A 2026-os év elején az osztállyal egy beszélgetőkörben megbeszéltük az elmúlt év legjobb pillanatait és meghallgattam az új évre vonatkozó céljaikat is. Mit jelent ha valakinek van célja? Mik lehetnek elérhető és elérhetetlen célok az életükben? Mi van akkor ha valakinek nincs célja?
Bakancslistát írtunk majd megterveztük az egyedi bakancsainkat. Olyat……amit szívesen hordanánk, ami a személyiségünkhöz illik! Amiben el tudjnánk érni a kitűzött céljainkat.
Célok kitűzése és elérése
Apró, rövidtávú célok kitűzésével és megvalósításával sikerélményhez jutunk, így lesz motivációnk a nagyobb álmok eléréséhez.
Úton lenni: ez a valódi csoda,
Melyet a szív álmai hívnak oda.
Egy cél megszületik halk fények alatt,
S lépéseink hozzák el a holnapot, mi marad.
Kitartásból nő az út minden köve,
S a hit visz tovább, ha a nap lemegy.
A siker akkor születik meg bennünk,
Ha nem adjuk fel, bár fáradt a lelkünk.
És mikor a cél végre ránk ragyog,
Megértjük: maga az út volt a legnagyobb.
A januári boldogságóránk (2026.01.16.) témája a célok kitűzése és elérése volt. A tanulóink sokszor igényelnek segítséget a megfelelő célok kitűzésében, azok megvalósításában illetve elérésében is. A közeli, megfogható cél számukra érthetőbb és megvalósíthatóbb ezért lett az óránk témája az elérhető célok.
Az üdvözlés és ráhangolódó dal (Út a Cél Felé) után, melyet a tanulók ritmushangszerekkel kísértek, a cél fogalmának megbeszélése következett. Milyen célok lehetnek? (szeretnénk valamit, van valamilyen feladatunk, elérünk valamit, örülni tudjunk valaminek, boldogok vagyunk, fontosak a rövid távú célok.) Szóba került, hogy mi is lehet cél (Célom, hogy gyakoroljam a betűket./ Célom, hogy segítsek az étel előkészítésében…). Beszélgetés során fontos volt a célok eléréséhez szükséges tulajdonságok megnevezése. (akarat, kitartás…)
Az óra folytatásaként egy mesét néztünk meg. Klára rajzol – Tanulságos mese a célokról és az önbizalomról. A mesével kapcsolatban ismét megbeszéltük a célok eléréséhez vezető utat, a szükséges egyéni tulajdonságokat.
Feladatként minden tanuló kiválasztotta a színezők közül azt a képet mely az ő elképzelhető célját tartalmazza. Kiszínezés után közös képet készítettünk belőlük céljaim címmel. Az óra zárása előtt meghallgattuk Lőrincz Balázs – Fuss a célig – című dalát. A értékelés után jó hangulatban zártuk a tanórát.
A januári boldogságóránk (2026.01.16.) témája a célok kitűzése és elérése volt. A tanulóink sokszor igényelnek segítséget a megfelelő célok kitűzésében, azok megvalósításában illetve elérésében is. A közeli, megfogható cél számukra érthetőbb és megvalósíthatóbb ezért lett az óránk témája az elérhető célok.
Az üdvözlés és ráhangolódó dal (Út a Cél Felé) után, melyet a tanulók ritmushangszerekkel kísértek, a cél fogalmának megbeszélése következett. Milyen célok lehetnek? (szeretnénk valamit, van valamilyen feladatunk, elérünk valamit, örülni tudjunk valaminek, boldogok vagyunk, fontosak a rövid távú célok.) Szóba került, hogy mi is lehet cél (Célom, hogy gyakoroljam a betűket./ Célom, hogy segítsek az étel előkészítésében…). Beszélgetés során fontos volt a célok eléréséhez szükséges tulajdonságok megnevezése. (akarat, kitartás…)
Az óra folytatásaként egy mesét néztünk meg. Klára rajzol – Tanulságos mese a célokról és az önbizalomról. A mesével kapcsolatban ismét megbeszéltük a célok eléréséhez vezető utat, a szükséges egyéni tulajdonságokat.
