A 4. osztályban a megbocsátás pillangóit rajzoltuk és színeztük meg.
Megbocsátás
Április hónap mozgalmas a 6. évfolyam életében. A sok-sok tanulás, a rengeteg feladat elvégzése mellett, a természetbe kiszabadulva is gyakoroltuk a hónap témáját. Újfent átismételtük az elméletet, feldolgoztuk a kijelölt feladatokat és elkészítettük a kért munkákat. Zenehallgatás, mese- történet feldolgozása mellett, szituációs játékokkal, kézműveskedéssel, és különböző környezetvédő feladatokkal mélyítettük el tudásunkat a megbocsátás témakörében. Bocsánatot kértünk egymástól a pillangóreptetés segítségével minden bántásért, amit ebben a tanévben tettünk. Jó idő alkalmával, a Föld egészsége érdekében szemetet szedtünk, veteményeztünk, karban tartottuk az iskolánkban általunk örökbefogadott növényeket. Közös erővel létrehoztuk a borítóképünket, amely tükrözi összetartozásunkat, megértésünket és az egymás, valamint a Földünk iránti tiszteletet. Az egész hónap örömben, vidámságban, szorgalmas munkában telt annak ellenére, hogy a kellemes húsvéti szünetben pihenésre is jutott időnk.
A 3. osztályban a megbocsátást gyakoroltuk.A harag és a gonosz dolgok elengedèsèt melyet pitypang formájában rajzoltunk meg.
Ígéretet tettünk,hogy védelmezzük Földünket,környezetünket a Föld napja kapcsán. Bocsánatkéréseket fogalmaztak meg egymásnak a gyerekek,majd a Bagdi Bella: Gyújts egy gyertyát a Földért! című dalt énekelgettük. Anyák napja alkalmából „Szeretet képeslapot” készítettünk vegyes technikával,újrahasznosított papírból.
Áprilisban a megbocsátást gyakoroltuk. Beszélgetéseink során egyet értettünk abban, hogy a hétköznapokban számos alkalommal keveredhetünk nézeteltérésekbe, amiket célszerű minél előbb megoldani. A harag, a düh, a dédelgetett sérelmek semmi jóra nem vezetnek, sőt, lelkiismeretfurdalást, a gondokon való rágódást eredményezik, amik akár betegséget is okozhatnak a veszekedő feleknek. A cél tehát, hogy minél gyorsabban megbeszéljük, feloldjuk az akadályokat, hogy meg tudjunk bocsátani a másiknak. Ebben segített nekünk Bagdi Bella „Ho’oponopono” című dalának meghallgatása, hiszen megismertük általa a 4 varázsigét: Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek! Nemcsak verbálisan, hanem testjelzésekkel is kérhetünk azonban elnézést, így körbe álltunk és ölelés, kézfogás, kézpacsi, kacsintás, légpuszi tovább adogatásával gyakoroltuk a bocsánatkérést. A varázsszavak felhasználásával „Bocsánatkérő kártyák” is készültek, amiket a gyerekek kedvük szerint díszíthettek, majd elajándékozhatták egymásnak. Ezzel leckét kaptak arra vonatkozólag, hogy akár írásban és akár szívbéli rajzzal, egyéni, személyes alkotásokkal is lehet bocsánatért esedezni és közös megegyezéssel kibékülni.
A kicsiknek felolvastam a Tündéri megbocsátás című kedves mesét (Kézikönyv a 3-6 éves korosztály számára), amelyben a két tündértestvér, Lola és Lili összevesztek, ezért külön költöztek egymástól. De rájöttek, hogy így nehéz az élet, ezért megbocsátottak egymásnak és kibékültek a mese végén. A munkafüzetből kifénymásolt tündérlányokat és a szivárványhíd alatt vidáman táncoló/játszadozó kis tündéreket örömmel színezték a gyerekek a történet kapcsán, majd a figurák megfigyelése után ügyesen párosították őket az árnyképeikkel. Elolvastuk a bocsánatkérő versikét is, amit a szorgalmasabb és arra vágyó tanulók akár meg is tanulhattak.
