is sokat töltődök ezeken a foglalkozásokon. Jókat beszélgetünk, egymásra odafigyelnek és meglátják a jó dolgokat, a pozitív életszemlélet csírája látszik. Nagyon büszke vagyok rájuk!

Megbocsátás…
Fontos, hogy az őszinte bocsánatkérést már kiskorban megtanítsuk a gyermekeknek. Tudjuk, hogy milyen fontos a bocsánatkérés az őszinte megbánás és a megbocsátás. Ezt nagyon hosszú idő megtanulni, így nem lehet elég korán elkezdeni. Sokszor kérjük a gyerekeket arra, hogy kérjenek bocsánatot, de nem értik, hogy miért van erre szükség. Fontos, hogy ne csak azért kérjen bocsánatot, mert mi arra kértük, hanem értse is meg, hogy miért fontos ez. Ne erőltetett legyen, hanem önként. Azért fontos már gyermekként megtanítani az őszinte bocsánatkérést, mert ezzel együtt megtanulja azt is, hogy a tetteinkért vállalni kell a felelősséget. A tulipán csoportban a gyermekeket arra tanítjuk, hogy ne csak szóba kérjenek bocsánatot, hanem egyidejűleg öleléssel is éreztessék. Arra próbáljuk nevelni őket, hogy mindegy, hogy véletlenül történt valami vagy direkt a bocsánatkérés nem maradhat el. A boldog óvoda alkalmával bocsánatkérés tippeket is tanítottunk a gyermekeknek pl. nem csak úgy lehet bocsánatot kérni ,, Bocsánat” hanem:
-Elnézést kérek,
-Hibáztam,
-Ne haragudj,
-Ígérem többet…
-Meg tudsz bocsátani
Ami még nagyon fontos és tanultunk róla, hogy nem elég azt megtanulni, hogy bocsánatot kell kérni, hanem a megbocsátást is meg kell tanulniuk.