Feladatként minden tanuló kiválasztotta a színezők közül azt a képet mely az ő elképzelhető célját tartalmazza. Kiszínezés után közös képet készítettünk belőlük céljaim címmel. Az óra zárása előtt meghallgattuk Lőrincz Balázs – Fuss a célig – című dalát. A értékelés után jó hangulatban zártuk a tanórát.
A gyerekek pontosan megfogalmazták az éves céljaikat.Azt is jól tudták,hogy mi kell az elérésükhöz. Nagy örömmel készítették el az űrhajóikat,melyre ráírták az elérendő célokat.
Hat csoportra bővült óvodánkat új udvari játékokkal szeretnénk bővíteni, ezért a csoportok farsangi bevételét mindenki a közös célra ajánlotta fel alapítványunknak. Félévértékelő szülői értekezletünkön a szülőkkel megbeszéltük a lehetőségeinket-hagyományainkat, felajánlásokat, melyekkel közelebb kerülhetünk a közös cél eléréséhez /támogató belépő, tombola, sütemény, ital, szendvics…/. Szülői Munkaközösségünk tagjai aktívan segítenek a szervezésben, lebonyolításban. Csoportunk vidám jelmezes műsorral várja a vendégeket.
A gyermekekkel is elkezdtük a téma feldolgozását, melyhez ügyességi mozgásos és ábrázolós tevékenységeket párosítottam zenével és mesével. Mindenkinek sikerült egyéni célokat is megfogalmaznia /pl.: úszni tanulok, elutazok repülővel anyáékkal külföldre, tavasszal megláthatom a kistesómat…/. Lelkesen vettek részt a finommotorikai készségeket, kudarctűrő és koordinációs képességeket fejlesztő játékos feladatokban. Megbeszéltük, hogy a cél eléréséhez hosszú út vezet. Akadályokkal kell megküzdenünk, sok gyakorlásra lesz szükségünk. Örömmel mozogtunk a Van nekem egy álmom című dalra, majd ebéd után a Boldogságvár meséjére szenderültek álomba a gyerekek.
Izgatottan várjuk nyílt ünnepségünket. Rajtunk nem múlik! Az igazi fődíjunk /udvari hinta/ is reméljük, mihamarabb megérkezik!
A foglalkozást „Az én hangom” című relaxációs gyakorlattal indítottuk, amely során egy általam kezdeményezett halk hanghoz a gyermekek fokozatosan kapcsolódtak be. A csendes, duruzsoló hangzástól közösen jutottunk el a hangosabb, együtt csengő dallamig; a gyerekek látható örömmel és lelkesedéssel vettek részt ebben az élményben. A ráhangolódást a „Van nekem egy álmom” című dal közös meghallgatása követte, majd egy beszélgetést kezdeményeztem a célok eléréséről. A téma elmélyítése érdekében közösen kiszíneztük a „Neked mik a céljaid?” színezőt, miközben megbeszéltük, hogy a vágyaink megvalósításához bizonyos erőfeszítésekre is szükség van. Kezdetben a gyerekek célként főként olyan dolgokat fogalmaztak meg, amelyeket készen kapnak a szüleiktől – például egy új játékot vagy egy közös kirándulást –, ám mivel ezek nem igényelnek részükről egyéni teljesítményt, igyekeztem a figyelmüket olyan tevékenységekre irányítani, amelyeket még nem tudnak, de szeretnének megtanulni vagy megvalósítani. A Boldogvár meséjét minden nap felelevenítettük, amihez kapcsolódóan a nap folyamán a gyerekek szívesen öltöztek királylány ruhába, és örömmel játszottak az általam készített vármakettel. A szabad játékot sárkányokkal és Lego-figurákkal tették még tartalmasabbá. A lányok beöltöztek királylány ruhába, így játszottak elmélyült mesevilágukba. A Boldogvár témához kapcsolódva egy új játékot is kitaláltam: befestett kövek segítségével különböző mozgásos