Ha nehéz helyzetbe kerülünk, feszültek vagyunk, önmagunkat is meg kell tudnunk nyugtatni. Ehhez kapcsolódóan meghallgattuk a segédanyagokban megtalált „Pillangóölelés” című gyakorlatot, amit bármikor alkalmazhatunk, ha együttérzésre, megnyugtatásra lenne szükségünk önmagunktól. Ezt követően pillangókat színeztünk és közben arról beszélgettünk, hogy az osztályközösségben is fontos egymás megértése, megbecsülése, a másiknak való megbocsátás nézeteltérések esetén. A tarka lepkék aztán a táblára kerültek, körbevették a következő körmondatot: „Ebben az osztályban sokat nevetünk, segítőkészek vagyunk, szépen beszélünk, mindig igazat mondunk, tiszteljük egymást, ígéreteinket betartjuk, megbocsátunk, ha nehéz is. Egy csapat vagyunk!”
A Dumbo című mese arra tanított meg minket, hogy nem vagyunk egyformák, más-más tulajdonságokkal rendelkezünk, amik nem képezhetik gúnyolódás tárgyát, sőt ezek tesznek minket egyedivé. Megegyeztünk abban, hogy fájdalmat, lelki sérüléseket okozhatunk egymásnak, ha csúfolódunk, tehát soha ne tegyük ezt társainkkal. Hogy erre emlékezzünk, kiszíneztük a kis elefántot egy nyomtatott sablon segítségével, és közben a rajzfilmbe is belenéztünk. Együtt örültünk Dumboval, amikor a nagyra nőtt és gúny tárgyát képező fülei végül sikert hoztak számára, hiszen segítségükkel megtanult repülni. Ez a mese másik tanulsága: tudjunk negatív tulajdonságainkból magunk számára erényt kovácsolni!
A nevezetes napok ünneplése aztán igen gyors tempóban történt, hiszen április 17-től elkezdődött a tavaszi szünet. A magyar költészet napjára rajzpályázatot hirdettünk, az elkészült alkotásokkal tabló formájában a folyosót díszítettük. A pályázó gyerekeket csokoládéval és jeles érdemjeggyel díjaztuk irodalom, valamint rajz tantárgyakból. A húsvétra készített, díszes papírtojásokkal (Bocsánattojások) a Föld napjáról is megemlékeztünk. Eközben arról beszélgettünk, hogy mi, gyerekek/emberek mit teszünk rosszul, miben károsíthatjuk természeti környezetünket, miért kell bocsánatot kérnünk „Földanyánk”-tól (szemetelés, autók, gyárak, füst…stb.). Így születtek meg a „bocsánattojások” és a kedves, mozgószemű, pompon farkincájú nyuszik, amik a húsvéti várakozás mellett a Föld tiszteletére, megbecsülésére, tisztán tartására is emlékeztettek minket. Meghallgattuk Bagdi Bellától a „Gyújts egy gyertyát a Földért!” című dalt is, miközben kinyomtatott sablon alapján „mosolygós Földgömböt” színeztünk.
A méhek napja alkalmából a kicsikkel feldolgoztuk „A morgós medve és a szorgos méhecske” című mesét, aminek tanulságaként megállapítottuk, hogy nem érdemes zsörtölődni, mérgelődni, morogni semmi miatt, mert a végső cél a megértés, az egyetértés, az együttműködés kell, hogy legyen, mindig, minden helyzetben! Ennek kapcsán csoportokban vidám medvéket színeztünk, amiket kis méhecskékkel vettünk körbe. A megbocsátás következtében érzett örömöt a macik fölé helyezett, napocskával, felhővel körülvett szivárvány csíkok jelképezték. Sokat beszélgettünk a méhek munkájának fontosságáról, az élet körforgásának szempontjából betöltött szerepéről. Hogy erre mindig emlékezzünk, egy feladatlap segítségével 1-től 25-ig számozva pontokat kellett összekötni a gyerekeknek, amikből egy kedves, kosarat cipelő méhecske alakult ki. A kiszínezett méhecskéket felhelyeztük a faliújságra, hogy mindenkit figyelmeztessenek az életben betöltött fontos, kiemelkedő szerepükre.
