Mesebeli járműveink és segítő halacskáink

Új év, új lehetőségek. Mindig nehéz, még a felnőtteknek is, hogy kitűzzük a céljainkat, legyen az hosszú vagy rövidtávú. A kisebbekkel rajzos formában, a nagyobbakkal pedig már saját gondolataik megfogalmazásával vettették papírra a céljaikat. Mert a leírt szavak sokkal „erősebbek”. Kiküldjük a céljainkat és a vágyainkat az angyalokhoz és kérjük a megvalósításhoz a segítségüket. Ezt az évet új év eleji relaxációs gyakorlattal kezdtük, ami a Napimádás volt. Beszélgettünk a céljainkról, mit szeretnék elérni, illetve mi az ami tőlünk függ és mi az ami független Tőlünk. A hónap dala alatt az első órákon rajzoltunk majd , ezt követően relaxációs zene hallgatásával, magunkba mélyedve lapra vettettük a céljainkat. Jómagam is beszálltam. A gyerekeknek fontos, hogy a felnőttek is részt vegyenek a közös munkában. Az óra végét rekaxációs gyakorlattal zártuk, melyben a „lelki szemeink” előtt láthattuk a céljaink megvalósulását.

2020-ra kitűzott céljaink

A gyerekek megfogalmazták rövid – és hosszútávú céljaikat, egyénieket és az osztállyal kapcsolatosakat is. Ezután színes halacskákat rajzoltak, ezekbe írták bele a tanév végéig tervezett célokat. Tanév végén újra megnézzük a halacskáikat.

A 4.c osztály három csoportban dolgozott. Mindhárom csoport megtervezett egy-egy csodajárgányt, majd kitalálták, hogy hová fognak ezzel utazni, ha elkészül.

Félév után nagyon jó téma a célok kitűzése. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy milyen célokat tűznének ki a második félévre. Majd két csoportra osztottam őket( fiúk, lányok), s mesebeli járművet kellett tervezniük, melyen a céljaik is megjelennek. Nagyon tetszett számukra a feladat, hiszen most már ők írhatták rá, amit gondoltak. Első osztályosként már egy célt így elértek.

A hónap során teljesített feladatok:

„Tedd azt, amiben hiszel és higgy abban, amit teszel! A többi csak erő- és energiapocsékolás.” Ez az idézet került elsőként januárban a gyerekek boldogságfüzetébe bevezető gondolatként, ez lett a jeligénk.

Már az első foglalkozáson megbeszéltük, hogy miért fontosak, miért kellenek célok az életünkben. Ügyesen és azonnal ráéreztek arra, hogy célok nélkül az életünk értelmetlen lenne, tehát fejlődésünk érdekében lényeges, hogy mindig legyenek álmaink, vágyaink, melyek megvalósítása során mi is sokat alakulunk, változunk. Abban is megegyeztünk, hogy céljaink eléréséhez nem mindig vezet egyenes út, vannak közben elágazások, próbatételek, olyan lépések, amik megoldása nélkül nem juthatunk el a beteljesülésükig. Létezik azonban egy varázsszó, ami a munkafüzet rejtvényének megoldásaként (Mf. 77. o.) azt üzeni, hogy: „SIKERÜL!”, ha hittel, kitartással és akarattal teszünk mindenért, ami fontos számunkra.

A hónap feladataként egy mesebeli járművet alkottunk, amivel együtt haladunk közös távlati célunk felé, ami nem más, mint a tanév végi jó bizonyítvány elérése. Előtte megbeszéltük a cél eléréséhez szükséges lépéseket (Mf. 78. o.), tehát, hogy szükség van az iskolában az odafigyelésre, a nyitottságra, a tudás megszerzésére, és az ismeretek elmélyítése érdekében pedig otthoni gyakorlásra is. Aki tehetséges valamiben szakkörökre, versenyekre is járhat, fejlesztheti magát. Ha lemarad, korrepetálásokon, fejlesztő foglalkozásokon pótolhatja hiányosságait.

Ez a jármű egy varázslatos léghajó, ami természetesen vízen és kerekei lévén a szárazföldön is képes közlekedni, tehát célunk végrehajtását tűzön-vízen át is meg tudjuk valósítani általa. A neve: Álomhajó, hiszen álmaink felé visz bennünket. A hajótest az osztálytermünket szimbolizálja, hiszen nap, mint nap itt zajlik fő tevékenységünk, a közös tanulás, ez a tudás megszerzésének fő színtere, az alapok lerakásának helyszíne. A kis léggömbök, amik hajónkat repítik, a gyerekek otthoni szobáit (hajókabinjait) jelképezik, ezekbe rajzolták le, hogy hogyan készülnek a másnapi tanórákra otthon, egyénileg is. A sok kis légbuborék együtt helyettesíti és alkotja a léghajóknál szokásos egyetlen, hatalmas léggömböt, ami a járművet a levegőben való közlekedésre, azaz közös célunk elérésének megvalósítására alkalmassá teszi.

Hajónkat különleges üzemanyag hajtja, ami nem más, mint az egyéni akarat, kitartás, szorgalom, tudásvágy, erő, tenni akarás, nyitottság, figyelem, fegyelem, odafigyelés és minden, ami a közös cél felé vezet minket. Ezek az erősségek hozzájárulnak önbizalmunk fejlődéséhez, ezért bele is írtuk őket az „erősségléggömbökbe” (alul képen), amik hitünk és döntésünk szerint a hajónk gépházában kaptak helyet és segítik haladásunkat a cél felé.

Ha hajónk néha lelassul, netán meg is áll, bizony „üzemanyagot” kell tankolnunk. Ehhez mindenki felépítette a saját „önbizalomfalát” (alul képen). Ezekből az egyéni falakból építettük fel azt a biztos „töltőállomást”, amelynek szorosan egymáshoz illeszkedő tégláira pozitív megerősítéseket fogalmaztunk, amiket bármikor felidézhetünk, elolvashatunk, ha elakadunk a cél felé vezető úton.

A hónap meséje: A halász és a nagyravágyó felesége című mese (Mf. 72-75. o.) volt, amit tavaly, 2. osztályban, sőt, egy nyári napközis tábor keretmeséjeként már feldolgoztunk, de most ismét felelevenítettünk. Ehhez kapcsolódóan alkottunk egy óriási aranyhalat, aminek a pikkelyeit a gyerekek maguk készítettek el különleges, gyűrt festési technikával. Mindenki a saját pikkelyére kis cetlin felragasztotta, hogy mi lenne a három kívánsága, mit szeretne elérni a közel-jövőben. Már akkor, a mese tanulságaként megbeszéltük, hogy céljaink, vágyaink, jó, ha valószerűek, az élethez közeliek, hiszen kisebb lépésekkel, megfontoltan, előre néző tervekkel, gyorsabban és hatékonyabban érjük el a vágyott célt. Ha kellő alázattal, tisztelettel, igyekezettel és elkötelezettséggel tesszük dolgunkat, maradandót alkothatunk.

Ezért lett tehát jeligénk ebben a hónapban: „Tedd azt, amiben hiszel és higgy abban, amit teszel! A többi csak erő- és energiapocsékolás.”