Elérkeztünk a Boldogságóránk utolsó fejezetéhez. Egész nevelési évben nyomon követhettük a kijelölt utunkat és hatalmas változásokon mehettünk keresztül. Megtapasztalhattuk, milyen az, amikor hálásak lehettünk valamiért, legyen az bármilyen kis apróság. Gyakoroltuk, hogy hogyan lássuk szépnek a világot, hogyan legyünk optimisták, igyekeztünk a társas kapcsolatainkat ápolni és jól kezelni és még sorolhatnám, mennyi mindent kaptunk mi az elmúlt egy éveben e remek személyiségfejlesztő programtól. Minden lépcsőfokon való feljutásért tisztességesen megküzdöttünk, végig járva a kitűzött célokat, végrehajtva a feladatokat. Az utolsó boldogóránk ennek az összegzése volt. Beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást. Megbeszéltük, ki mire emlékszik az egész éves boldogóránkból. Képeket nézegettünk és a legemlékezetesebb szituációkat elevenítettük fel. Volt olyan játék, amit nagyon szerettek és kérték, hogy újra játszuk el. Például a Boldog Blaka, Szomorú Szilárd is nagy kedvencük volt és nagyon ügyesen tudták már változtatni az arckifejezésüket. Ezt a mai napon egy kicsit tovább is fejlesztettük, mert el kellett mondaniuk pár mondatban, hogy kinek mi volt a legemlékezetesebb foglalkozása és mit szeretett benne, vagy mi az ami esetleg nem tetszett. Ekkor meg kellett állapítaniuk, hogy ez most boldogság avagy sem. Természetesen pozitív élményekkel telve mesélték az élményeiket és szegény Szomorú Szilárdunknak nem is kellett előbújnia. Nagyon szerették a társas kapcsolatok ápolásával foglalkozó játékainkat is. Igazán megható volt számomra, hogy ilyen nagy hatással volt rájuk ez az egész éves foglalkozás. Nagyon örültem neki, hogy sikerült a kézikönyv, az útmutatások, a sok-sok pozitív gondolatok és énekek segítségével egy szuper élményben részesíteni a kisgyermekeinket.
A beszélgetés után elmeséltem nekik a Boldogerdő-Kerekerdő című mesét, majd ezt követően elkezdődött a mi kis ünnepségünk. Az óvodánk belső udvarára addig a dajkanéni és a pedagógiai asszisztes megterítettek, mindenféle finomságot feltálalatak, kellő mennyiségű italt is kihelyeztek és miután megbeszéltük az egész éves tevékenységünket, kimentünk az udvarra, ahol minden kisfiút és kislányt egy-egy Boldog korona várta. Minden kisgyermeket Boldog királlyá és Boldog királynővé koronáztunk. A korona mellé egy-egy emléklapot is készítettem, hiszen nagyon ügyesen, lelkiismeretesen megdolgoztak azért, hogy feljussanak az utolsó lépcsőfokon a Boldogság várába. Ezt követően jó magyar szokáshoz híven jött az evés-ivás-mulatozás. 😊
Azt gondolom, hogy nagyon sok kisgyermeknek volt segítségére ez a foglalkozás sorozat. Nagyon sokan megnyíltak, sokkal bátrabbak és megbocsátóbbak lettek egymással szemben is. Sokszor tapasztaltam, hogy más területeken, más foglalkozások alkalmával is gyakran elmondták a biztató szavakat, a varázsszavakat és gyakran álltak a másik mellé, ha rossz kedve volt, vagy ha szüksége volt egy baráti ölelésre. Mindenképpen csak pozitív tapasztalatról írhatok. Ennek a hatását nyilván még nem úgy értékelik a kisgyermekek, mint egy felnőtt, de hiszem és bízom abban, hogy ez az év nem fog elmúlni nyomtalanul.
Köszönöm, hogy megismerhettem a Boldogságóra tanait. A továbbiakban is kívánok mindekinek sok-sok boldogságot, kitartást, erőt, minden szépet és jót, mert tudjuk
„TÖRTÉNJÉK BÁRMI, JOBB VELED A VILÁG! „❤❤❤

Fenntartható boldogság

A foglalkozást a „Jobb veled a világ” dal hallgatásával és örömteli énekléssel kezdtük. Majd megérkezett Boldog Dóra, akiről a mai mese is szólt.
A mese hallgatásával felelevenítettük, hogy miért lehetünk hálásak? /A mese alapján felsoroltuk és a gyermekek egyéni gondolataikat is elmondhatták./ Majd a „Szeretetfolyosó” játékot játszottuk, közben mindenki elmondta a folyosón haladó kisgyermekről azt a tulajdonságot, amit nagyon kedvel benne. Ezután a „Kerekerdő kalandra hív…” kezdetű mondókát mondogattuk Boldog Dóra kérésére, aki ezzel meghívott mindenkit a „Boldog kerekerdőbe”, hogy átéljük az erdő boldogságát. A kerekerdő fái között a gyerekekkel mi is megtaláltuk a boldogsághozó gyöngyszemeket, amik Boldog Dórát is boldoggá tették.
A boldogságvárhoz érve „leolvastuk” melyek is ezek /a szimbólumok segítségével/. Hála; Optimizmus; Barátság; Jó cselekedetek; a célok elérése; a megküzdés stratégiái; apró örömök, Megbocsájtás, Testmozgás; és a Boldogság Kereke, ami segít abban, hogy a gyöngyszemek a mindennapjaink részei legyenek. El is készítette minden kisgyerek saját Boldogság kerekét, a boldogsághozó gyöngyszemek megjelenítésével. A foglalkozást a Boldogság vár 10. lépcsőfokára feljutva, egy „ölelés lánccal” fejeztük be, amikor az körbeért záró énekként elénekeltük a kedvencünket, a „Ha jó a kedved… „ kezdetű éneket.