A Boldogság Program novemberben a a célok kitűzése, és elérése témakörében zajlott. A téma ötletek közül a Magyar Labdarúgás Napja köré csoportosítottuk a 6. osztályosokkal a foglalkozásokat. Ráhangolódásként a „Mi a közös bennünk” című játékkal kezdtünk. A gyerekek nagy körben álltak, majd felszólításra akkor futottak be a kör közepére, ha az állítás igaz volt rájuk. Például: Szeretek focizni. Vagy szeretem a sötétkéket, és így tovább. Majd a testnevelés órán fociztunk. Visszatérve az osztályterembe a magyar labdarúgás nagy alakjairól beszéltünk, megnéztük a képeiket. Befejezésül magyar nyelv és irodalom órán ennek a témakörnek a szavait kellett tollbamondáskor leírni a gyerekeknek. Így a mi osztályunkban november 25-én igazán a Magyar Labdarúgás Napja volt a főszereplő.
Célok kitűzése és elérése
Szeptember végén valósult meg idén az első közös boldogságóránk az osztályommal.
Most lettek felsősök, most kerültek az osztályfőnökségem alá, lettek az én kis osztályom, szorgalmas méhecskéim.
A kolléganőm már évek óta csinálja alsós osztályával. Nagyon megtetszett a program, szerettem volna kipróbálni felsőbb évfolyamoknál is.
Az első óra témája az volt, mi vár rájuk a boldogságórákon: miről fogunk beszélgetni, milyen témákat fogunk érinteni a 10 hónap alatt. Megismerkedtünk a boldogság összetevőivel.
Az összetartozás jelképeként egy hatalmas csomagolópapíron megörökítettük a kéznyomatainkat. Lefektettük, majd rákerültek a plakátra a szabályok, melyeket az órákon be kell majd tartani. A kézfal és a szabályok mellé kerültek az elkészült projektek arról, számukra mit jelent a boldogság.
Az így elkészült kézfal az 5.A osztály falát díszíti a mai napig. Szeretettel emlékezek vissza az első órára, mely nemcsak nekik, de nekem is az első volt. Hozzájuk hasonló módon én is nagyon élveztem. Örömmel tekintettem az előttünk álló közös boldogságórákra.
Négy fős csoportokat alkotva írtak egy dalt az “Amit elkezdtem,
befejezem!” idézetből kiindulva.
Bene-Sinkó
Kérdés kártyá: Párban húztak a diákok egy-egy kérdést, és megbeszéltük, mit
gondolnak róla
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A világjáró nap keretében elsétáltunk a marcali Szabadság parkba. Megtekintettük városunk nevezetes alakjainak a szobrait. Gyönyörködtünk az őszi természetben.
Tablót készítettünk a lakóhelyünkről.
Osztályomban már rengeteget beszélgettünk arról, kinek milyen céljai vannak. Bátran megfogalmazzák, ki mi szeretne lenni, hogyan képzeli el a jövőt és abban magát. A célhoz vezető utat még bizonytalannak érzik, de ügyesen leírták és lerajzolták a céljaikat.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
A foglalkozást a nyugilégzés megtanulásával kezdtük. Megbeszéltük, hogy akkor használjuk ezt a technikát, amikor egy feszült helyzetben le szeretnénk csillapodni, megnyugodni. Ezután meghallgattak egy mesét a kitartásról, Fűz Nóra: Úgysemegy és Debizony történetét. Nagyon tetszett a gyerekeknek. Az óra végén néhányan megosztották velünk életük eddigi legnehezebben megvalósuló céljukat, amelyhez nagyon sok akadályt kellett leküzdeniük. (Volt, aki kiskutyát szeretett volna, és ezért bevállalt több hétig mosogatást, „amit nagyon nem szeret”. Más célja az úszás, pedig rettenetesen félt a mély víztől, egy kislány biciklizni szeretett volna megtanulni, de sokszor elesett.)
Októberben volt iskolánkban a pályaorientációs nap. A témához kapcsolódva tartottam meg a boldogságórát.
Az óra anyagát drámapedagógiai játékokkal, csoport és páros játékokkal dolgoztuk fel. Összegyűjtöttük, kiemeltük, hogy milyen céljaink vannak, mit tegyünk ezek eléréséért. Az óra második felében „Mi leszek, ha nagy leszek” tablót készítettünk a gyerekekkel. A záró játék „Hogy vagy?” körében sok-sok vidám gyermekarcot láttam.
-Kitartás erősségmondóka értelmezése,gyakorlása
– Mezítlábas ceruza pakolás
– Építsünk egy várat – közös munka öröme,eredménye
Ketté osztották a gyerekek a lapot, majd az egyik felére azt írták amire már képesek és megtudják csinálni, a másikra pedig, hogy mit akarnak elérni, és a jövőben mire lesznek képesek.
Október 21-én a kis-középső csoportos gyermekekkel a kitartásról és a szorgalomról beszélgettünk.
A délelőtt folyamán A teknős és a nyúl című mesével a szőnyegre invitáltam őket. Miután felolvastam a mesét, átbeszéltük, hogy a nyúl és a teknős futóversenyéből miért a teknős került ki győztesként. A teknős hiába sétált lassan, kitartása segítségével eljutott a célig, miközben a nyúl lefeküdt még a cél előtt pihenni, emiatt elveszítette a versenyt. Jó példaként szolgált ez a mese a gyermekeknek, akik így megértették, hogy mit jelent kitartónak lenni.
Ezután egy kis játékot kezdeményeztem velük. A szőnyegen szórt alakzatban elhelyezkedve arra kértem őket, hogy aki szorgalmas, guggoljon le. Aki szeret rajzolni, tegye maga elé a kezét. Aki tud biciklizni, feküdjön a hátára, és biciklizzen a lábával. Aki tud táncolni, forduljon körbe. Aki tud tapsolni, tapsoljon. Aki tud énekelni, álljon fél lábon. Ezután megbeszéltük, hogy mennyi mindenhez van szükség kitartásra és szorgalomra, és a befektetett munkával elérjük a kitűzött célunkat. A gyermekek nagyon élvezték ezt a játékot is, viszont a kedvencük a mezítlábas pakolás lett. Egy edényt tettem a szőnyeg közepére, majd többféle játékot leszórtam a gyerekeknek a szőnyegre (LEGO darabokat, csavarokat, egyéb apróbb játékot).
Ezután megkértem őket, hogy aki tudja, vegye le a lábbelijét és a zokniját, és próbálja meg a lábával az edénybe pakolni a szétszórt játékokat. A végén megköszöntem nekik, hogy mennyire kitartóan vettek részt a foglalkozáson, és milyen szorgalmasan végezték el a rájuk szabott feladatokat.