3. kép
Egy napon, amikor a színes falevelek már beborították a parkot, sétára indultam. Egy kis kikapcsolódásra vágytam, szerettem volna egyedül maradni a gondolataimmal, és erre jó lehetőséget kínált a séta. Ahogy elhaladtam egy nagy épület mellett, amit egy csodás kert ölelt körül, megpillantottam egy idilli képet. Idős bácsik játszottak egymással, nagy sakktáblák mögött érdekfeszítő játszmák feszültek. Arra gondoltam, hogy milyen boldogok és felszabadultak ezek az emberek, nem láttam rajtuk azt a fajta feszültséget és idegességet, mely a mai világban a legtöbb ember arcára kirajzolódik. Meghittséget, békét, nyugalmat éreztem, miközben az időseket néztem. Azt kívántam magamban, hogy a nyugalom és békesség költözzön mindannyiunk lelkébe.

1. kép
Kedves Péter,

nagy örömre végre elkezdődött a focivébé, már nagyon vártam!Izgatottan készülök minden meccsre, különösen a németek küzdelmeit várom, hiszen tudod, hogy nagy rajongójuk vagyok. Számomra igazi kikapcsolódás, ha leülhetek a tv elé és nézhetem a kedvenc csapatomat. Szerencsére a gyerekek is kedvelik a focit, délutánonként vagy esténként együtt szurkolunk. Képzeld el, annyira lelkesek egy-egy meccs után, hogy utána el szoktunk menni a többi gyerekkel a pályára és egy jót focizunk közösen. Élénkek, lelkesek a gyerekek, tele vannak energiával és mindannyian boldogok! Nagyon jó ezt látni és remélem, hogy ez a lendület nem csupán a vb idejére fog vonatkozni. Remélem Ti is nézitek a focit és szurkoltok rendesen!Sok Puszi

A 3. képet választottuk, Val Vesa fotója, Unsplash

A csodás, őszi napfényben az egyik legkellemesebb dolog, hogy összeülünk a barátokkal és kedvenc hobbinknak, a sakknak hódolunk. Nagyon szívesen játszom én is, a játékszabályokat még édesapámtól tanultam, aki gyerekkorában számos sakkverseny nyertese lehetett. Igazi kikapcsolódást jelent egy-egy játszma, de az is nagy örömet okoz, ha csak nézhetem mások játékát. A parkban felfedeztem két idős bácsit, akik minden délután leültek egy-egy sakkpartira. Mindig mosolyt csalt az arcomra, ha láthattam őket. Kellemes, gyerekkori emlékeket idézett fel bennem, arra gondoltam, milyen jó volt, amikor édesapám engem is tanított. Türelme, okos magyarázatai örökre megmaradtak az emlékezetemben. A sakkról mindig az önfeledt, gondtalan gyerekkor jut az eszembe, és az őszi délután, amikor az idős bácsikat nézem, visszarepít azokba a boldog órákba. Csodás érzés!