A gyerekekkel megismerkedtünk a célok elérésével és kitűzésével.
A célbaérés jelét kiszíneztük a feladatnak megfelelően.
A hónaphoz tartozó zenét meghallgattuk. A mesét is megismerték, megbeszéltük, elmondták a véleményüket.
Sok okos és jó dolgot találtak ki és mondtak ami a témához kapcsolódik.
Célok kitűzése és elérése
A Boldogságóra Alapprogram aktuális havi témája a célok kitűzése és elérése volt, amely a tartós boldogság egyik legfontosabb alappillére. A téma feldolgozása során igyekeztem hangsúlyt fektetni arra, hogy a tanulók megértsék, az élet értelmének megtalálása egy hosszú, akár egy életen át tartó folyamat, amelyhez már gyermekkorban is fontos iránymutatást és pozitív mintákat kapniuk. A foglalkozás keretében beszélgettünk arról, hogy miért lényeges értelmes, számukra fontos célokat kitűzni, valamint arról is, hogy a célok eléréséhez vezető út legalább olyan jelentős, mint maga az eredmény. A jóllét szempontjából ugyanis nem feltétlenül a cél elérése a legfontosabb, hanem az a fejlődési folyamat, amely során a tanulók megküzdenek a kihívásokkal, erősödik a megküzdési képességük, és egyre többet tanulnak önmagukról és a világról. A havi témát a téli szünetet követő első héten feldolgoztuk, hiszen ennél ideálisabb időzítést nehéz lett volna elképzelni. Az óra során egy általam készített feladatlapot töltöttek ki a tanulók, amelynek célja az volt, hogy gyakorlati segítséget nyújtson saját, személyes céljaik megfogalmazásához, valamint ahhoz, hogy átgondolják, milyen lépések vezethetnek ezek megvalósításához. A feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok felismerjék, az értelmes célok egyszerre szolgálhatják az egyéni fejlődést és a közösség javát is. Az óra során saját személyes célomat is megosztottam az osztállyal, amely a tanulókkal eltöltött több közös, minőségi időre irányult. Ennek megvalósítását azonnal meg is kezdtük, hiszen a frissen hullott hó adta lehetőséget kihasználva közösen hóembert építettünk. Ez az élmény jól példázta, hogy a kitűzött célok gyakran apró, mégis jelentős pillanatokban valósulnak meg, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a boldogság és az összetartozás megéléséhez.
Az osztályfőnöki órán a 6. osztály tanulói közösen átgondolták és összegyűjtötték személyes és közösségi céljaikat a tanévre. A beszélgetés során szó esett a tanulmányi eredmények javításáról, a rendszeres tanulás fontosságáról, valamint az egymás iránti tiszteletről és együttműködésről. A diákok megfogalmazták, miben szeretnének fejlődni, és milyen elvárásaik vannak önmagukkal és az osztályközösséggel szemben. Az óra jó hangulatban telt, és hozzájárult az osztályközösség erősítéséhez.
A foglalkozás soran sokat beszélgettünk rövid-és hosszútávú céljainkról. Továbbá arról, hogy mi mindent kell tennünk céljaink elérése érdekében. A foglalkozáson még készítettünk egy csizma rajzot, melyre bakancslistát készítettek. Milyen céljaid vannak az évben, az életben? Meghallgattuk Bagdi Bella ide tartozó dalát is.
Téma: Célok kitűzése és elérése
A januári hónapot az újrakezdés és a tervezés jegyében indítottuk. Ebben az életkorban a gyerekek már képesek hosszabb távú célokat is megfogalmazni, ezért a foglalkozásunk fókuszába a belső motivációt és az álmok megvalósítását helyeztük.
A foglalkozást Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalával kezdtük. A zene segített a gyerekeknek elszakadni a mindennapi iskolai feladatoktól, és elindította az ötletelést arról, hogy mi az, ami valóban lelkesíti őket. A dal szövege jó alapot adott a beszélgetéshez: megvitattuk, hogy az álmok eléréséhez vezető út az első lépéssel és a célok pontos meghatározásával kezdődik.