feladatokat végeztünk, ahol a piros kőnél guggolni, a zöldnél tapsolni, a barnánál pedig dobbantani stb. kellett, miközben a mennyiséget dobókockával határoztuk meg. Koncentrációt, memóriát igényelt a kő színéhez párosított mozgásforma memorizálása. Ez a feladat hatalmas sikert aratott a körükben. Ezt követte a „Varázshópelyhek” játék, amely segített a további célok megfogalmazásában. A játékhoz tartozó fejdíszek annyira elnyerték a tetszésüket, hogy saját maguknak is készítettek hasonlókat, amelyeket büszkén viseltek a nap során. A foglalkozás végén kiszíneztük a Boldogságvárat, és elhelyeztük a célok elérésének jelét az ötödik lépcsőfokon. Úgy gondolom, sikerült megértetni a gyerekekkel, hogy a célokért meg kell küzdeni. Tapasztalatom szerint a mai szülők nevelési stílusa gyakran arra irányul, hogy mindent azonnal megadjanak a gyermeknek, megkímélve Őket a hiányérzettől. Bár ez jószándékú, ezzel sokszor éppen a saját erőfeszítésből fakadó büszkeség és a küzdelem árán megszerzett öröm lehetőségét veszik el tőlük. Ez a foglalkozás segített nekik megérteni azt az értékes és felemelő érzést, amit a saját munkával elért siker jelent.
Januárban több olyan élményben volt részünk, amelyek hozzájárultak a gyerekek boldogságához és pozitív érzelmeik megéléséhez. Nagy örömet okozott számunkra a hóesés, amelyet közös kirándulással egybekötött szánkózással tettünk még emlékezetesebbé. A téli élményekhez kapcsolódva december 10-én, a Hóemberek világnapja alkalmából hóembert építettünk, amely vidám, közösségépítő tevékenység volt. A Boldogságóra foglalkozáson a „Célok kitűzése” témakörével foglalkoztunk. Egy relaxációs gyakorlatot követően meghallgattuk a Győzelem Tündér dalát, beszélgetőkörben elmondtuk, hogy miért fontos minden embernek, hogy legyenek céljaik. A tanulók ezután megfogalmazták napi, éves és távlati céljaikat, majd ezekről közösen beszélgettünk. Megkértem őket, hogy egy pici rajzzal szemléltessék, hogyan képzelik el magukat 20 év múlva. Erről egy posztert készítettünk, melyet szándékomban áll megőrizni a későbbi osztálytalálkozók idejére. A feladat segítette őket abban, hogy tudatosabban gondoljanak a jövőjükre, felismerjék saját vágyaikat, valamint megtapasztalják a tervezés és az együttműködés örömét.
Boldogságóra január
4. o.
Csicserik
Havi téma: Célok kitűzése és elérése
Érdemes már gyermekkortól kezdve figyelemmel lenni arra, hogy hogy a gyerekek pozitív példákat kapjanak, hogy miként tudnak a maguk számára értelmes célokat kitűzni.
Az is fontos, hogy milyen cselekvések vezetnek el odáig.
Fontos életfeladatunk, hogy megtaláljuk azokat a kisebb és nagyobb célokat, amelyeket mi magunk is „értelmes célként” nevezünk meg, és ezeket összehangoljuk a szeretteink igényeivel és céljaival.
A világirodalom napja alkalmából irodalom órán megismerkedtünk Weöres Sándor Ujjé-vi mese című versével.
Mi is készítettünk egy újévi „osztályverziót”. Sorszámozás után mindenki leírta, hogy a százlábú egy-egy lábának mi lesz a jövő évi célja, feladata.
Második alkalommal rajzos formában örökítettük meg a céljainkat.
Mindenki átrajzolta a kezét, karját, és beleírta az egyéni céljait. Olyan motívumokkal díszítették a rajzot, ami rájuk jellemző a legjobban.
„A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.”