Ebben a hónapban rajzokat készítettünk megbocsátásról. Azt kértem a gyerekektől, hogy rajzoljanak le egy konkrét esetet: mi volt a baj, és mi történt a megbocsátás után. Ezekből a képekből mini képregényt szerkesztettem.
Az osztályból sajnos csak 3 tanuló küldte vissza a rajzokat, de úgy gondolom, hogy ezek a gyerekek megértették a téma lényegét, büszke vagyok rájuk!
Megbocsátás
Szombathelyi Bercsényi Miklós Általános Iskola
A gyerekekkel online beszélgettünk arról,hogy mit éreztek,amikor valaki megbántotta őket.Megfogalmazták,hogy mindenkiben van valami jó,ami miatt érdemes megbocsátani.
A Kép Rém feladat nagyon tetszett nekik,ötletes munkák születtek.
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
A megbocsátásra nagy szükség van most. Az új helyzetben sok minden másképp történik.Azt a gyerekek is érzik, hogy hiányoznak a barátnők, tanítók, a megszokott rutin. Felértékelődnek a kapcsolatok, másképp gondolnak a vélt vagy valós sérelmeikre. A megbocsátás így talán könnyebb is, de akadnak problémák is. A digitális oktatás sajnos nem mindenkinek kedvezett. Nehezebben tudjuk megbeszélni a témát. A feladat sem volt többszöri üzenetváltás után sem egyértelmű. A képek sem úgy érkeznek ahogy szoktak. A feltöltéssel is akadnak gondok. Ez most mindenki részéről remélem egy igazi megbocsátás lesz.
A megbocsátás sok esetben nem könnyű, sőt nehéz bocsánatot kérni, nehéz közeledni a másik felé. A gyerekek és valljuk be, olykor mi felnőttek is tele vagyunk sérelmekkel, tüskékkel, megbántással, haraggal és ettől rosszul érezzük magunkat, kedvtelenek, levertek vagyunk, nehéz a lelkünk. Akkor meg miért nem teszünk ellene?
„ Megbocsátok, mert szeretlek, ilyen egyszerű és bonyolult ez.” –azt hiszem, ebben a mondatban minden benne van. A hónap témája fejtörést okozott nekem, hiszen a digitális oktatásban nagyon hiányzik a személyes kapcsolat, és visszajelzés. Tanulásban akadályozott gyermekeknél ez elengedhetetlenül fontos a szülőknek és nekünk, gyógypedagógusoknak is. Természetesen elküldtem a csoportomnak a hónap dalát, kértem hallgassák meg. A keresztrejtvényt is sikerült megoldaniuk. Arra is kértem őket, hogy alkalmazzák a bocsánatkérő kártyákat, ha otthon előfordulnak konfliktusok testvérekkel, szülőkkel és nehéz szavakkal kifejezni érzelmeiket. Próbálom ösztönözni őket a nap elején a relaxációra, a napot lezáró meditációra, a boldogságórás játékokra., mert szerették. Az iskolában napi szinten adódtak olyan helyzetek, amik konfliktust okoztak, ezt ott tudtuk kezelni: megbeszéltük, békítőbírók voltunk. Egy kibékülést egy jópofa játékkal erősítettünk meg. Hiányzik minden nekik is, nekem is! Bízom benne, hogy azok a módszerek, amiket boldogságórákon alkalmaztunk, segítségükre van a mostani átmeneti helyzetben.
„Csak az tudja kimondani, hogy „megbocsátok neked”, aki azt is ki tudja mondani, hogy „szeretlek”.
Most tudjuk csak igazán mennyire és milyen butaság haragot tartani.
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
A megbocsátásra nagy szükség van most. Az új helyzetben sok minden másképp történik. Azt a gyerekek is érzik, hogy hiányoznak a barátok, tanító nénik, a megszokott rutin. Felértékelődnek a kapcsolatok, másképp gondolnak a vélt vagy valós sérelmeikre. A megbocsátás így talán könnyebb is, de akadnak problémák is. A digitális oktatás sajnos nem mindenkinek kedvezett. Nehezebben tudjuk megbeszélni a témát. A feladat sem volt többszöri üzenetváltás után sem egyértelmű. A képek sem úgy érkeznek ahogy szoktak.A feltöltéssel is akadnak gondok. Ez most mindenki részéről remélem egy igazi megbocsátás lesz!
Megbocsátás témakörében, videó órát tartottam, ahol a megbocsátásról beszélgettünk, hogy ki kinek bocsátott már meg. Miért kell megbocsátani? Kinek fontos a megbocsátás? Mit éreztél, amikor megbocsátottál? Nehéz volt megbocsátani?
Zenét hallgattak a diákok: Gégény Éva: Szeretlek című dalt hallgattuk meg és utána mindenki rajzolt valamit, amit szeretett volna.
Az 5.b messenger-csoportban megbeszéltük a pillanatnyi társas kapcsolatok hiányát, a barátság mindennapos problémáját, hogyan lehet megbocsátani.
A beszélgetés belépő jegye egy szív volt, bármilyen formában és színben.
Szánomra ez az egyik legkedvesebb témakör, mert ha sikerül szívből megbocsátani, akkor a lélek felszabadul.
A megbocsátás nehéz téma, és így a távolból még nehezebbnek tűnt, de a végére mégis csak belejöttünk. Még így a távolból is sikerül boldogságot csalni a családok életébe.
A hónap elején a témát egy mesével vezettem be. Online óra keretében olvastam fel nekik, így volt lehetőségünk egy kicsit beszélgetni is.
A következő órát a sutori felületén állítottam össze. Küldtem számunkra meditációs anyagot, rajzos feladatot és egy rövid összefoglalót a megbocsátás lényegéről.
„A mai boldogságos meditáció alatt úgy kisimult… nagyon cuki volt. Majdnem transzba esett a gép előtt.” -írta az egyik szülő.
Végül a lufis elengedős feladatot kapták meg a gyerekek, ami a visszajelzések alapján segítséget adott nekik és a szülőknek is.
„Elengedtük a napokban begyűjtött lufikat… A múltkori óra is épp jókor jött” -írta az egyik anyuka.
Küldöm a havi témához a rajzokat, amit a gyerekek otthon a szülők segítségével ügyesen megoldottak.