A gyerekek meghallgaták a A természet varázsa vímű történetet. Beszélegettünk a szereplőkről, a kert lakóiról, miért jó kertészkedni, milyen mozgásokat végezhetünk a kertészkedés közben, milyen állatokkal találkozunk, illetve ők milyen mozgásokat végeznek. Mepróbáltuk ezen állatok mozgását utánozni. Játszottunk ki vagyok én? című játékot, ahol egy állatot a mozgása alapján kellett felismerni. A kertben élő növények és állatok fontosságáról is szó eset. Végül pedig rajzott készítettek a meséhez.
Boldogságóra Alapprogram
Átbeszéltük a gyerekekkel mennyire fontos a fittség megőrzése, a megfelelő fizikai állapot elérése. Hogyan tud segíteni lelki egyensúlyunk megtartásában, a megfelelő koncentrációban, a gerincbántalmak megelőzésében. Az osztály harmada sportol rendszeresen, ki tornázik, edző terembe jár, fut, biciklizik, vagy egyesületben úszik, focizik. Mobil telefonjuk túlzásba vitt használatával mennyit rontanak testtartásukon, a szemük egészségén. Beszélgettünk sportolókról, példaképekről, olimpiáról, a magyarok által kiválóan művelt sportokról. Egyetértettünk abban, hogy sokunknak fejleszteni kell a mozgás aktivitásán. Elmesélték egymásnak, ki -mit érez miközben vagy miután sportol.
” Ép testben , ép lélek! tartja a mondás és én is. A gyerekek szívesen tartózkodnak a szabad levegőn, de a tanteremben is fontosnak tartjuk a testmozgást. A hónap témáját feldolgozva megismerkedtünk az egyes sportágakkal, igaz-hamis kérdőívet töltöttünk ki. Akadálypályát készítettünk a tanteremben a pálya végén pedig egészséges ételeket kellett felsorolniuk a gyerekeknek. Sok mozgásos mondókat tanultunk és természetesen táncoltunk a Hónap dalára is 🙂
Németh Kálmán Általános Iskola es A.M.I.
Fót város pályázatára kis csapatunk egy zöld energiával működő kis települést készítetett újrahasznosítható alapanyagokból.
Párban, csoportban is dolgozhattak a gyerekek. Sok jó ötletet sikerült megvalósítani.
A munka közben nagyon jól éreztük magunkat.
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Testmozgás
A 9 Boldogságóránk témája a Testmozgás volt. Megbeszéltük, hogy a mozgás milyen hatással van az életünkre a testi lelki fejlődésünkre. Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatain kívül táncoltunk a Világomban minden rendben van c. énekre. Elbáboztam a Lusta király történetét. Majd mozgással kapcsolatos fogó és futójátékokat játszottunk. Pl.: Békák a tóban, Tűz-víz repülő, Jön a gólya!, és versenyjátékokat is játszottunk.
A május iskolánkban az osztálykirándulások hónapja. Idén május 5-7-én a Balaton partján portyáztunk, és a balatonedericsi szállásról kirándultunk Szigligetre, Sümegre, ahol várat másztunk, Gyenesdiásra, ahol kenuztunk és lézerharcoltunk, Keszthelyre, ahol múzeumot és várost néztünk.
A téma kapcsán két tanóra keretében megnéztük és megbeszéltük Pál Feri: Hogyan bocsájthatnék meg? – A megbocsátás „anatómiája” című videóját. Az előadó érzékletes példákkal mutatja be a bántalmazás alaptípusait (fizikai, verbális, szexuális, gazdasági), majd elmagyarázza, hogy épül fel az igazságosság rendszere a kapcsolatokban: hogy teszünk szert negatív és pozitív jogosultságokra folyamatosan, melyeknek figyelmen kívül hagyása során születik meg az igazságtalanság, és az el nem ismert negatív és pozitív jogosultságok rombolóvá válhatnak. Rámutat a történelmünk során el nem ismert jogosultságok romboló társadalmi hatására. A szerzett „kapcsolati javak” vissza- vagy tovább adása kapcsán segít megkülönböztetni az igazságtalanságot és a méltányosságot. Ezt követően pedig végigvezet bennünket a megbocsátás folyamatán. Először rögzíti a megbocsátás akadályait: felejtés, tagadás, bagatelizálás, meg nem történtté tevés, melyek egyben az egyén első természetes védekező mechanizmusai is egy átélt trauma, igazságtalanság során. Ezt követően jelenik meg a romboló düh és a harag. A következő lépésben bűntudat és szorongás társul ehhez, és hol ez, hol a harag kerekedik újra felül. Majd dönthet úgy a sérett, hogy meg akar bocsátani, többnyire egyéni vagy kapcsolati okokból. Beszűkült nézőpontja önmagáról a megtörtént eseményre és a megbocsátás folyamatára irányul. Képes reflektív módon kezelni a történteket, önmagát nemcsak áldozatként látja, hanem a saját felelősségét is látja, az elkövetőt pedig képes emberként kezelni. A megküzdési folyamat végén pedig értékesebb embernek fogja magát érezni.
Ötletrohammal összegyűjtöttük azokat a pozitív élményeket, élvezetes pillanatokat, melyekre személy szerint mindenki úgy tudott visszaemlékezni, hogy az érzések szinte életre keltek bennünk és megelevenedett a belőlük származó élvezet. Majd a tanulók négy csoportban az általuk gyűjtött képek köré csoportosították ezeket az élményeiket, érzéseiket egy-egy tabló formájában.
Elsősorban az iskolai életre fókuszálva összegyűjtöttük a bennünket érő külső vagy belső kihívásokat, és azt is, hogy milyen tüneteket produkálunk a stressztől. A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdési stratégiákról egy rövid elméleti áttekintést kaptak a tanulók, majd az osztály egyik fele kisebb csoportokban az őket érő kihívásokról készített humoros térképeket, a másik fele a kihívásokkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák térképét készítette el.
A tanulók meghatározták, hogy melyek azok a legfontosabb célok (1-3), amelyeket egy éven belül el szeretnének érni. Majd átgondolták, megtervezték, hogy milyen részcélkitűzések megvalósulása vezetheti őket sikerre. Mindezt egy egyéni terv formájában egy A/4-es kartonra elkészítették. A célokat kifüggesztettük az osztályteremben, hogy nap mint nap látva sarkallja a tanulókat a megvalósításra.