Boldogok vagytok.. hát lássák rajtatok! kezdeményezésre megmozdult az egész iskola.
Hálás köszönet, hogy Boldog pillanatokat tudhatunk magunk mögött, mint örömforrást. Videó készítése folyamatban van.
Boldogságóra Alapprogram
Március havi témánk az „Apró örömök élvezete” volt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy mivel és hogyan lehet örömöt okozni egymásnak. Elmagyaráztam nekik, hogy apró örömöt mindennap lehet találni, csak észre kell venni, hiszen ott van a szemünk előtt! Beszélgettünk arról is, hogy mi minden lehet a mindennapjainkban az, ami pozitív örömet tud okozni számunkra. Mit tehetünk, ha kicsit szomorúak, dühösek vagyunk valamiért, hogyan tudjuk megvigasztalni, felvidítani egymást vagy akár saját magunkat, mi az, ami megnyugtat minket. A gyerekek hamar megértették azt, hogyan okoznak örömöt és boldogságot az apró örömök, és mik azok az apró örömök, amiknek örülhetünk akár egy kevésbé jó napon is. Mert minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó! Például egy simogatás, egy kedves szó, megérzünk egy jó illatot, egy ölelés anyától/apától/az óvónénitől, mosoly, napsütés, szabad levegő, madárcsicsergés stb. Pont jól jött a Nőnap, amikor a csoportba járó kislányokat köszöntötték a kisfiúk. A lányok nagyon örültek az ajándéknak.
Osztályunk örömmel fogadta a tízhónapos személyiségfejlesztés újabb témáját, ami az „apró örömök élvezete” témakör köré épül és ennek fontosságát boncolgatja. Annál is inkább, hiszen óráinkkal csatlakoztunk a „Boldogság Világnapja” időpontjához, március 20-hoz.
A délelőttünk mottójának egy csodás idézetet választottunk: „Mindenki a természetével és a szívében rejlő szeretettel lát téged”
Ráhangolódásként beszélgetéssel indult az óra, majd gondolataikat papírra is vetették a tanulók: „Mit szeretek magamban… címmel.
Az első órában a tanulók nagy érdeklődéssel fogadták előadásomban a Kék madár meséjét. Miután feldolgoztuk a szöveget, 4-5 fős csoportokba rendeződtek a gyerekek és csoportmunkában, rajzos feladatokon keresztül elkészítették alkotásaikat a mese különböző részeiről.
Mivel március 17-én volt az „Alvás Világnapja”, ezért a „Mese a kis lajhárról, aki nem akart elaludni” c. mesén keresztül vizsgáltuk a az alvás fontosságát. Szinte minden gyermek elmondta ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatait és azok változásait az óvodai időszakot is felölelve.
Zárásként a március 27-ei „Színházi Világnap”-hoz kapcsolódtunk, hiszen az osztályunk állandó bérletes látogatója a Békéscsabai Jókai Színháznak. Legutóbb a Péter és Pál Lustaországban c. darabot néztük meg, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Beszélgetésünk is arról szólt, hogy miért jó színházba járni, mivel leszünk általa gazdagabbak…. Tartalmas és hasznos óráink voltak ismét, a program által adott remek ötletekhez igazodva.
Ismét várakozással telve tekintünk az áprilisi téma felé!
A farsangi időszakot a felkészülés előzte meg. Beszéltünk arról, hogy ilyenkor elűzzük a telet maskaráinkkal vidámságot, tavaszt idézünk. De előtte komoly próbatételeken kellett részt venniük. El kellett sajátítani a cirkuszi ügyességi feladatokat, hogy majd a tréfás vetélkedőn is helyt tudjanak állni. Ez a felkészülés tökéletesen sikerült, nagyon jót játszottunk, versengtünk és mulattunk a farsangi ünnepségünkön.
Az elmúlt pár hónapban közösséggé kovácsolódott csoportunk. Így már nagy biztonsággal indulhattunk el új tudások, ismeretek elsajátítására. Ilyen kihívás volt, hogy megismerkedhettünk a Mozgáskotta módszerével, azonosulhattunk a szerethető állatfigurákkal. Örömmel vettek részt a gyerekek a játékos felfedezésben, amit már beépítettünk a mozgásos tevékenységeinkbe.
Az advent közeledtével az ünnepvárásról beszélgettünk. Elmondta mindenki, hogy mit szeret ebben az időszakban. Kezdetben az ajándék kívánságaikat említették. Később az együtt töltött idő, az ünnepi készülődés és az öröm is szóba került. Így a szülőknek apró ajándék készítésével próbáltunk örömöt szerezni.
Kiscsoportosainkkal elérkezettnek láttuk az időt, hogy az óvodán kívülre is kimozduljunk. Nagy előkészület előzte meg mindezt. Négy felnőtt kísérővel, köztük óvodánk karbantartójával útnak eredtünk. Előtte megbeszéltük, hogy vigyáznak egymásra és magukra, figyelnek társaikra és segítik egymást. Nagyon jól sikerült a program. A Tiszaparton játszottunk, mozogtunk, énekeltünk és összegyűjtöttük a természet kincseit.
A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy nem minden állatról gondoskodnak az emberek. Van, amelyik éhesen kóborol és menhelyre kerül. Számukra gyűjtést szerveztünk. Cserébe, mikor eljöttek az adományokért, megsimogathattuk a kutyákat. Reményünket, optimizmusunkat fejeztük ki, hogy a jövőben a felelős állattartással és a jó szándékú emberekkel nem lesznek éhező állatok.
Az új kiscsoportosaink ismerkedtek az óvodával, közös tevékenységekben kezdtek részt venni. Az egyik ilyen tevékenységünk a Hálafa elkészítése volt, mellyel kifejeztük, mennyire hálásak vagyunk azért, hogy ebbe a közösségbe tartozhatunk és jól érezzük magunkat.
Boldogság…😊
Meseolvasás, beszélgetés előzte meg a saját célok, a célok megvalósításához vezető út leírását.
Egy kis önismereti játékkal is rásegítettünk ezen célok felismerésére, megfogalmazására.
Az óra második felében az osztályközösség fogalmazott meg, jegyzett le olyan célokat, melyeket közösen szeretnének elérni.
Jó volt együtt gondolkodni! 😊 🤗