A tanulók családtagjaikkal rendszeresen mozogtak, tornáztak a karantén időszaka alatt.

Május a testmozgás hónapja volt, amit szintén távoktatásban, a szülők hathatós közreműködésével valósítottunk meg.
A feladatok összeállításánál nem csak az értelmi akadályozottságot, hanem az egyéb társuló betegségeket, a Down szindróma meglétét is figyelembe kellett vennem a csoport egyes tanulóinál, ezért differenciált, egyéni feladatokat küldtem el a szülőknek és gyermekeiknek.
Az iskolában a testnevelő kolléganő elmondása szerint nehéz mozgásra motiválni az osztály néhány tagját. Ezért motivációként és bemelegítésként egy zenével összekötött feladatot kerestem elő, hiszen a zenét mindenki nagyon szereti. A „LippoZoo sárga és zöld medve” feladatát hívtam segítségül, amit a videók tanúsága szerint nagy koncentrációval és képességeikhez mérten ügyesen végeztek el a fiatalok.
A feladatok között szerepelt kinek-kinek az otthoni lehetőségeihez és egyéni képességeihez mérten az ágyazás, törölköző állatkák készítése, kertészkedés, kutyasétáltatás, trambulinozás, mozgásos dobókocka készítése és a vele való játék, kedvenc mozgásformák számba vétele, amit egyedül, a szülőkkel vagy a testvérekkel szeretnek elvégezni.
Végezetül Bagdy Bella „Jól érzem magam” című dalának meghallgatásával, a dalban előforduló mozgásos feladatok megvalósításával zárult a májusi foglalkozás.
Arról, hogy a csoport tagjai mennyire érezték jól magukat a feladatok végzése közben, a képek tanúskodnak. 🙂

Tanulóim számára nagyon fontosnak tartom a rendszeres testmozgást, hiszen a mentális egészség védőfaktora. A rendszeres testmozgás számos egészségügyi előnnyel jár. Fizikai aktivitás minden olyan tevékenység, amely során valamilyen mozgást végzünk, szervezetünk kalóriát éget. A testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, erősíti az immunrendszert, megerősödnek izmaink, nem utolsósorban az elhízásmegelőzésében és kezelésében is kiemelt szerepet kap a rendszeres testmozgás.

Mozgalmas időszak áll mögöttünk. A lehető legjobbkor jött ez a téma, nagyon örültem, hogy ezt a témakört választottam. A pándémiás időszak, a bezártság miatti feszültség mind a gyerekekben, mind a felnőttekben eluralkodott. Tantestületünk kitalálta, hogy színes ragasztásokkal díszítsük ki az iskola folyosójának burkolatát. Elkészült a pálya, lett itt ugróiskola, twister játék, különböző akadálypályák. Nagyon jó lehetőséget biztosított, hogy egy csodálatos, boldog órát töltsünk el azokkal a gyerekekkel közösen, akik felügyeletet kértek erre a nehéz időszakra.
Az óra felépítése:
1. A foglalkozást egy csodálatos, kellemes relaxációs zenével indítottam: Beautiful Piano Music, Relaxing Music for Studying, Sleep or Relaxation.
2. Nagyon ellazultak tanítványaim, majd jókedvre derítő jógagyakorlatokkal folytattuk.
3. Irány az iskola folyosólya, jöhettetek. a különböző mozgásos játékok:
4. Cikk-cakk vonaljárással indultunk, annyi nehezítést azért kaptak a gyerekek, hogy a fejükön egy könyvvel kellett sétálni, majd zeneszóra kellett a színes csíkokon sétálni, és amikor megállt a zene nekik is meg kellett állni és megmondani milyen színes csíkon áll.
5. Következett az ugróiskola.
Az ugróiskola, ickázás vagy sántika a világon mindenütt elterjedt ügyességi gyerekjáték, melyet a földre rajzolt vagy karcolt ábrán meghatározott szabályok szerinti, többnyire féllábon való végig ugrálással játszanak. A játéknak igen sok változata van, vidékenként, országonként más-más változat népszerűbb.
A következő játékszabályt alkalmaztuk:
A játékos egy kupakot dob először az első négyzetbe, majd féllábbal utána ugrik. Felveszi a kupakot, vigyázva, hogy másik lába ne érjen a földre és a második négyzetbe dobja, majd utána ugrik fél lábon, és így tovább. A kettős négyzetbe mindkét terpesztett lábával egyszerre kell ugrani, az utolsó előtti négyzetet viszont ki kell hagyni. Ha a végére ért, ugrásból meg kell fordulnia és most már kavics dobása nélkül visszafelé is végig kell ugrálni a mezőket. Ha nem a megfelelő négyzetbe sikerül dobni a kupakot vagy ugrás közben leér a lába, vagy a vonalra lép illetve az utolsó előtti négyzetet bármilyen módon megsérti, kiáll, és a következő játékos jön.
6. Twister társasjáték
Jobb kéz kékre, a bal láb zöldre!
Remek szórakozást nyújtott a játékosoknak, kitörő nevetésbe torkollott, ekkor már mindenki mosolygott, nevetett, kacagott.
Az óra elérte a célját, minden gyerek boldognak tűnt számomra.
7. Végül: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó….zeneszámra meditáltunk közösen.

Reflexió:
Ezek tevékenységek meghatározott fizikai cselekvést, mozgást kívántak meg a tanulóimtól. A tanulók mindig teljes személyiségükkel vettek részt, azaz személyiségük fejlesztése több szférában zajlott.
Első és legjellemzőbb a motoros szféra, ami azt jelenti, hogy cselekedni kell: futni, ugrani, játszani stb. s fizikai megterhelést jelentet a tanulók számára.
Minden motoros tevékenység érzelemi síkon zajlik, így a tanulók erős emocionális viszonyba kerültek az óra tartalmával, azzal, amit csináltak.
Ezek a játékos mozgásformák nagyon jó hatással voltak tanulóim lelki jólétükre, észre sem vették, hogy igen komoly fizikai megterhelésnek voltak kitéve.
A tanulók órán cselekvő társas, szociális kapcsolatba kerültek egymással, ami a szociális szférájuk működését is jelenti.
Fontos sajátossága volt az órának, hogy nem a tanteremben, hanem a folyosón zajlott.
(Nagy Jánosné, gyógypedagógus)