A belső erőforrások mozgósítására közösen elolvastuk „A tanulás szeretete” erősségmondókát.
• Készségfejlesztés: A szöveget közösen, hangosan olvastuk fel, ami kiváló lehetőséget adott a hangos olvasás gyakorlására és a ritmusérzék fejlesztésére.
• Csapatmunka: Az együttműködő, kórusban történő felolvasás erősítette az egységélményt; a gyerekek megtapasztalták, hogy egymásra figyelve, közös tempóban haladva milyen ereje van a kimondott szónak.
A foglalkozáson a jövőre vonatkozó céljaink álltak a középpontban. Fontos, hogy a gyerekek számára kézzelfoghatóvá tegyük a vágyaikat és terveiket, egy kreatív szimbólumot választottam: papírból kivágott bakancsokra írtuk fel az idei évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket.
• A szimbólum jelentése: A bakancs jelképezi az utat, amit meg kell tennünk a céljaink eléréséig, és azt a kitartást, ami a „hegycsúcs” meghódításához szükséges.
• Megvalósítás: Mindenki elkészítette a saját „bakancslistáját”, amelyben helyet kaptak tanulmányi sikerek, új hobbik és személyes fejlődéssel kapcsolatos vállalások is. Ezeket a bakancsokat közösen kifüggesztettük, emlékeztetve magunkat arra, hogy egy irányba tartunk, de mindenki a saját tempójában halad.
A foglalkozás második felét a közösségformálásnak szenteltük. Két különböző kártyajáték segítségével mélyítettük el az egymás iránti bizalmat és az önismeretet:
• Szupererő kártyák: Ezzel a játékkal mindenki felfedezhette a saját és társai belső értékeit. Segített rávilágítani arra, hogy mindenki hozzátesz valami egyedit a csoporthoz – legyen az a segítőkészség, a humor vagy a kreativitás. Ez nagyban növelte a gyerekek önbizalmát és az egymás iránti tiszteletet.
• „Mit érzek? Hogyan érzek?” kártyák: Az érzelmi intelligencia fejlesztése elengedhetetlen a konfliktusmentes együttműködéshez. A játék során a gyerekek megtanulták nevesíteni az aktuális érzéseiket, és empátiával fordulni társaik felé. A kártyák segítettek kibeszélni az esetleges feszültségeket és megosztani az örömteli pillanatokat is.
A foglalkozás levezetéseként egy Micimackós színezőt készítettünk el. A választás nem véletlen: Micimackó és barátai karakterein keresztül jól szemléltethető a barátság, a türelem és az optimizmus. A színezés közbeni meditatív állapot segített a gyerekeknek abban, hogy elmélyítsék magukban a korábban elhangzott gondolatokat, és saját színeikkel ruházzák fel a jövőre vonatkozó elképzeléseiket.
Összegzés: A tanulók nagy nyitottsággal fogadták a témát. Sikerült megérteniük, hogy a tanulás nem csupán kötelesség, hanem egy olyan eszköz (erősség), amely közelebb viszi őket saját „álmaik” megvalósításához. A közös munka során fejlődött az önismeretük és az egymás iránti tiszteletük is. A foglalkozás végére a csoport nemcsak közös célokkal gazdagodott, hanem érzelmileg is közelebb került egymáshoz. A „bakancsok” emlékeztetnek minket a jövőre, a kártyajátékok pedig segítettek abban, hogy a jelenben is támogató, megértő közösségként működjünk az új évben is.
Tanulóimmal egy kreatív célkeresztet készítettünk, melybe cserélhető kis rajz illeszthető be a céljaikról. (Hiszen az idő múlásával változhatnak a célok) Nagyon élvezték a készítést és örültek neki, hogy képi megjelenítéssel is láthatják a céljaikat maguk előtt nap, mint nap. Beszélgettünk sokat arról is, mi minden kellhet a céljaink eléréséhez, milyen dolgok szabhatnak nekik gátat, hogyan kell jól hozzáállni. Nagyon fontos téma ez, hisz a cél visz előre mindenkit.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
A január havi témát a célok kitűzése és elérése a csoportomban a következőképpen dolgoztam fel.
