Egy kedves, kissé izgalmas élményemet szeretném megosztani ebben a hónapban.
Önismeret órát helyettesítettem a negyedik osztályban. Minden ilyen alkalmat meg szoktam ragadni arra, hogy a Boldogságórák hangulatával megismertessem az adott osztályt.
Az őszinteség és hitelesség volt a témám, erre építettem fel az órámat.
Már éppen el akartam kezdeni a figyelemfejlesztő mindfulness gyakorlatot, a hangtál már a kezemben volt, amikor nyílt az ajtó és megjelent az igazgatóhelyettes a Suli rendőr társaságában, aki Keve órára érkezett az osztályba. A KEVE: Közlekedjünk, Együtt Vigyázzunk Egymásra program a rendőrség és a tankerület közös pályázata. Rendszeresen vannak ilyen órák az iskolában, melyeket nagyrészt a pedagógusok tartanak meg egy tematika alapján. Gyakran részt vesz ellenőrzés képen, ezeken a foglalkozásokon a tankerület munkatársa és a Suli rendőr.
A kezdeti zavarom után jeleztem a vendégeknek, hogy én milyen órával készültem. (Persze fogalmam sem volt arról, hogy a Keve tanterv alapján mi lenne a téma.) A rendőr megnyugtatott, hogy nincs, semmi probléma itt marad, mert kíváncsivá tettem és szívesen megnézne egy ilyen órát, sőt be is kapcsolódik a feladatokba.
Közben nekem a gondolataim azon jártak, hogy a hitelesség őszinteség kérdését, hogyan lehetne egy kicsit „kevésíteni”.
Szépen elkezdtük a hangtál gyakorlatot, majd az 5-4-3-2-1 játékkal megtörtént az órára való ráhangolódás.
Majd a következőket mondtam a gyerekeknek: – Milyen jó volt átélni és látni, hogy így figyeltetek! Ez egy próba volt, mellyel azt bizonyítottátok be, hogy a figyelmetek fejleszthető és lehet edzeni épp úgy, mint az izmainkat. Mikor is van arra szükségetek, hogy valamire erősen figyelnetek, koncentrálnotok kell?
Szépen sorolni kezdték, hogy tanulásnál, a tanítási órákon, olvasásnál, sportban.
– Most gondoljatok arra, hogy a közlekedésben fontos-e, hogy a figyelmünk a helyén legyen! Akár gyalogosan vagy kerékpárral, rollerrel vesztek részt a forgalomban?
Mindenki egyetértően nyugtázta, hogy bizony ezekben a helyzetekben mennyire fontos, hogy ne kalandozzanak el a gondolataink. Itt a vendégünk is szót kért és elmondta, hogy mennyi sok gyalogos, kerékpáros baleset történik figyelmetlenségből. Példákat is hozott.
A folytatásban a Szívmanó kártya segítségével foglalkoztunk egy kicsit az érzelmekkel. Mindenki befejezte a kártyáján található mondatot. A rendőr bácsi is kért egy kártyát, a gyerekek érdeklődéssel hallgatták, hogy mit fog mondani. ( Itt már megnyugodtam, kicsit büszke is voltam magamra, hogy lám, lám kreatívan meg tudom oldani ezt a kihívást!)
Majd rátértünk az őszinteség, hitelesség erősségeknek a megbeszélésére. Először tisztáztuk a fogalmakat, majd példákat hoztak a saját életükből.
Következett az igaz, hamis állítások írása. Abban egyeztünk meg, hogy mindenki ír magáról három állítást, amelyből kettő legyen igaz és egy pedig hamis és a többieknek ki kell találniuk, hogy melyik lesz az, ami nem igaz. Közben beszélgettünk arról is, hogy miről lehet észrevenni, ha valaki nem mond igazat vagy szépíti, eltúlozza egy kicsit saját maga sikereit, képességeit azért, hogy másoknak megfeleljen. Itt szinte mindenki feltette a kezét arra a kérdésemre, hogy volt-e olyan helyzet az életetekben, amikor jobb képet akartatok festeni magatokról mások előtt, mint a valóság?
A gyerekek titkon figyelték, hogy a rendőr bácsi vajon felteszi-e a kezét! (Feltette.)
Itt ismét szót kért és elmondta, hogy a munkája során sokszor találkozik nem őszinte emberekkel és megosztotta a tapasztalatait, hogy melyek azok a jelek, amiből érzékeli, ha valaki nem mond igazat.
A gyerekek minden szavát kíváncsisággal, őszinte érdeklődéssel hallgatták.
Az óra befejező részében valamennyien körbe álltunk, becsuktuk a szemünket, egyik kezünket előrenyújtottuk és kerestünk egy szimpatikus kezet. Miután ez megvolt a kiválasztott kéz tulajdonosai egymással szembe álltak és mondtak párjuknak egy pozitív mondatot a nap további részére.
Így volt, így történt, hogy egy véletlen folytán iskolánk rendőre megismerkedett a Boldogságórával.
