A nyolcadik téma a megbocsátás gyakorlása volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: A gyerekek megtanuljanak megbocsátani! Elsődleges cél, feladat, hogy a gyerekek megértsék, hogy a megbocsátással elsősorban maguknak tesznek jót! Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: érzelmek megélése, empátia, megbocsátás képessége, türelemre való képesség (harag elengedése).
Az óvodás korú gyermekek számára a megbocsátás gyakorlása egy fontos lépés az érzelmi és szociális fejlődésükben. Ebben a korban a gyerekek még tanulják, hogyan kell kezelni az érzelmeiket, megérteni mások érzéseit, és hogyan lehet helyrehozni a konfliktusokat. Relaxációs gyakorlat volt csoportos, és egyéni is. Megbeszéltük, hogyan kezeljük ha megbántottak, vagy ha megbántunk valakit. Nagyon szerették a sünis, Megbocsátás-bábjátékot. Azonosulni tudtak a szereplők lelkiállapotával, érzelmeivel. Bábozás és a szerepjátékok segítettek eljátszani szituációkat, pl. amikor valaki megbánt valakit, majd bocsánatot kér, és a másik megbocsát. Egyszerű szókincs tanítása: pl: „Sajnálom, hogy megbántottalak.”, „Meg tudsz bocsátani?”, „Bocsánatot kérek.”, „Rendben van, megbocsátok.” Példamondatok gyakorlása játékos formában, körjátékban, bábokkal, mesékkel. Mesék a megbocsátásról: További olyan mesék, amelyekben konfliktus, bocsánatkérés és megbocsátás is szerepel. Pl. Brúnó, a bocsánatkérő medve vagy más ismert mesék feldolgozása. Közös megbeszélés a mese után: „Mit érezhetett a szereplő? Jó volt megbocsátani?” Érzelmek megbeszélése: Segítettem megnevezni az érzéseiket: „Szomorú vagy, mert elvették a játékod?”. Példát mutatok az empátiára: „Látom, hogy most dühös vagy, de mit érezhet most a másik kisgyerek?”. Felnőttként példát mutatok: A felnőttek viselkedése mintaként szolgál. Ha én is bocsánatot kérek, amikor hibázok, és megbocsátok, az nagyon hatékony tanulási eszköz. Napi „kedves pillanatok”: Minden nap végén beszéltünk egy pillanatról, amikor valaki kedves volt, segített, vagy valamit „jóvá tett”. Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat meséjét is nagyon szerették. Gyermekeink tudják, hogy aki megbocsát, jót is cselekszik. Arra tanítjuk őket, hogy amíg nem tudnak megbocsátani, addig hogyan tudják higgadtan kezelni magát a konfliktust. Mondják ki, hogy mi bántja őket, mert az elfojtott érzések óriási belső feszültséget szülnek. Kimondásuk által megnyugodnak, sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek. Minden gyermek használja a varázsszavakat! (Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek!…stb). „Mire használnád a varázspálcád?” kérdésre ahogy nőnek, okosodnak az érzelmeiket is egyre árnyaltabban tudják kifejezni! Képet készítettünk a megbocsátásról. Sok-sok ötlet volt, és együtt terveztük meg a képet. A megbocsátást, az elengedést, a lélek szabadságát jelképezi a madár kirepülése a kerek erdőből, a megbocsátás erdejéből. Bagdi Bella: Személyiség fejlesztő gyerek dalokat hallgattak. Kiemelt volt: Bagdi Bella: Ho’oponopono. Ho’oponopono interaktív játék: Ezt a játékot nagyon élvezték. Előzményként megnéztünk egy dokumentumfilmet a bennszülöttekről, életükről. Nagyon tetszett nekik a zenéjük, táncuk. Kérték, hogy a felvétellel együtt szeretnének táncolni. További játékaink voltak: – Kire haragszol? – Varázs szőnyeg (B.B. Repülj velem zenével ) – Jön a zombi játék mindig nagy kedvenc! Végül felragasztottuk a Boldogság vár nyolcadik lépcsőfokát.