Csupaszívet a kezembe vettem, bekapcsoltam Bagdi Bella Van nekem egy álmom című számát és a gyerekeket a szőnyegre hívtam. Csupaszív helyet foglalt egy szív alakú párnán mi pedig köré ültünk. Figyelmesen először végighallgattuk a zenét. Majd megkérdeztem a gyereket mire vágynak, mi az álmuk? A sok tárgyi dolog után az egyik kislány azt mondta, hogy ő arra vágyik soha ne legyen beteg! Egy másik kislány arra, hogy csend legyen az óvodában, őt sokszor zavarja az az alapzaj amit egy csoportnyi gyerek csinál. Egy másik kislánynak az a célja, hogy ő fodrász legyen nagykorában! Egy kisfiú azt válaszolta, hogy ő külön szobára vágyik, mert 2 testvére is van és az egyikőjükkel osztoznak egy szobán. Volt olyan fiú aki tűzoltó szeretne lenni nagykorában. A legfrappánsabb egy kisfiú válasza volt, neki az a célja, hogy elkészüljön az időgép amit apukájával készítenek, és visszamenne babakorába, illetve a jövőbe felnőttkorába is, mert felnőttént annyi minden közül választhat majd mi legyen, kíváncsi lenne rá, mi is lesz nagykorában! Meghallgatták Benedek Elek A három kívánság című meséjét is, majd megkérdeztem tőlük jót kívántak e az előbb? Megbeszéltük, hogy ők tehetnek majd azért, hogy teljesüljenek a kívánságaik, azok lesznek a céljaik, ha valamivé (fodrász, tűzoltó) szeretnének majd válni, azért kitartóan kell tenni, tanulni. Soha ne adják fel az álmaikat, mert az teszi boldoggá őket ! 🙂
Az egyik kislány játék helyett a mese után úgy gondolta, hogy ő azt szeretné, hogy örökké élhessen! „Na jó nem örökké de legalább 100 évig!”
Majd bekapcsoltam újra a Van nekem egy álmom dalt, és táncoltunk rá egy jót!
Relaxációs gyakorlatok után játszottunk mézgyűjtős játékot, ahol mackó báb gyűjtötte a mézet a gyerekek fák voltak. A cél tele legyen a mézesbödön. A gyerekektől gyűjtötte a medve a mézet, a medve szerepe cserélődött. A célok kapcsán a medve célja a bödön megtöltése volt, nekik mi a céljuk, közösen próbáltuk meghatározni. Eleinte segítséggel sikerült, de hamar megérezték és sorban mondogatták mi is a céljuk, most a nagycsoportban. Fűzöcskézés befejezése, jó jegyek az iskolába stb. Ki miben ügyes? Önbizalom erősítése, bíztatás, a beszélgetőkörben megbeszéltük, majd versenyjátékokban tették próbára erejüket , hogy elérjék kitűzött egyéni céljaikat. A cél elérését matricákkal jutalmaztuk.Nagyon jó hangulatban zártuk a játékokat, Bagdi Bella zenéjére is táncoltunk amit nagyon jól lezárta a foglalkozást.
A januári boldogságórán a motiváló idézet megbeszélése után a gyerekek sorban elmondták, hogy ki milyen rövidtávú célt tűzött ki magának, amit megszeretne valósítani a tanévben. A hónap dalát („Van nekem egy álmom”) boldogan hallgatták végig és utánozták a dal szövegét. Rendhagyó volt a januári boldogság óra, mert két személyes riporterstábokat alakítottunk ki, és egy villáminterjú keretében megkérdezhették a gyerekek az iskola dolgozóit, hogy milyen céljaik vannak ebben a tanévben és milyen újévi fogadalmakat tettek az iskolával kapcsolatban. Nagyon élvezték a gyerekek, hogy ők kérdezhettek. Az óra végén pedig eljátszottuk az „Add körbe a varázsecsetet” elnevezésű játékot.