Nekem nagyon jólesett a dicsérete és a programmal kapcsolatos elismerő mondatai. Különösen az, hogy megállapította mennyire szükséges iskolai keretek között foglalkozni a gyerekek érzelmi nevelésével.
Ui: Sajnos a közös fotó elmaradt, de az élmény megmaradt!
Megbocsátás
Az áprilisban csupa olyan programunk volt, ami örömöt és boldogságot, hozott számunkra. A programokba beépítettük a megbocsájtás témát is Cuki állatokat simogathattak a gyerekek. Ahol beszélgettünk az állatvédelemről, és bocsánatot kértünk tőlük ha akarva vagy akaratlan ártottunk nekik. Volt húsvétváró, ahol a néphagyományokról és a húsvét vallási jelentőségéről esett szó. Itt is szóba került a megbocsájtás fontossága. Mindenki gondolatban bocsánatot kért, azoktól, akit megbántott és megbocsájtott annak, aki őt megbántotta. Majd megterítettük az ünnepi asztalunkat és megbékélt szívvel felvágtuk az ünnepi kalácsot.
A fenntarthatósági témahéten tartottuk a Föld Napját és az Egészségnapot. Itt egészséges ételeket készítettek a gyerekek. Kenyeret sütöttek és különböző növényi alapanyagokból pástétomokat. Majd egy séta keretén belül bocsánatot kértünk a Földtől a környezetszennyezésért. Megöleltük a fákat. A Föld Napján pedig közösen körbeálltunk az udvarunkon lévő stilizált földet és elénekeltük a Gyújts egy gyertyát a Földért című dalt. Az áprilisunk egy igazi boldogság hónap volt, komoly témákkal, de mégis vidáman. Mert lehet így is.
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
A gyermekekkel alakítottunk egy meghitt „beszélgető kört”, majd beszélgettünk arról, hogy kit milyen sérelem ért már és hogyan tudott túl lépni rajta, vagy ha megbántott valakit, hogyan kért bocsánatot…
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
A feladatok közül a Bocsánatsoroló feladatot választottuk.
A gyerekek „A megbocsátáspillangóit” képet kiszínezték.
Eolovastuk, megbeszéltük „A morgós medve és a szorgos méhecske” című mesét.
Pillangóreptetés
Hálásak voltunk a feladatért és a lehetőségért, hogy a természetet, a levegőzést is beépíthettük a megoldásba.
A címből kiindulva nagyon hamar eszükbe jutott a diákoknak a papírrepülő, majd a falevelek. A gyönyörű platános udvarunkban még tudtunk, szerencsére, gyűjteni tavalyi leveleket. A plusz hozadék az volt, hogy rájöttek és ki is mondták, segítenek megtisztítani a terepet. Ígéretüket megtartva, a vezetőség nagy örömére, ez így is történt, erről képeket máshol posztoltunk.
A természeti környezet másik eleme, az állatok következtek: lepkéket vágtunk és színeztünk, közben arra gondoltunk és arról beszélgettünk, hogy milyen jó lesz a múltkori, korábbi sérelmeket elengedni, elröptetni.
A legjobb mondat az volt: „-Milyen könnyű így elengedni a sértést, kirepült a kezemből!”
Természetesen ezen a megértési folyamaton még dolgozni kell, de a modellálás mosolygósra sikerült.
A hónapra vonatkozó nevezetes napokat április 1-jével kezdtük. A bolondok napja nálunk az egész iskolában fordított nap. Mindenki pizsamában jön az iskolába és a tanórák alatt és között is tanár és diák is pizsiben mászkál. Majd különböző állomásokat kereshet fel, melyek mind egy szálig az alváshoz, a reggeli keléshez vagy az esti lefekvéshez kapcsolódnak.
A következő hét a fenntarthatósági témahét jegyében telt. Növényeket ültettünk, kísérleteztünk. A papír újra hasznosításáról, a szelektív hulladékgyűjtésről, a tudatos vásárlói szokásokról beszélgettünk. Öko papírtáskát készítettünk, földet védelmező gyerekeket rajzoltunk. Játszottunk papír aktivityt, forgószínpados játék során összegeztük tudásunkat. A projekt záró napon, mi alsó tagozatosok, közösen mondtunk verset.
Mind ezeket a programokat összekötöttük a Föld napi programokkal, hiszen idén április 22. a tavaszi szünetre esett. Bocsánattojásokat készítettünk. Ezekkel a bocsánatkérésekkel feldíszített tojásokkal díszítettük tojásfánkat. Ugyancsak tojásokra írtuk a zöld nyuszis küldetéseket, melyeket egyenkénti húzás után a szünetben teljesítettek.
Választottak maguknak egy-egy fát az iskolánk udvarán. E fának kedves agyagarcot készítettek. Majd mindhárman bocsánatot kértek a természetben elkövetett hibáikért és ígéretet is tettek.
E bocsánatkérést folytatták és megismerkedtek a bocsánatkérés 5 nyelvével és eljátszottuk a bocsánatsorolót. Majd a megbocsátás erősségmondókáját is megtanultuk. A bocsánatkérés felszabadító érzését is gyakoroltuk. Pillangókat és faleveleket röptettünk, mely során megbeszéltük, hogy úgy szálltak, mint mikor egy súlyos tehertől szabadul meg az ember.
