A gyerekekre nagyon jellemző tulajdonság a kíváncsiságuk. Ehhez kapcsolódva kerestünk rajzos ötleteket. Így találtunk rá arra, hogy mit is láthatunk egy nagyító alatt, vagy egy kulcslyukon bekukucskálva.

A Nemzetközi Nőnap alkalmával nagyon tetszett a tanulóknak az ajánlott feladat. Gondosan rajzolták meg a virágokat. A lányok a saját külső- belső tulajdonságaikat írták a virágszirmokba, a fiúk a szerető édesanyákról emlékeztek meg!
Elolvastuk Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versét. Ezáltal irányult a fókuszunk azokra a dolgokra, melyek figyelemre méltóak, és örülni lehet nekik.
Az érzékszervekhez kapcsolódó kakukktojást is mindannyian magabiztosan megtalálták, kíváncsian olvasták a feladatot.
A szeretetkört naponta igénylik, annyira jól esik a jó tulajdonságokat sorolni önmagunknak és másoknak.
A szépség és kiválóság értékelése mondókát lemásolták a füzetbe. Nagyon tetszett nekik a dal, az erősségkertet pedig ki sem hagyhatnánk Mindeniket nagy érdeklődéssel kérik és figyelik.
A kreativitás áthatotta egész havi tevékenységünket. Nagyon szeretnek új dolgokat kitalálni. Néha a nem jól sikerült dolgokat egész nagyszerűen ki lehet javítani. Ez történt amikor a színes lapra másolt virágokat nagyon izgalmasan sikerült dekorálniuk március 8-ra a kedves anyáknak, lánytestvéreknek, nagymamáknak.
A Boldogság Világnapja több napot áthatott, hiszen elvégeztük az összes feladatot, melyet tartalmazott a Boldogságfokozó stratégiák parkja. Kiszínezték a lapot, belehelyeztük gondosan a gyűjtőmappába.
A ráhangoló mozgással kezdve a Boldogság szökőkútig mindent kipróbáltunk, megbeszéltünk, átéltünk. Jött is az ötlet, hogy a zene tanárnőnek küldjünk egy videót, melyben gyógyulást kívánunk a kisfiának, akivel éppen kórházban voltak. Könnyekig sikerült meghatnunk a vidám táncunkkal és énekünkkel Kati tanár nénit. Mára már jobban vannak, haza is engedték őket a kórházból.
Ettől méginkább felbuzdulva elküldtük az osztálycsoportba, igazgatónőnek, tanárainknak, meglepve őket a Boldogság Világnapján.
Fogadja a Boldogságóra csapata is szeretettel tőlünk!

Növendékeimmel áthelyeztük a faliképen lévő Önbizalom-hegyre mászó figurát a Kiteljesedő erősségek fokára, majd megbeszéltük, miben segíthetnek minket saját karaktererősségeink. Hogy tanulóim ezeket jobban megismerjék, átolvastuk az Erények és erősségek rendszerét, majd segítségemmel kiválasztották és leírták az 5 fő erősségüket. Arról is beszélgettünk, hogy ezek az erősségeik miként jelennek meg a hangszerjátékukban. Ezek ismeretében folytattuk főtárgy óránkat.

Az órát az intelligencia-társas intelligencia szavak jelentésének megbeszélésével kezdtük.
Ezután kérdéskártyákat készítettünk, és csoportokban kérdés-felelet játék formájában dolgozták fel a gyerekek a témát.
A foglalkozást szív puzzle készítésével fejeztük be.

Novemberi Boldogságóra – Beszámoló
Téma: Társas intelligencia

A novemberi Boldogságóra központi témája a társas intelligencia fejlesztése volt. Ennek célja, hogy a gyermekek jobban felismerjék és megértsék saját, illetve társaik érzelmeit, szándékait, valamint hogy mindezt megfelelő kommunikációval tudják kifejezni.
Etikaórán a foglalkozást egy bemelegítő mimikai játékkal kezdtük, amelyben érzelmek arckifejezéssel történő megjelenítését gyakoroltuk. Ezután a gyerekek párt választottak, egymás felé fordultak, és megbeszélték a héten átélt eseményeket, nehézségeket. A feladat célja a nyílt kommunikáció és az egymásra figyelés erősítése volt. Ezt követően tenyérlenyomatot készítettek, amelybe társuk számára bátorító, támogató üzenetet írtak, majd átadták egymásnak.
A Kedvesség világnapja és a Tolerancia napja alkalmából a tanulók sok szinonimát gyűjtöttek a „kedvesség” szóhoz. Ezt követően egy-egy tanuló kiült háttal az osztály elé, a többiek pedig pozitív gondolatokat, kedves mondatokat fogalmaztak meg róla. A gyerekek elmondták, mennyire jóleső érzés volt számukra a sok biztató, szeretetteljes visszajelzés.
A foglalkozás része volt egy szív-puzzle is: mindenki olyan színekkel színezte a darabokat, amelyek legjobban illenek a saját személyiségéhez. A közös megbeszélés során arra jutottunk, hogy ahogyan a puzzle színes elemei együtt alkotnak egészet, ugyanígy mi is sokfélék vagyunk, és együtt tudunk igazán értékes dolgokat létrehozni.
Olvasásórán a Mekkora szíve van a babszemnek? című mesét dolgoztuk fel. Ráhangolódásként a gyerekek a padtársukkal szembefordulva 30 másodpercig egymás szemébe néztek, majd megfogalmazták, milyen jó érzés volt azt megtapasztalni, hogy „figyelnek rám”. A mese felolvasása után átbeszéltük a történet eseményeit, a két babtestvér érzéseit a különválás során, és azt is, hogy Barni milyen erőfeszítéseket tett testvére megtalálásáért. Beszélgettünk arról, miért fontos, ha van testvér vagy barát, akihez kötődhetünk. A gyerekek ezután örömmel kiszínezték a meséhez kapcsolódó babszínezőt.
Az óra zárásaként ismét egymás szemébe néztek a párok, és a következő mondatot mondták társuknak: „Jó, hogy itt vagy.”
A hónap tevékenységei kiválóan szolgálták a társas intelligencia fejlesztését: erősítették az empátiát, a társas kapcsolatok minőségét, az érzelmek felismerését és kifejezését, valamint a pozitív, egymást támogató légkört az osztályban.