A megbocsátás gyakorlása óvodáskorban, különösen a 6-7 éves gyermekeknél, alapvető szerepet játszik az érzelmi intelligencia fejlődésében. Ebben az életkorban a gyerekek már képesek felismerni mások érzéseit, és megtanulhatják, hogy a sérelmek megbeszélhetők és feloldhatók. A megbocsátás magját úgy lehet elültetni bennük, ha következetesen példát mutatunk, és bátorítjuk őket arra, hogy kimondják érzéseiket: „Megbántottál, de megbocsátok.” A csoportunkban nagy hangsúlyt fektetünk az érzések, érzelmek szóbeli kifejezésére, mindennapunk része a békülőfal, ami arra szolgál, hogy vita, sérelem esetén oda tudnak menni és most már önállóan megbeszélik a konfliktusuk forrását … és kibékülnek.
Szerepjátékainkban nem csak beszélünk a megbocsátásról, hanem modellezzük is azt a mindennapi helyzetekben.
Játékos formában különböző drámajátékokkal gyakoroljuk a megbocsátást, a gyerekek kitalált konfliktusokat játszanak el, majd közösen keresnek megoldást. Ehhez segítségül hívtuk, Boldog Dórát, Nórát és Flórát is. Az ő bőrükbe bújva sokkal könnyebben nyíltak meg a játszó gyerekek.
Hooponopono – Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek! – varázsszavakat már jól ismerik a gyerekek.
Drámajátékunk végén egy vezetett meditációs hanganyagot hallgattunk meg – amit másnap is kértek, mert nagyon tetszett nekik, hogy kitörölhetjük a gondolatainkból a bánatot, szomorúságot.
A kitalált történetek is segítenek nekünk a mindennapokban: olyan kitalált történeteket mesélek el a gyerekeknek, ahol a főszereplő megbánt valakit, de tanul a hibájából és bocsánatot kér. Ezeket követően megbeszélem a gyerekekkel, mit éreztek a szereplők, és ők mit tennének hasonló helyzetben. A rendszeres beszélgetések, érzések kifejezése, valamint az empátia fejlesztése révén a megbocsátás fokozatosan beépül a gyermekek gondolkodásába, és képesek lesznek azt önállóan is gyakorolni.

A foglalkozást kezdő relaxáció előzte meg: „Repül a madár, szárnyalás száll, mert szabad madár.”
Meghallgattuk Bagdi Bella: Ho’oponopono dalát.
Felolvastam Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat meséjét. Megbeszéltük: hogy ki mit tenne, ha lenne varázspálcája. Ha valakit megbántunk, akkor mit kell tennünk, mit mondunk neki.
Elbáboztam Ferenczei Éva meséjét. Megbeszéltük süni viselkedését.
A kedvenc szereplőjüket elkészítették gyurmából.
A Boldogság várunknak a nyolcadik lépcsőfokára felrajzoltuk a megbocsátás jelét.
A zárókörben mindenki elmondta, hogy miért fontos megbocsátani.

A téma megnevezése szinte a mindennapjaink része, hiszen gyakran fordul elő olyan szituáció, miután bocsánatot illik kérni a kis társától.
Megbeszéltük, hogy a varázsszavak, mint például „Sajnálom, Ne haragudj, Köszönöm, Bocsának” milyen erővel bírnak és mekkora jelentőségük van.
A gyermekek már jól megszokták, hogy egy ráhangoló dallal kezdjük a boldogságóránkat.
Egy színezővel és hozzá kapcsolódó mondókával vezettem át tevékenységbe a ráhangolódás szakaszát. Meghalltatták a kis mondókát:” Ha valakit megbántottál, akit nagyon szeretsz…”, ami annyira tetszett a gyermekeknek, hogy többször kellett elismételni nekik.
Felidéztünk szituációkat, amikor valakit megbántott a társa. Egy piros szív szimbolizálta a gyermekek lelkét, melyre ceruzával „firkáltunk” egy fekete foltot. Így éreztettem velük, hogy ez a folyamat történik, ha megbántanak minket, de ha bocsánatot kérnek tőlünk, akkor kitudjuk radírozni a foltot, és tulajdonképpen megtudunk bocsátani a másiknak.
Lerajzoltuk milyen érzelmeket mutatunk, ha szomorúak vagyunk és, amikor boldogok vagyunk. Így működik a megbocsátás folyamata.
Levezetésképp a bocsánatkérés, megbocsátás nonverbális típusait mutatták meg a gyermekek, miszerint simogatással, öleléssel is lehet bocsánatot kérni és a megbocsátani is.

2024
Április a megbocsájtás hónapja.
A gyerekekkel sokat beszélgetünk arról, hogy ha megbántunk valakit, akkor bocsánatot kell kérni, mert nem jó érzés haragban lenni.
Viszont, ha minket bántottak meg, és elnézést kérnek, akkor nekünk is meg kell bocsájtanunk. Senkivel nem jó haragban lenni, így lehetünk igazán boldogok.
Foglalkozást kezdő relaxáció: „Az én hangom” játék (ezt nagyon élvezték a gyerekek, mert mindenki szereti hallatni a hangját, főleg hangosan).
– Ezután elmeséltem nekik a Só című mesét. A mese tanulsága, hogy ha valakit megbántunk, tudjunk bocsánatot kérni, és őszintén örülni a másik társaságának, mint a király, amikor rátalált a legkisebb (elkergetett) lányára.
– Beszélgettünk arról, hogy- Kire haragszol, vagy haragudtál már? Meg tudtál- e bocsájtani, és az milyen érzés volt neked?
– Eljátszottuk azt a szituációt, amikor valakit megbántottunk, és bocsánatot kell kérni. Hogyan teszed?
– Megoldottuk a megbocsájtás erdejében a szív fa feladatot.
Végül meghallgattuk a Ho’oponopono című dalt többször is (már ismerték a gyerekek).