A hosszú tavaszi szünet utáni három tanítási nap „átvészelésével” örömmel kezdtünk bele a május eleji hosszú hétvégébe.
Óriási szívet díszíttettünk fröcsköléssel Jackson Pollock művészetét véve alapul. Közben beszélgettünk a megbocsátás fontosságáról és hogy hogyan tudunk megbocsátást kérni és adni.
Ennek a hónapnak a témája a megbocsátás volt. A Maci csoportban ezt a nehéz témát egy relaxációs gyakorlattal kezdtük (Bagdy Emőke: Villámlazítás), mellyel ráhangolódtunk a boldogságórára, és ha feszültek voltunk, hát elengedtük. Aztán folytattam egy mesével, melynek címe a Tündéri bocsánat volt. A mese végén kérdeztem a gyerekeket a szereplők (Lola és Lili) érzéseiről, és felidéztük együtt a varázsszavakat. Utána körbe futtattam egy bocsánatkérő gondolatot, mindenki elmondhatta társáról, ha megbántotta valamivel és ezért bocsánatot kérhetett. Közben használhatta a varázsszavakat segítségnek. Használtuk a csoportban jól bevált „béke, béke barátság…” mondókát is, amit hangosan kántált az egész csapat. Az engesztelődés kapcsán beszéltem a gyerekeknek arról is, hogy ha úgy viselkedünk, nem kell sűrűn bocsánatot kérni, és ha már megbántottunk valakit, akkor sok jót kell vele tenni, hogy kiengeszteljük, nem elég, ha csak elnézést kérünk tőle. Ez egy nagyon nehéz téma volt. A foglalkozás végén papírmadarakat színezhettek ki a Maci csoportosok, melyet egy közös fára feltéve jeleztük, hogy bocsánatot kértünk valakitől és ő megbocsátott. Ezek a megbocsátás madarai lettek. Minden kisgyermek feladata volt még, hogy a megbocsátás jelét otthon odaadja valakinek a családból. Másnap újra átmentem a csoportba és beszélgettünk a feladat eredményeiről és az ehhez fűződő érzelmekről.
Az őszinteség és megbocsátás
Ebben a hónapban is segítségünkre voltak a nevezetes napok.Köszönet értük!
A magyar költészet napján kerestük a könyveinkben az őszinteséggel és megbocsátással kapcsolatos verseket, meséket, történeteket. Találtunk is egy jó párat, például -Janikovszky Éva-Már iskolás vagyok, Tapsi, Juhász Magda -Hová lett az ellenőrző?, Valentina Oszejeva- A varázsszó. Megfigyelhették a gyerekek, hogy hogyan jelennek meg a lelki nehézségek az olvasmányainkban, milyen szépen megoldódnak a bonyodalmak, ha őszintévé válunk, és képesek vagyunk bocsánatot kérni, valamint megbocsátani másoknak.
Lazításként a Mindfulness mondóka pillanatkapitánnyal-t mutogattuk el számtalanszor. Érdekes megfigyelni, hogy a csendben, mennyi érdekes hangot, szépséget képesek felfedezni, és milyen örömmel karolják át egymást a mondóka végén.
A könyvtárosok világnapja egy újabb megerősítés, hogy a könyvtárban mennyire jó gyakran megfordulni , ha lelki táplálékra vágyunk.
Kirándulásaink alkalmával a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárba is beiratkozott minden tanuló, így ingyen nézhettünk meg egy nagyon szép témájú filmet, A balerina címűt. Két árvaházi kisgyerek életét kíséri végig, amíg megtalálják életük célját! Vannak benne nehézségek, bonyodalmak, megbocsátások, őszinte vallomások. Meg is nyitott a történet mindenki lelkében valamit…
A cirkuszok világnapja alkalmából megtekintettük a Dumbó című filmet, melyet kedvenc filmmé is nyilvánítottunk ki egyöntetűen.
