Fenntartható boldogság
Június első két hetében volt teljes létszámban együtt a pillangó csoport. Ez a két hét nagyon jó volt arra, hogy visszaemlékezzünk a legboldogabb pillanatainkra, kedvenc játékainkra, összegezzük a mögöttünk álló évet, és elbúcsúzzunk az iskolába menő gyerekektől. Lerajzolták legkedvesebb óvodai élményeiket, mindenki megmutatta kedvenc helyét, játékát a csoport szobában vagy az udvaron. A nagy kedvenc a medve vadászat játék volt. Ezt többször is eljátszottuk. Imádják a zenés, táncos, mozgásos játékokat, ezért a seprű tánc nagy élmény volt.
6.osztályos tanulóimmal felidéztük a boldogságórák kapcsán hallottakat,tanultakat.Összeszedtük a témákat,majd felkerültek a táblára.Előtte elolvastuk a munkafüzetben lévőket a fenntartható boldogsággal kapcsolatban.Majd rövid szituációs gyakorlat következett,mely tartalmazott egy negatív és egy pozitív családi jelenetet,mintegy megláttatva a hétköznapi jelenetek jelentőségét.Megbeszéltük azt is,hogy mi hogyan tudjuk befolyásolni,mintegy átírni az életünkben a boldogtalanságot lehetséges boldogsággá.Itt megállapítottuk azt is,hogy mennyire fontos az,hogy odafigyeljünk a gondolatainkra,és tudatosan irányítsuk őket.
5.osztályos tanulóimat megkérdeztem,mi mindenre emlékeznek az elmúlt tanév boldogságóráiról.Összeszedtük a témákat,felkerültek a táblára,s mindenki mondott egy-egy mondatot hozzáfűzve.Ebből kialakult egy kis történet.Azután megkapták a munkafüzet feladatát,s versenyre,hogy adott idő alatt ki talál több boldogsághoz kapcsolódó szót,bekarikázták a szavakat.Ezeket is megbeszéltük,majd meghallgattuk a hónap dalát,s örömmel,a dalt énekelve mentünk a következő órára.
Június hónapban a gyerekekkel közösen fényképek, videók megtekintésével emlékeztünk vissza az év történéseire. Pl: állatok világnapja, libahét, karácsonyváró, egészséghét, farsangi bál, megújult óvoda nyitása, nagymamamák napja, anyák napja, gyereknap, apák napja stb. A gyerekeknek legjobban a farsangi tánc tetszett, ezért újra mindenki egy-egy erdei állat bőrébe bújhatott és újra átélhették azt az eufóriás érzést, melyet anno farsangkor. Vidáman énekelve, táncolva zártuk az évet. Köszönjük, hogy részt vehettünk e programon, mely csoportunkat mind a gyerekeket és szüleiket valamint az itt dolgozókat egyaránt boldogabbá tette.
Beköszöntött a nyár, elérkeztünk a program utolsó hónapjához. A relaxációs gyakorlat, a hónap dal a után, szeretetfolyosót \”építettünk\”, amelyen minden gyerek bekötött szemmel végig ment, végig akart menni. Közben segítették egymást érintéssel, biztatással. Mindenki nagyon ügyes volt, és mosolyogva érkeztek a folyosó végére, nagyon jó közösségkovácsoló hatású játék. A mesét korábban pihenőidőben többször is elolvastam, a mesegyertya körül együtt felidéztük Peti és Dóra kalandját, és velük együtt gyűjtöttük a gyöngyöket az elmúlt havi témák felidézésével. Munkafüzet feladatlapján keresztül ismét felidéztük témáinkat, kiszíneztük a hozzájuk tartozó jeleket, azt, hogy miket készítettünk, játszottunk az elmúlt hónapokban. Megbeszéltük, hogy a boldogság kerekét mindig hajtani fogjuk, hogy ne álljon meg soha. \”Eljártuk\” a seprűtáncot, nagyon kedvelték a gyerekek. Kiszíneztük a boldogságfűzért. Remélem, illetve biztos vagyok benne, hogy az elmúlt 10 hónapban hozzájárultam ahhoz, hogy egy csoportnyi óvodás gyermek boldogabb legyen. A program sokszor nagyon jól illeszkedett az éves tervünkben levő anyaghoz, illetve nagyon jól kiegészítette azt. A témák feldolgozásához nagyon jó segédanyagnak bizonyult a kézikönyv és munkafüzet, melyben megtaláltam a csoportomhoz illő, a csoportomban megvalósítható feladatokat. Köszönöm a lehetőséget.
Június hónapban összegeztük a 9 hónap témáit. Beszélgettünk az elfogadásról, a háláról, amit egymás felé érzünk, illetve a megküzdésről, hisz első osztályt zártunk. Feladatként VAKÁCIÓ feliratot terveztek a gyereke, melyet egy mini kiállítás után egy általuk választott társuknak ajánlottak. Sajnos tanév végén elbúcsúztunk egy kislánytól, hálabefőttet, és sok-sok szeretet rajzot csomagoltunk neki össze útravalóul.
„Mi lett volna, ha…
Piroska a nagymamájához ment egy kis finomsággal. Az út közepén találkozott a farkassal.
– Piroska merre mész?- kérdezte a farkas.
– A nagymamámhoz.
– Én is jöhetek?
– Persze!
Piroska és a farkas boldogan mentek, jókat beszélgettek és jó barátok lettek. Piroska odaadta a finomságokat és hárman jót társasoztak.
Boldogan éltek, míg meg nem haltak.”
A gyerekek elsősorban az olvasókönyvben szereplő mesékből választottak. Az egyik diák egy hagyományos mesét módosított a Piroska és a farkast, amiért rá esett a választásom. Röviden a lényeget megfogalmazta, a gonosz farkas nem eszi meg a szereplőket, helyette beszélget, társasjátékot játszik és boldogok. A tanév végi utolsó feladata bizonyítja, hogy a boldogságprogram hatása tényleg célt ért!
A nyári szünethez közeledve végére értünk a Boldogságóráinknak is. A gyerekek már nagyon várták, hogy az utolsó lépcsőfokot is teljesítsük és „belépjünk” a Boldogságvárunkba. A relaxációs gyakorlat és a témához kapcsolódó mese után hosszan beszélgettünk a Boldogságórákon átélt élményekről, mindenki felidézhette mi tetszett neki a legjobban. Megható volt hallgatni, hogy milyen sok örömteli perc és élmény jutott eszükbe. A gyerekeknek készültem egy kis meglepetéssel, közösen végignéztük a Boldogságórákon készült fényképeinket, majd megfűztük a saját boldogságláncunkat. Néhányan spontán ötlettől vezérelve megépítették a csoportunk Boldogságvárát fakockákból. Egy hatalmas öleléslánccal zártuk utolsó foglalkozásunkat. Hálás vagyok, hogy idén is sikerült megvalósítani a Boldogságórákat, hogy ilyen fogékonyak és nyitottak voltak a gyerekek, rengeteget tanultak, és tanultam én is tőlük. Remélem, hogy a Boldogság teljes „eszköztárával” felvértezve, tartalmas, játékos, örömteli nyárnak néznek elébe, és szeptembertől újabb boldog élményekkel gazdagodunk.