A tevékenységet relaxációval kezdtük (puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok) amelynek célja a gyermekek figyelmének összpontosítása és a tevékenységre való ráhangolódás elősegítése, valamint a testi – lelki egyensúly kialakítása. Lassan, csendes légzéssel és mozdulatokkal a gyerekek ellazultak, figyelmüket saját testükre és érzéseikre irányították, ezáltal megteremtődött a nyugodt, befogadó légkör a beszélgetéshez és a további kreatív tevékenységekhez. A relaxáció lehetőséget biztosított a gyermekeknek, hogy belső élményeikre koncentráljanak, és nyitottan kapcsolódjanak saját vágyukhoz. Ezt követően a gyerekekkel körbe ültünk, majd elmondták, mit szeretnének nagyon elérni, mire vágynak. A pedagógus támogató irányítása mellett minden gyermek lehetőséget kapott saját céljának megfogalmazására, miközben a csoporttagok figyelme és empatikus attitűdje is erősödött. A beszélgetés segítette a társas készségek, az önkifejezés és az érzelmi tudatosság fejlődését, hiszen a gyermekek megtapasztalhatták, hogy vágyukat a csoport elfogadja és értékeli. A beszélgetést követően mese következett, amely szintén az álmok és célok témáját dolgozta föl. A történet főhőse egy állat volt, aki hosszú utat tett meg, kitartott, és végül elérte vágyát. A mese során a gyermekek azonosulhattak a főszereplővel, átélhették a cél elérésének örömét, és megtanulhatták, hogy a vágyak elérése türelemmel, kitartással és kreatív megoldásokkal lehetséges. Ezután következett egy élményszerű gyakorlat, a „séta a hóesésben”, ahol a gyerekek varázshópelyheket kaptak, és mindenki elmondhatta, mire vágyik, mit szeretne legjobban. A játék mozgásos élménye lehetővé tette, hogy a gyermekek játékosan fejezzék ki kívánságaikat, és megtapasztalják a kreatív vágykifejezés örömét. A séta során a gyerekek mozgása és a közös élmény erősítette a csoportkohéziót és az együttműködést. Ezután a gyermekek hópelyheket színeztek, vágtak és ragasztottak, valamint a munkafüzet 38. oldalán található színezőt is kiszínezték, akiknek kedve volt hozzá. A kreatív tevékenységek a finommotorika és a vizuális észlelés fejlődését szolgálták, valamint lehetőséget adtak a vágyak vizuális megjelenítésére és a sikerélmény átélésére. A színezés és ragasztás önkéntes formája az önállóságot és az önszabályozást is fejlesztette.
A tevékenység záró része a „Van nekem egy álmom” zenére történő tánc volt, ahol a gyerekek a hallott szöveg szerint utánozták a mozgást. A mozgásos tevékenység elősegítette a testi – lelki feltöltődést, a kreatív önkifejezést, a csoportos ritmushoz való alkalmazkodást, és a foglalkozás élményszerű lezárását biztosította. A tánc során a gyermekek átélhették a közös sikerélményt és a célokhoz kapcsolódó örömöt.
A foglalkozás módszertani felépítése tudatosan követte a gyermekek életkori sajátosságait, figyelembe véve az érzelmi bevonódást, a figyelemfenntartást és a kreatív önkifejezést. A tevékenység során alkalmazott módszerek tudatosan épültek egymásra, és komplex pedagógiai élményt nyújtottak. A foglalkozás eredményeként nőtt a gyermekek önbizalma, pozitív énképe és együttműködési készsége, erősödött a csoportkohézió, és minden gyermek pozitív élményekkel gazdagodott.