A mai Boldogságóra során a célok kitűzése és elérése témakörét dolgoztuk fel a gyerekekkel, a téli élményekhez kapcsolódva. A foglalkozás középpontjában a szánkózás és a hóemberépítés állt, mint olyan tevékenységek, amelyek során a gyerekek egyszerű, érthető célokat tűzhetnek ki, majd örömmel élhetik át azok megvalósulását. A ráhangolódás során a téli mozgásos játék és a közös beszélgetés gyorsan megragadta a gyerekek figyelmét. A hóval, hideggel, szánkózással kapcsolatos mozgások ismerősek voltak számukra, így biztonságérzetet adtak, és segítették az aktív bevonódást. A gyerekek mosolyogtak, nevetve utánozták a mozdulatokat, és szívesen vettek részt a közös játékban. A foglalkozás alapját a szánkózás adta, amely során a gyerekek konkrét, jól érthető célokat élhettek meg: felöltözni, kimenni az udvarra, felülni a szánkóra, lecsúszni, majd visszatérni a csoportszobába. A szánkózás előtt az öltözködés már önmagában is célorientált tevékenység volt. A gyerekek segítséggel, de egyre önállóbban vettek részt a kabát, cipő és sapka felvételében. Látható volt az öröm és a büszkeség, amikor sikerült felkészülniük a kinti játékra. Az udvaron a szánkózás során minden gyermek a saját tempójában, képességeihez mérten élhette át a mozgás örömét és a sikerélményt. A lecsúszások után gyakran mosollyal, nevetéssel jelezték, hogy elérték a kitűzött célt. A kinti tevékenységet követően a csoportszobába visszatérve a levetkőzés és az átöltözés ismét tudatosan szervezett, megnyugtató folyamat volt. A gyerekek számára biztonságot adott a megszokott sorrend és a felnőtt támogató jelenléte. A meleg tea elfogyasztása segítette a testi-lelki megnyugvást, és lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek átéljék a gondoskodás élményét. A foglalkozás lezárásaként halk zenét hallgattunk, miközben leültünk vagy lefeküdtünk a szőnyegre. A zene segített az ellazulásban, a lecsendesedésben és az élmények feldolgozásában. Rövid, egyszerű mondatokkal megerősítettem a gyerekekben, hogy amit kitűztünk célként – a szánkózást –, azt közösen sikerült megvalósítani.
Eszközök:
• szánkók
• téli öltözet (kabát, sapka, cipő)
• bögre, meleg tea
• szőnyeg
• halk, nyugtató zene
Ráhangolódás:
• Téli mozgásos játék a csoportszobában
• Rövid közös beszélgetés képekkel, mozgással támogatva:
o hó
o hideg
o szánkózás
• A cél megfogalmazása egyszerű mondatokkal:
o „Felöltözünk.”
o „Kimegyünk szánkózni.
Fő tevékenység:
Szánkózás előkészítése és megvalósítása
• Öltözködés támogatással:
o kabát, cipő, sapka felvétele
• Kimenetel az udvarra
• Szánkózás:
o felülés a szánkóra
o lecsúszás
o várakozás, egymás megfigyelése
• Pedagógusi megerősítés:
o „Sikerült.”
o „Megcsináltad.”
o „Elértük a célunkat.
Lezárás:
• Visszatérés a csoportszobába
• Levetkőzés, átöltözés nyugodt tempóban
• Meleg tea elfogyasztása
• Halk zenehallgatás a szőnyegen ülve vagy fekve
Feldolgozás, megerősítés:
• Egyszerű, rövid összegzés:
o „Mi volt a cél?”
o „Sikerült szánkózni.”
• Pozitív megerősítés:
o sikerélmény tudatosítása
o megnyugvás, elégedettség érzésének erősítése
Célok kitűzése és elérése
Az órát a szokásos boldogságváró relaxációval kezdtük, amely segített a diákoknak megérkezni a tantermi keretek közül a belső megfigyelés állapotába. A bevezető beszélgetés során tisztáztuk, hogy a célok nem csupán elérendő feladatok, hanem olyan „iránytűk”, amelyek értelmet és motivációt adnak a mindennapoknak.
A foglalkozás központi részében több interaktív gyakorlatot végeztünk:
A „Vágyakból célok” gyakorlat: Megkülönböztettük a puszta kívánságokat a konkrét céloktól. Ehhez segítségül hívtuk a SMART-módszert, azaz megvizsgáltuk, hogy egy cél legyen konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött.
Akadálypálya-tervezés: Csoportmunkában átbeszéltük, milyen belső (pl. lusta vagyok) és külső (pl. nincs rá időm) akadályok gördülhetnek elénk, és ezekre előre „B-terveket” alkottunk.