A hónap témája a megbocsátás gyakorlása szinte mindennap előkerül. A gyerekek sokszor keverednek egymással konfliktusba, melyeket mi felnőttek segítünk sokszor megoldani. Elmagyarázzuk nekik, hogy miért nem jó egymással rosszban lenni, és mi annak a módja, hogy kibéküljenek. Szerencsére óvodás korban a békülés mindig nagyon könnyen megy. Az egyik pillanatban még haragudnak egymásra, a következő pillanatban nevetgélve játszanak egymással. Megbeszéltük, melyek azok a kifejezések, melyek alkalmasak a bocsánatkérésre. A ho’ponopo varázsszó nagyon tetszett nekik, többször hallottam tőlük játék közben is. A kisujj eskü szintén a bocsánatkérés egyik eszköze lett csoportunkban. A megbocsátás táncán keresztül megtapasztalhatták hogyan oldódnak fel a konfliktusok. Ebben a hónapban került sor csoportunkban egy szülőknek szervezett nyíltnapra. Mesterpedagógusi programomban vállaltam, hogy egy foglalkozás keretében bemutatom a Boldogságprogramot. A komplex foglalkozáson olyan játékokat játszottunk, melyek a húsvéthoz, és a Boldogságprogramhoz is kapcsolódtak. A foglalkozást azzal kezdtük, hogy egy kosárban tojásokat helyeztem el, melyek többfélék voltak. Tapintással kellett nekik kitalálni, hogy mi lehet a takaró alatt. Ezután megbeszéltük a különbözőségeket, és azt is, hogy mi emberek is különbözőek vagyunk. Ezután a varázstükör segítségével elmondhatták, hogy mit szeretnek saját magukban. Majd eljátszottuk, hogy mi vagyunk a kiscsibék, akik kikelnek a tojásból. Itt arra voltam kíváncsi, hogy mit érezhettek a tojásban, és mit, amikor kikeltek. A gyerekek nagyon jól visszaadták az érzéseket, melyek az ő életükben fordulnak elő. Biztonságban voltak, féltek, kíváncsiak voltak, örültek, stb. Majd eljátszottunk egy figyelemfejlesztő játékot. A gyerekek szorosan egymás mellett álltak. Egy kisgyerek állt a kör közepén. A gyerekek egy tojást adogattak körbe, amelyet a kör közepén álló gyermeknek észre kellett venni. Ezután következett egy mozgásos feladat. Bagdi Bella zenéjére táncoltak, amikor megállt a zene, párt kellett keresniük. A következő játék a tükör játék volt. Érzelmeket kellett utánozniuk. Majd szintén egy páros feladat következett. A gyerekek szemben ültek egymással, középre helyeztünk egy labdát. Felelevenítettük Pillanatkapitány történetét, amikor az ötök szigetén járt. Megbeszéltük milyen érzékszerveink, testrészeink vannak. Ezeket mondtam viszonylag gyors tempóban, a gyerekeknek mutatni kellett saját magukon. Egy hirtelen pillanatban egy előre megbeszélt kifejezést, ( ho’ponopono ) mondtam. Ekkor kellett gyorsan felkapni a labdát. Ez a játék nagyon tetszett a gyerekeknek. Ezután újra táncra perdülhettek. Most az volt a feladat, hogy egy érzelmet kifejező smilihoz kellett állniuk, amikor a zene elhallgatott. Mindenki elmondhatta, hogy mikor érezte azt az érzelmet. Mikor volt bánatos és miért, mikor örült valaminek és miért, mikor félt valamitől. A foglalkozás közben, amikor úgy láttam, hogy a gyerekek egy kicsit elfáradtak, figyelmetlenné váltak, akkor Szívmanó légzőgyakorlataiból választottunk. Kedvencük a fütyülős. Ez azonnal visszabillentette őket. A foglalkozás legvégén csoportos feladatot kaptak, ahol egy puzzlet kellett kirakniuk. Úgy gondolom a szülők betekintést nyerhettek a program szerteágazó lehetőségeiről.