Az órát közös relaxációval kezdtük, majd a tankönyvből Az ifjú és az angyal történetét olvastuk el, és beszéltük meg. A hátralévő időben mindenki lerajtolta, hogy milyen cél/célok lebegnek a szeme előtt a következő időszakra vonatkozóan.
Célok kitűzése és elérése
Összegyűjtöttük azokat a szavakat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bármit képesek legyünk elérni. A gyerekek kiszínezték a munkafüzeti rajzot, ahol kitartás, munka és erőfeszítés vezetett a legjobb eredmények eléréséhez. Az útkereső feladattal pedig elvezették a kutyust a csonthoz, a cicát a halhoz, az egérkét pedig a sajthoz. Míg dolgoztak, a Van nekem egy álmom című dalt hallgattuk.
A célok kitűzése fontos irányadó az ember életében.
Sokan nem mernek belevágni a dolgokba, mondván nem képesek rá, pedig a célok elérése nem lehetetlen dolog, csupán akarni kell azt!
Célkitűzéseink azok voltak, hogy bármi áron, minden erőnkkel eljussunk a kiindulópontból, a kiválasztott, hőn áhított célokig.
Használtuk a munkafüzet színezőit, illetve a gyerekek megfogalmaztak különféle célokat, melyeket szeretnének elérni (Rendőr szeretnék lenni! Szeretnék egy tortát sütni…stb), és ezeket helyeztük el a képzeletbeli ládánkba ami a célvonalnál volt fellelhető.
Az utunkat számtalan akadály, és próbatétel övezte, melyekkel minden kisgyerek ügyesen megbirkózott
Plakát, amelyben lerajzolták a célhoz vezető utat.
Osztályfőnöki órán foglalkoztunk a januári témával, a célok kitűzésével és elérésével.
Először beszélgettünk arról:
• milyen céljaink lehetnek az életünk során (tanulás, család, egészség, barátok, hobbi terén)
• miért fontosak az életünkben a kitűzött célok,
• miért jó, ha megfogalmazzuk, kimondjuk az elérendő/elérhető értelmes céljainkat,
• milyen pozitív hatásai vannak ránk nézve ezeknek a céloknak: önbecsülésünket erősítik, értelmet adnak mindennapjainknak,
• mire van szükség céljaink eléréséhez?
Ráhangolásképpen meghallgattuk Bagdy Bella: „A Győzelem Tündér dala” című dalát.
Majd felolvastam nekik a felső tagozatos kézikönyv 146-147.oldalán található „Az ifjú és az angyal” című történetet, és megbeszéltük a tanulságot, amit a saját életünkből vett egy-egy példákkal is alátámasztottunk.
Ezután- mivel az első félév zárásához közeledtünk- konkrét célokat kellett megneveznie mindenkinek, például:
• kitűnő/ jeles félévi eredmény,
• bukásveszély elkerülése,
• pozitív, segítőkész, barátságos tagja leszek az osztályközösségnek
• órákon rendesen viselkedem, figyelek
• sok dicséretet gyűjtök.
Az 1. féléves eredmények megismerése után egy vidám hangulatú klubdélutánt tartottunk, ahol közösen játszottunk, sokat nevettünk, zenét hallgattunk, közösen szendvicseket is készítettünk, és süteménnyel jutalmaztuk meg magunkat.(lásd: alábbi fotók)
„Az élet szép, csak küzdeni kell érte. Boldog az, ki célját elérte.
Akarni kell, és minden sikerül, Akarni és bízni rendületlenül.”
/ Tóth Árpád /
Nyolcadik évfolyamon a legfontosabb cél a középiskolai felvétel sikeressége. Ennek érdekében minden tanuló igyekszik a lehető legjobb formája szerint teljesíteni a félévet. A témához kapcsolódva szituációs játékokat játszottunk.
A három kívánság című mese meghallgatása után a gyerekek saját kívánságaikat, vágyaikat mesélték el. Beszélgettünk az előttünk álló feladatokról, illetve arról, hogyan szeretnénk kitűzött céljainkat megvalósítani. A gyerekek közös rajzot készítettek az útról, mely elvezet a céljaink megvalósulásához. Az egyéni elképzeléseiket is felsorolták: „többet olvassak”, „barátokat szerezzek” „szépen beszéljek”. Az óra végén meghallgattuk a hónap dalát.
A tanulók célul azt tűzték ki, hogy a 2019-es évben jó gyermekek lesznek. Olyan tulajdonságokat írtak a szív alakú útszakaszokra, lépcsőfokokra, melyekkel tervüket el tudják érni. Megjelent a humor, jószándék, segítőkészség, magabiztosság, optimizmus…stb. A gyerekek köveket hoztak, ragasztópisztollyal dolgoztak, színeztek, sokat ötleteltek az órán. Öröm volt hallgatni, milyen kedves ötleteket, pozitív tartalmú gondolatokat közöltek egymással.
Foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Van nekem egy álmom… (körbenjárás, karlengetés, egyszerű mozgásformák).
A csoport két részre osztása, fiúk, lányok csapata. A fiúk kék a lányok piros kariába saját babzsákjukat dobják bele. Aki beletalál, megfogalmazhatja mit szeretne elérni (többnyire tárgyi dolgokat neveznek meg a gyerekek). Akinek nem sikerült, többször is próbálkozhatott.
„Boldog Dóra” társaságában meghallgatták Boldogvár meséjét a csoportban található bábok és játékok segítségével (a boszorkánytól sokan féltek).
Halk zenére sétálva varázshópelyhek hullottak a gyerekekre. Akire ráesett a varázshópehely, az leült a körbe, a végén kívánatott valamit amit el szeretne érni.
• Megbeszéltük milyen volt a varázshópehely
• Milyen volt belélegezni
• Aki tudja, elmondhatta mit szeretne elérni
Plüssmaci érkezik a csoportba, elmondta hogy bajban van, mert anyukája megengedte hogy egyedül menjen haza az oviból de nem tudja az utat. Van nála egy térkép amit csak a gyerekek segítségével tud használni. Nagy kapoccsal van lezárva a térkép, úgy tudja levenni a kapcsot ha segítenek a gyerekek.
1. Macis énekeket énekeljenek
2. Macis verseket mondjanak
3. Utánozzák a mackó járását
A térkép kinyílik, a mackó megköszöni a segítséget és elbúcsúzik a gyerekektől.
„Aki nem tervez, a bukást tervezi meg” (Winston S. Churchill)
A célok kitűzése és az elérésükre irányuló tettek fokozzák az ember boldogságérzetét. Ezen a foglalkozáson arról beszéltünk, hogy mennyire fontos az ember életében a reális célok kitűzése és a mellettük való elköteleződés. A kudarcok és a nehézségek szintúgy részei az önmegvalósításnak, de ezeknek nem szabad senkit sem eltántorítaniuk.
A csoportom hetedikes diákokból állt, így a továbbtanulás, mint kitűzött cél már ott lebeg mindenki előtt. Ehhez a témához kapcsolódóan csoportmunka keretében plakátot készítettek a diákok. Az, hogy a gyerekek milyen lépéseket hajlandók tenni céljaik elérése érdekében, és hogy ezek mennyire reálisak, nagyban befolyásolja a jövőjüket. Készíttettem minden diákkal egy-egy bakancslistát. Az órát csoportos játékkal zártuk Bagdi Bella – A Győzelem Tündér dala című dalának kíséretében.