Jövőkép alkotás: Minden tanuló elkészítette a saját „Céltábláját”, amelyre felírta egy rövid és egy hosszú távú célját, valamint az első három lépést, amit meg kell tennie az elérésükért.
Az óra végén a diákok megosztották, hogy a célok kitűzése önmagában is magabiztosságot ad. Megállapítottuk, hogy a részcélok (apró lépések) ünneplése legalább olyan fontos, mint a végső siker. A gyerekek visszajelzései alapján a foglalkozás segített nekik abban, hogy a távolinak tűnő álmaikat megfogható feladatokká alakítsák.
Zárógondolat: „Aki nem tudja, melyik kikötőbe tart, annak semmilyen szél nem kedvez.” – Seneca idézetével zártuk a foglalkozást, hangsúlyozva az egyéni felelősségvállalást a saját boldogulásunkért.
A téma feldolgozását beszélgetéssel kezdeményeztem. Ebből vezettem át a relaxációs gyakorlatokba. Ezt követően a mesét mondtam el a gyerekeknek. A meséhez tartozó kérdésekre adott válaszok meglepően komolyak voltak. Engem és a kolléganőmet is megkönnyeztette a gyermekek őszinte vágyainak meghallgatása. kérdések feldolgozása után a kisautós feladatlapot oldattam meg a gyerekekkel. Nagyon szeretik az útvesztőket. Színezés közben meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt. Nagyon szép foglalkozás volt!!
Célok kitűzése és elérése a 2. számú napközis csoportban
„A cél nélküli ember olyan, mint a hajó iránytű nélkül.”
(Thomas Carlyle)
A boldogságóránk középpontjában ezúttal a célok kitűzése és elérése állt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy a célok irányt adnak a mindennapjainknak, segítenek abban, hogy tudatosabban figyeljünk önmagunkra, és apró lépésekben fejlődni tudjunk. Kiemeltük, hogy nemcsak nagy, távoli álmok léteznek, hanem egészen közeli, elérhető célok is, amelyek sikerélményt adnak és erősítik az önbizalmat.
A foglalkozás során minden tanuló megfogalmazta a saját egyéni célját. Volt, aki egy új sütemény elkészítését tűzte ki maga elé, míg más a sportteljesítményében szeretne előre lépni. Többen a tanuláshoz kapcsolódó célokat választottak: a matematika tudásuk fejlesztését vagy az olvasási készségük javítását. A közös gondolkodás segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék: a fejlődés nem verseny, hanem személyes út, amelyben minden apró lépés számít.
Az egyéni célok mellett közös célokat is megfogalmaztunk. Megállapodtunk abban, hogy nagyobb figyelmet fordítunk a mindennapi vízfogyasztás növelésére, az egészséges táplálkozásra, valamint a több mozgás beépítésére a napjainkba. Ezek a célok nemcsak az egészségünk megőrzését segítik, hanem hosszú távon javítja a közérzetet és hozzájárulnak a tanulási teljesítmény növekedéséhez is. Távlati célként megfogalmaztuk, hogy megfelelő gyakorlást követően tavasszal a városi futópályán hosszabb távú futásban próbáljuk ki magunkat.
A foglalkozás jó alkalmat adott arra, hogy a gyerekek megtapasztalják a tervezés és az elköteleződés fontosságát. A beszélgetések során többen megosztották korábbi sikereiket és nehézségeiket, így egymástól tanulva, támogató légkörben erősödött a csoportkohézió. A célok megfogalmazása reményt, motivációt és jövőbe vetett hitet adott a tanulóknak.
A kitűzött célok megvalósítását a téli egészséghét programjaival kezdjük el, amely keretet ad a tudatos életmód, a mozgás és az egészséges szokások gyakorlásához.
A foglalkozás hozzájárult a tanulók önismeretének fejlődéséhez, felelősségérzetük erősödéséhez és ahhoz, hogy aktív alakítóivá váljanak saját fejlődésüknek.
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2026. 01. 05.
Január eleje révén úgy hangolódtunk rá a boldogságóra hónap témájára, hogy felidéztük az emberek újévi fogadalomtételi szokását: Tettél-e már újévi fogadalmakat? Milyen célokat tűztél ki? Majd általában beszéltünk a célokról: Milyen fajta céljai lehetnek az embernek? Tanulás, munka, magánélet, hobbi. Hosszú vagy rövid távú célok. A célok kitűzéséről, fogadalmakról beszélgetve mesélték el tapasztalataikat. Vannak-e nekik, rövid, vagy hússzú távúak-e. Érdeklődve hallgatták egymást. Megfogalmazták saját céljaikat a közelebbi vagy éppen a távolabbi jövőre vonatkozóan. A kijelölések után nagyszerű beszélgetést folytattunk arról, hogy mi segíthet ezen célok megvalósításában.
