Egész évben remek boldogságórákat tartottunk. Bizalomjátékot játszottunk, beszélgettünk, nevettünk, vigasztaltunk és játszottunk a kártyával. Jövőre folytatjuk!!!
Fenntartható boldogság
Az utolsó hónapban kiállítást rendeztünk az elkészült műveinkből. Minden tanuló kiválasztotta azt a témát, ami hozzá a legközelebb áll. Megbeszéltük azt, hogy mit tudnak tenni a szünidőben a boldogságukért. A választott témához kapcsolódó gondolataikat le is jegyezték.
Toldi Miklós
Élt egyszer egy fiatal legény a falu szélén. Ő volt Toldi Miklós. Nagy termetű, araszos vállú fiatal volt.
Épp a nap tüzében állt vállán egy vendégoldallal, mikor is szembetalálkozott egy sereg leventével. A vezetőjük Lacfi Endre volt. Egyszer csak ezt kérdezte Tolditól: – Hé paraszt! Melyik út megyen itt Budára?- Toldinak igen csak a szívébe nyilallott a paraszt szó.- Én paraszt? Hát ki volna az úr más széles e határban? Talán a rókalelkű bátyám?- Ezután megmutatta, melyik út vezet Budára. A nehéz fát csak úgy forgatta kezében, mint csekély botocskát. Nándorispán el is ámult Toldi erején. – Nos fiúk, hadd lássuk, ki áll ki?- Senki nem mert kiállni Miklós ellen. El is indultak Buda felé, ám odaúton mindenki csak Toldiról tudott beszélni. Toldi búsan és mérgesen hazafelé ballagott, csaknem összeroppant a rúd vas kezében. Leült egy malomkőre. Amint a malomkövön ült, megdobálták dárdákkal. Toldi ideges lett és elhajította a malomkövet, amin ült. Balszerencséjére eltalálta György egyik katonáját. Menekülőre fogta és addig futott, amíg egy nádashoz nem ért. Pénze sem volt, éhezett és a nádasban aludt, amíg egy nap rá nem talált Bence. Élelmet és aranyat vitt neki. Bence azt mondta, hogy jobb lenne, ha hazamenne a családjához, mert az édesanyja már nagyon várja haza. Toldi rávette magát, hogy hazamenjen. Otthon átölelte édesanyját és elmesélte, miért is menekült el. György azonban mérges volt, ám nem haragudott testvérére, sőt örült neki, hogy végre hazatért. Mivel a király már hallott a történtekről és nem akart munkát adni Miklósnak, György elment, hogy beszéljen a királlyal, mert tudta, hogy testvére csak véletlen találta el a katonát. A király arra jutott, hogy szerez Toldinak munkát és elhiszi, hogy a fiú ártatlan. György otthon elmesélte Toldi Miklósnak, hogy talált neki munkát. A fiú nagyon megköszönte neki és bocsánatot kért a katona miatt.
A kisfilmünk ízelítő az év folyamán gyakorolt boldogságfokozó technikákból: optimizmus gyakorlása, tudatos cselekedetek, kapcsolatok ápolása. Valamint búcsúzó, hiszen ez az osztály elballagott és örömmel alkotott a boldogságórákon három éven át.
Ennyi minden történt velünk ebben a tanévben.
A tanév utolsó boldogságóráján felelevenítettük a megismert boldogságfokozó technikákat, és beszélgettünk arról, hogy ezek ismeretében ki mit gondol arról, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy boldogok legyünk. A legtöbben a barátok fontosságát, a hálás hozzáállást, valamint az apró örömök értékelését emelték ki. A boldogságórákon közösen elkészített munkák közül a számukra legkedvesebbet tették fel a diákok a Boldogságfalunkra.
A témát „Bezzeg Andrea: Boldog erdő, kerek erdő” c. meséjével kezdtük. A mesében szereplő Peti és Dóra által talált gyöngyszemek segítségével ismételtük a boldogságfokozó technikák jeleit, amelyeket elhelyeztünk a boldogság várának lépcsőfokaira. Ezáltal is felidéztük, hogy milyen lépcsőfokokat tettünk meg együtt. A megérkezés örömére, ölelésláncot indítottunk, majd ezt követően beszíneztük a boldogság kerekét, amit szív alakú boldogság füzérrel együtt elhelyeztük a boldogság falunkon. A foglalkozást énekléssel, zártuk, „Bagdi Bella: Jobb veled a világ c. dalával.