A Föld napja alkalmával a Fenntarthatósági Témahét keretén belül Zöld Okos Kupa csapatversenyt iktattunk be, melynek hatására méginkább figyelünk arra, hogy ne ártsunk a Földünknek, a természetnek! Jó és rossz témában rajzok készültek, melyek szemléltetik mi tud történni, ha nem óvjuk a környezetünket.
A tánc világnapján, rövid népdalocskánk segítségével próbáltunk eleget tenni a felhívásnak, miszerint egy kis összeállítással mutatjuk be, hogy milyen nagy dolog megbocsátani egymásnak.
A morgós medve és a szorgos méhecske jó példája volt számunkra, hogy rövid idő alatt, bizonyos helyzetekben, hogyan alakul egyet az ember gondolkodásmódja.
Egyik legnemesebb feladat, hogy segítsük egymást a megbocsátást elérni, hiszen nyugodt, elégedett lelkivilágot csak így lehet létrehozni magunkban.
A szívből szívbe átélt megbocsátás csodaszinten meg is történik, hiszen kimondhatatlan erővel bír a közösség energiája, mely szeretetet sugároz a szív terébe…
Hála és köszönet minden szenzációs ötletért!
Napi szinten sokszor kérünk bocsánatot, apró dolgokért, udvariassági gesztusként. Vannak azonban nagyobb sérelmek, amikért bocsánatot kérünk, bocsánatkérést várunk. Különbséget kell tenni az őszinte és nem őszinte bocsánatkérés és megbocsájtás között. A szituációs játékokba a a gyerekek nagyon beleélték magukat, elmondásuk szerint sokkal jobb érzésük volt, amikor megoldották a konfliktushelyzetet és megbocsájthatta, vagy bocsánatot kérhettek. A megbocsátás pillangóinak reptetése szinte örömtánc volt a részükről.
Április hónapjában a megbocsátás témájával foglalkoztunk a Boldogságóra keretében. A gyerekekkel közösen beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, miért nehéz néha elengedni a haragot, és hogyan érezhetjük magunkat jobban, ha sikerül megbékélni valakivel, aki megbántott bennünket – akár szándékosan, akár véletlenül.
A foglalkozás elején egy egyszerű, a gyerekek számára is könnyen érthető mesén keresztül ismerkedtünk meg a megbocsátás fogalmával. A történet szereplőin keresztül a gyerekek átélhették, milyen érzés, amikor valaki hibázik, bocsánatot kér, és milyen jó érzés, amikor megbocsátanak neki. Ezután megbeszéltük, hogy mindannyian követhetünk el hibákat, de ha őszintén bánjuk és bocsánatot kérünk, az segít helyreállítani a kapcsolatainkat.
A gyerekek saját élményeiket is megosztották: volt, aki elmesélte, hogy összeveszett a testvérével, más pedig azt, hogy véletlenül bántott meg egy barátját. Ezek a történetek jó alapot adtak ahhoz, hogy közösen végiggondoljuk, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat.
A beszélgetést követően egy játékos tevékenység során párokban eljátszottunk néhány egyszerű helyzetet, ahol valaki hibázott, a másik megbántódott, majd bocsánatot kért, és végül megtörtént a megbocsátás. A gyerekek lelkesen vettek részt a dramatikus játékban, és láthatóan megértették az üzenetet: a megbocsátás felszabadító érzés, ami békét hoz a szívünkbe.
A foglalkozás végén minden gyermek rajzolt egy szív alakú „Bocsánatkérő üzenetet”, amelyet odaajándékozhatott valakinek, akit korábban megbántott, vagy csak egyszerűen egy szeretett személynek, hogy kifejezze: fontos számára a jó kapcsolat. Többen úgy döntöttek, hogy otthon adják majd át az üzenetet egy testvérnek, szülőnek, barátnak.
Mivel a foglalkozás időben a húsvét előtt zajlott, kreatív tevékenységként kis nyuszit is készítettünk WC-papír gurigából. A gyerekek nagy örömmel díszítették saját húsvéti nyuszijukat. Ez a kézműveskedés jó hangulatban telt, és a gyerekek büszkén vitték haza az elkészült nyuszikat.