Az év utolsó Boldogságóra foglalkozásán visszatekintettünk egy kicsit az elmúlt hónapokra. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy hogy érezték magukat ebben az évben, fel tudják-e idézni a Boldogságóra tevékenységeit? Mit is jelent számukra a boldogság, mennyi vidám élményben volt részünk együtt, milyen események-dolgok jelentettek örömet? Emlékeznek-e, mikor miben tudtak segíteni társaiknak, vagy nekünk, felnőtteknek? Mi okozott esetleg nehézséget, és azokat hogy oldottuk meg? Megkértem a gyermekeimet, meséljenek arról is, ha valami rossz érzést keltett bennük, vagy szomorkodtak valami miatt, mert bizony időnként nehéz helyzetek is adódtak az év során. Kértem, hogy próbáljanak visszaemlékezni, ki segített nekik, vagy ők kinek segítettek abban, hogy pl. vidámabb legyen, ne szomorkodjon. Mindenki megoszthatta velünk gondolatait, bátran elmondhatta véleményét, élményeit. Segítségül hívtam Brumi Macinkat, aki elsőként számolt be a vele történt dolgokról. Ezután már igazán bátran és lelkesen jelentkeztek a gyerekek, hogy ki-ki meséljen. Nagyon tartalmas, izgalmas évet zártunk. A gyerekek és mi, pedagógusok is nagyon élveztük a foglalkozásokat, és örömmel tapasztaltuk, hogy a lurkók egyre hatékonyabban tudják alkalmazni a hétköznapokban is a felkínált technikákat-praktikákat, melyek a pozitív szemlélet alakításában segítenek. Mindig is jellemző volt csoportunkra az erős csapatszellem, a segítőkészség, az összetartozás, melyet a Boldogságórák még inkább elmélyítettek. Beszélgetőkörünk után, az utolsó héten-hogy igazán boldogan zárjuk az évet-elmentünk a közeli cukrászdába fagyizni. 🙂

– GERÉB TAS: Kedvenc élményem, amikor kirándulni voltunk és építettünk egy medvecsapdát Tamással és Nemerével.
– DÁNIEL GRÉTA: Nekem az tetszett, hogy sok éneket megtanultunk és sokat játszottunk együtt. A kedvenc sarkom a babasarok volt.
– KISGYÖRGY BENCE: Nekem az tetszett, mikor ástunk és rájöttünk, hogy az a járda
az udvaron igazából egy csatorna. És még az is… mikor rajzoltunk térképet, és játszottam a többiekkel.
– RABB-FEJÉR BENDEGÚZ: Az tetszett, hogy sokat játszottunk együtt, sok barátot szereztem.
– KOVÁCS JANKA-BERNADETT: Nekem az tetszett a legjobban mikor farkasost játszottunk… énekeltünk és gyurmáztunk.
– SIKLÓDI BIBORKA: Nekem az, hogy kimentünk az udvarra játszani, amikor mentünk az Áruházba.
– BARTALIS ADRIENN: Az tetszett, hogy mentünk az idősek otthonába és lementünk az udvarra farkasozni.
– CHIRICESCU KARINA: Nekem az tetszett a legjobban, hogy rajzoltunk a rajzpályázatra, és mikor játszottunk Bíborkával a galériában.
– KOVÁCS ORSOLYA: Szerettem a kirándulást és a csokigyárba menést. A legjobban szerettem a rajzolást. Akkor, amikor meséltél és le kellett rajzolni.
– GYÖRGYILYÉS BENCE: Nekem az tetszett a legjobban, amikor játszottunk a legóval és mentünk ki az udvarra.
– VARGA BERNADETT: Nekem a kirándulás, amikor mentünk Rétyre.
– FARKAS EMMA: Nekem tetszett a kirándulás, amikor mindig voltunk kirándulni és a festés… és mikor gyurmáztunk.
– NAGY ZOLTÁN: Nekem az tetszett mikor szoktunk menni a tornaterembe és az udvarra.
– CERÉB TAS: Még az is tetszett, amikor rajzoltunk és mondtad a mesét délben.
– CSÁMPÁR TAMÁS: Nekem az tetszett, hogy tudtunk játszani a gyerekekkel, tudunk zenekarozni, fésűmuzsikázni… és még lementünk az udvarra és ástunk.
– VAJNA KRISTÓF-DÁVID: Nekem az tetszett az oviban mikor receficéztem és mikor mentünk a Polgármesteri Hivatalba és a pizzázóba.
– GERÉB CSANÁD: Nekem tetszett a kirándulás, a rajzolás, a mesemondás és mikor mentünk a Polgármesteri Hivatalba és a pizzázóba
– SZMOLKA ESZTER: A legszebb óvodai élményem az, amikor elmentünk a Rétyi Nyírbe.
– VIRÁG VIOLA: Az volt jó, hogy megtanultuk az új szerepet, szépeket rajzoltunk. S még az volt jó, hogy voltunk Rétyen és megnyertem az első díjat.
– VITÁLYOS PÉTER: Nekem az tetszett, amikor megnyertük és Boldogságot énekeltünk.
– SZABÓ ZSÓFIA: Nekem az tetszett, amikor délben mondtad a mesét