A tevékenységünk célja : A gyermekek figyelmének ráirányítása a hétköznapokban rejlő kellemes érzetek, kis örömforrások észrevételre, az „itt és most” állapot megtapasztalására.

Foglalkozásunkat most is az „itt és most” állapotának a megteremtésével indítottam. Ehhez két gyakorlatot választottam. Az első a gyermekek kezdeményezésére a ” meglengetem a karom” gyakorlat volt, amely a ritmikus mozgással segíti a koncentrációt. A másik gyakorlatunk a „Napimádás”. Itt a légzésre fókuszálunk. Kilégzéskor elengedjük a számunkra negatív dolgokat. A gyermekek ötletei alapján : a betegséget, a rosszaságot, félelmet, a megbántást, a csúfolódást. Ezt követően a pillangó ölelés mindfulness gyakorlattal elcsendesedtünk és Pollival a pillangóval utaztunk el a mesék birodalmába. Polli történetéből megtudhattuk milyen apró örömöket fedezett fel egy átlagos napban. Ezt követően a gyermekek is végig gondolták és megosztották gondolataikat azzal kapcsolatban, hogy számukra mi az ami örömet okoz pl: a barátokkal való együtt játszás, a hétvégi otthon lét, ha a szülőkkel együtt csinálhatnak valamit, és az , hogy együtt lehetünk boldogságórákon ❤ A beszélgetés után előkerültek a Szív Manó kártyák és közösen megnéztük, milyen érzéseket vált ki bennünk, ha örömet élünk meg : vidámság, játékosság, kedvesség, optimizmus, boldogság, elégedettség…. Ezt követően , az alkotó tevékenység során örömmel színezték Pollit a Pillangót és készítették el a színes „öröm-befőtteket” melyekbe bele kerültek a gyermekek egyéni gondolatai is.
A foglalkozás során meghallgattuk kedvenc Bella dalainkat és a hónap dalát az Imádok élni – dalt.

Apró örömöt mindennap lehet találni. Csak észre kell venni, hiszen ott van a szemünk előtt! Ez volt a fókuszban márciusi boldogságóránkon. A gyerekek hamar megértették azt, hogyan okoznak örömöt és boldogságot az apró örömök, és mik azok az apró örömök, amiknek örülhetünk akár egy kevésbé jó napon is. Mert minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó! A téma bevezetése után az érzékszervekről beszélgettünk, rajzoltak is a gyerekek minden érzékszervhez valamit, amik boldogságot okoznak nekik. Játszottunk a feltétel nélküli önszeretethez kapcsolódó játékot, mindenki megfogalmazta, mit szeret önmagában. A kisebbeknek kicsit nehezebben ment, a nagyok már megértették ennek lényegét. Elolvastam Az Öröm forrása c. mesét is, melyet feldolgoztunk a hozzá tartozó kérdésekkel és eljátszották a mese főszereplőjét is. Kerestünk a mesében érzékszerveket és a hozzájuk tartozó örömöket is. A kincsesláda játékot többször is játszottuk, megtanulták a hozzá kapcsolódó mondókát is. A játék végén pedig mindenki belenézhetett a kincsesládába, mi is van benne, majd a benne lévő kincsből egyet mindenki hazavihetett. Aznap biztosan ez volt számukra az apró öröm. Szülői visszajelzés alapján tudom, hogy többüknél becses helyet kapott a szerencsekincs és azóta is vigyáznak rá. Beszélgettünk a szeretetnyelvről, mi az és hogyan lehet kifejezni, majd mondtam nekik különböző szituációkat, nekik pedig ki kellett találni melyik szeretetnyelvhez kapcsolódik. Ez nagyon elnyerte a tetszésüket, ők is tudtak ezután saját példákat mondani és azt is megpróbáltuk kitalálni kinek mi lehet a szeretetnyelve. Ezt ezután nem csak boldogságórákon fogom felhozni. A hetet egy ki gyurmázással zártuk, az érzékszerveket formázták meg a gyerekek papírfejeken és mindenki elmondta, hogyan érzi magát, aznap mitől volt boldog, mi okozott neki örömet. Remélem, hogy nap mint nap a boldogságórákkal én is örömet tudok neki okozni és azt is remélem, hogy ebből a szeretetből, boldogságból haza is visznek.

Ebben a hónapban az apró örömöket kerestük, hiszen általuk bármikor jobb kedvünk lehet. A témát a Szivárványfa meséjével indítottam (irta: Benczik Szilvia). Ez a mese, a barátságról, szeretetről és elfogadásról is szól. A gyerekek képzeletét megmozgatta, belső képi világukban megjelent a szivárványszínű fa, a madarak.
A történet után, többen is lerajzolták a fát, közben pedig beszélgettünk arról, hogy kinek mi okoz örömöt, mitől derül jobb kedvre. A válaszaikból kiderült, hogy a korábbi Boldogságórák bizony fejlesztették érzelmi intelligenciájukat, gondolkodásukat, pozitív szemléletüket.
Franciska attól boldog, ha az édesanyja megöleli, Krisztike annak örül, ha elmennek sétálni, többen jókedvűek lesznek ha kisüt a Nap, vagy ha a barátjukkal jót játszhatnak 🙂
A rajzolás után eljátszottuk a Lógó orrúak országát, ahol csupa szomorú, rosszkedvű ember él, ám egyszer egy mosolygós, boldog gyermek érkezik hozzájuk, aki az öleléssel át tudja adni a jókedvét. A gyerekek élvezték ezt a játékot!
Természetesen nem hagytuk el a relaxáló gyakorlatot és a közös éneklést sem. A komplex foglalkozás hatására az egész csoportunk mosolygóssá vált! 🙂

Apró örömök.
A tavasz beköszöntével ez a téma szuperül párosul, hiszen megjelennek az első virágok, a rügyek a fan, a nap sugarai is melegebben sütnek. Ezek mind-mind olyan aprónak tűnő dolgok, mégis hatalmas boldogságot tud jelenteni egy ember számára. Ezt az érzést kívántam átadni a gyermekek részére, a foglalkozás keretein belül. A nap melegének érzete a bőrön, a tavaszi virágok illata, a barka puha virágának tapintása, mind fontos szerepet játszanak, az apró örömök érzékelésében. Az érzékeléshez pedig szükséges az érzékszerveink, az illatozás, a tapintás, a hallás stb. Ezért sorra vettük, hogy egyes érzékszerveinket mire használjuk.
Bagdy Bella- Jobb veled a világ- című zenére hangolódtunk és kifejezetten a tavasz szépségeire fókuszáltunk. Szerencsére az időjárás is mellettünk állt. Elkészítettünk „Boldog Dórát”, megbeszéltük, hogy mire van szüksége, hogy jól érezze magát. (szem, száj, orr, fülek). Az érzékszervekkel párosítottuk az örömöket. Díszítettük virágokkal, pillangókkal, készítettünk neki frizurát is.
Sétára mentünk, hogy az ébredő természetet megfigyeljük. Kértük őket, hogy szóljanak, ha látnak számukra csodaszép dolgokat. pl. rügyező fákat, előbújó virágok stb.
A foglalkozás zárásaként felelevenítettük a séta során, kinek mi volt a legszebb amit látott.