A pillangóöleléssel folytattuk. Ezt a feszültségoldó technikát már ismertük, de újra felelevenítettük. Ugyancsak nyugtató gyakorlatként ismerkedtünk meg a melegáramlattal.
A megbocsátást a szívből szívbe békekötő játékkal fejeztük be.
De nem fejeztük be a nevezetes napok sorát. Hiszen készültünk a húsvétra és készültünk a népviselet napjára illetve a tánc világnapjára is.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Foglalkozás címe: Apró örömök az életben. Apró örömök élvezete.
Foglalkozást tartó tanár: Lőrincz Norbert
Foglalkozás időpontja: 2025. 04. 29., 19h
Foglalkozás helyszíne: M. 19. 3. emelet, 316-os tanulószoba
A foglalkozásnak célja volt, hogy kollégistáink ismerjék fel, hogy a megbocsátás képessége fontos eleme a testi-lelki és szellemi harmóniának.
A foglalkozásra való érzelmi- és értelmi motiválódásként Kowalsky meg a Vega: Varázsszavak című számát tekintettük meg. A résztvevők első feladata volt meghatározni az esti találkozásunk témáját a klip mondanivalója alapján. Minimális tanári rávezetéssel rá is jöttek, hogy a megbocsátás volt a tárgy.
Ezek után egy – a foglalkozásvezető által összeállított – feladatlapon dolgoztak.
Meg kellett határozniuk, hogy miért fontos, hogy ne hordozzunk magunkban sérelmet?
Miután kicseréltük gondolatainkat a feladat kapcsán, tanári magyarázat következett PPT-n kivetítve arról, hogy miért a boldogság egyik legfontosabb forrása a megbocsátás. Tudatosítottam bennük, hogy a megbocsátás, nem felejtés, nem elnézés, és nem mentegetés.
Ezen kívül megbeszéltük, hogy milyen tevékenységek azok, amik biztosan nem segítenek a megbocsátásban. Ezt követően újra feladatlapon dolgoztak.
Egy tesztet töltöttek ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbocsátók.
Utolsó teendőként pedig legalább hat ötletet kellett felsorolniuk azzal kapcsolatban, hogy milyen módon fejezhetik ki megbocsátásukat a másik fél felé.
A foglalkozás vége előtt még kitértünk arra is, hogyan kezeljük, ha megbántottak minket.
A csoportos együttlétünk vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó ez a foglalkozás.
Értő módon, kellő komolysággal és humorral dolgozták fel a témát.
Tartalmas válaszokat kaptam a feladatokkal kapcsolatban. Örömömre szolgált, hogy éretten állnak a konfliktusok kezeléséhez, és a megbocsátás képessége bennük van.
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
A megbocsátás témában egy sajátos activity feladatot játszottunk. Közben a tanulók megismerhették egymás történeteit azzal kapcsolatban, hogy eddigi életük során milyen eseményekre emlékeznek, mikor és miért kellett megbocsátaniuk valakinek. Az átélt élmények más megvilágításba kerültek, amikor vidáman, játszva dolgozták fel azokat. Nagyon sokat nevettünk. Arra kértem először a csapatot, hogy kis csoportokba, párokba rendeződve, keressenek olyan dolgokat a múltból, amelyekért meg kellett bocsátaniuk és szívesen megbocsátottak. Sokat beszélgettek a feladat alatt, ami szintén pozitívum. Ezután megkértem őket, hogy válasszanak két megbocsátás történetet, amit feladványként elmutogatnának, vagy lerajzolnának társaiknak, akiknek ki kellett találniuk azokat. Volt, aki így kicsit vidáman, hiszen közben feloldódtak és sokat nevettek, „elmesélte” a többieknek, hogy megbocsátott azért, mert becsapták, vagy hozzáértek a számára szent számítógéphez, esetleg elvettek tőle számára fontos dolgot, például telefont. Nagyon tanulságos és mégis vidám órán vehettünk részt ismét.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
A gyerekek nagyon kedvelték ezt az Igaz vagy Hamis játékot. Most lehetett kicsit csintalankodni, viccelődni. Nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy rájönek – e egymás hamisságára. Többen is megfogalmazták, hogy a hamis állításokat, tulajdonságokat nem is tudják nevetés nélkül elmondani. Beszélgettünk arról is, hogy a humor, a vicc sokszor segíthet nekünk egy-egy nehéz helyzetben.A megbocsátást nagyon fontosnak tartják az osztályomba járó kisgyerekek, de a megvalósítás sokuknak még mindig nem egyszerű!
A gyerekek meghallgatták a meditációs szöveget, amely alá nyugodt, lazító zenét kevertem. Ezt követően beszélgettünk a megbocsátás formáiról, majd néhány dramatizált eseten keresztül szemléltettük, átéreztük a megbocsátás jelentését. Végül elkészítették a rajzokat.