A januári fókuszunk a célok kitűzése volt. A hangulat az interaktív digitális munka és a közös ötletelés miatt végig motivált és energikus volt. Az óra központi eleme a gyerekekkel közösen létrehozott szófelhő-focilabda volt. Ez a módszer több szempontból is telitalálatnak bizonyult a korosztálynál: Közös értékrend: A labdát alkotó szavak (pl. Tervezés, Kitartás, Fókusz, Eredmény, Motiváció) a tanulók saját felvetései voltak. Ez segített abban, hogy magukénak érezzék a céljaikat. Szimbolika: A focilabda forma kiváló metafora, mivel a cél elérése (a gól) nem véletlen, hanem a csapatmunka, a technika és a pontos irányzék eredménye. A digitális eszköz használata lekötötte a figyelmüket, a végeredmény pedig látványos és emlékezetes maradt. A foglalkozás során a diákok felismerték, hogy a siker csak a jéghegy csúcsa, a labda alapját a kitartás és tervezés adja. Emellett a kérdéskártyák is hozzájárultak a célok és tanulás szeretet témának jó hangulatú megbeszélésében.
Boldogság óra beszámoló 10.21. 7.osztály
Téma: Célok kitűzése és elérése
Dráma és színház óra
Az órát tartotta: Kovács Györgyi
1. Relaxációs gyakorlat „Napimádás”
2. „A Győzelem Tündér dala” meghallgatása
3. A téma kibontása
– 6 ok felolvasása
– 146.oldal történet felolvasása: Az ifjú és az angyal
– cédulák kiosztása: mondatok befejezése
– táblázat: Mik a legfontosabb céljaid?
4. Történet a cselekvés fontosságáról
5. A sikeres célba érés 7 technikája Tk.: 153.old.
6. Fantáziagyakorlat
7-Mit kezdesz a hibákkal, kudarcokkal? táblázat kitöltése
8. Meditáció, zene Tk: 158.oldal
Mivel kifutottam az időből, „házi feladatként” azt kapták, egy-egy mondatban fogalmazzák meg, hogyan látják magukat a jövőben, 20,30, 50 illetve 70 évesen.
A gyerekekkel egy nagyon jó hangulatú órát töltöttünk el, érdekes és értelmes hozzászólások érkeztek a témában a résztvevő tanulóktól. Vannak céljaik, rövid és hosszú távú is, bár ezek megfogalmazásában szükség volt segítségre.
Tisztában vannak a hibáikkal, beismerik ezeket, viszont tippeket kellett gyűjtenünk, min hogy lehet változtatni. Önértékelési gondokkal küzdenek, mely egyrészt a serdülőkorból fakad, önbizalmuk alacsony, ennek javításán én, mint pedagógus szinte minden órámon nagy hangsúlyt fektetek.
Foglalkozást vezető: Németh Noémi
Foglalkozás címe: Mit szeretnék játszani
Életkor: 5.-6. év
Fő didaktikai feladatok:
– Bagdi Bella: Hálával ismétlése, játékra hívás a dallal.
– Szerepjáték a szőnyegen. Cél fogalmának tisztázása (milyen céljaim vannak az óvodában egy nap, mi a célja a szakácsnak, mi a célja egy kozmetikusnak, mi a célja az ácsnak.)
– Bee bot méhecske irányítása: „Hogyan jut el a méhecske a következő célba?”
– Játék: Játék a dobókockákkal! (A célunk, hogy megtaláljuk a csoportban elrejtett nagy méretű dobókockákat.
Felhasznált források: https://www.youtube.com/watch?v=6yWpmWKwcvM
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra Készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet 3-6 éveseknek (Imi Print Nyomda, Nyíregyháza)
A foglalkozást a „Hintaszék” relaxációs gyakorlattal kezdtük.
A Boldogvár meséjének meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel.
-Mi a legnagyobb álmod?
-Milyen érzés, amikor sikerül elérni valamit?
-Szerinted mit jelent a boldogság?
Közös célunk: Betlehemes játékot tanulunk, mellyel a Nyugdíjas klub tagjainak és az óvodás gyerekeknek kedveskedünk.
Játszottunk olyan játékot, melyben egymásra is nagyon kellett figyelni és saját magukra is, hogy ne essenek ki a játékból.( An-tan ténusz…)