A Boldogságóra Alapprogram havi témája a Fenntartható boldogság volt. Az iskola másként héten egy egész napot szenteltünk a „boldogságnak”.
A program kezdetén megnéztük a felsős Ki mit tud?-ot, aztán a tanteremben elmeséltem pöttönceimnek az Umbuntu – afrikai történet a boldogságról, összetartozásról c. mesét. Értelmeztük a kék madárról szóló szép mottót. Megbeszéltük a történetet, utána pedig csoportokat alakítottunk és rajzoltunk róla. Csuda jó nap volt!
Boldogságóra Alapprogram
Egy igazán nehéz, ugyanakkor tartalmas tanévet zártunk. Az osztályban időről időre felmerülő kisebb-nagyobb problémák kezelésében és megoldásában nagy segítségünkre volt a boldogságóra program. Minden hónapban – különböző formában – feldolgoztuk az adott témát, amit a gyerekek mindig érdeklődéssel fogadtak. Az élményszerű feladatokat szerették, és úgy érzem, hogy ezek a foglalkozások mindannyiunk számára hasznosak voltak, különösen a közösség épülése szempontjából.
Úgy látom, hogy az osztályközösségnek a jövőben is szüksége van hasonló jellegű együttlétekre, ezért a következő tanévben is folytatni szeretnénk ezt a gyakorlatot. Felhasználjuk a már bevált ötleteket, igyekszünk tovább fejlődni, még jobban összekovácsolódni és még több boldog pillanatot átélni.
Kedvesség: meglepetés. A Boldogságóra márciusi témája az apró örömök élvezetének gyakorlásával foglalkozik. Ennek gyakorlására a nőnap alkalmából a kisfiúkkal papírvirágokat készítettünk a kislányoknak, amelyet egy rövid mondókával, köszöntéssel át is adtak egymásnak.A lányok nagyon megörültek, hogy a fiúk e napon gondoltak rájuk. Nagyon aranyos kis alkalom volt, ahol a fiúk és a lányok is részesei lehettek az apró örömök élvezetének, mert a köszöntés után a lányok egy kis apró süteménnyel kínálták meg a fiúkat. Délután a lányok büszkén mutatták szüleiknek a virágokat, és minden gyermek készített az anyukájának is egy kis virágot.
Február a megküzdés gyakorlásának hónapja. A tevékenységet a jégvilág élőlényei témához kapcsoltuk, hiszen az ott élő emberek és állatok életének feldolgozása közben jól érzékeltethető a megküzdés folyamata. A témát egy rövid videóval vezettük be, hogy a gyermekek el tudják képzelni a tőlünk nagyon messze lévő földrészek lakóinak körülményeit. A rövid kis film bemutatta az Északi – sark és a Déli – sark életkörülményeit, az állatok és az ott élő eszkimók életkörülményeit. A gyermekekkel beszélgettünk az ott élő állatok viselkedéséről és hasonlóságot és különbséget kerestünk az itt és ott előforduló állatok között. A csoportszobában az otthonról hozott állatok segítségével megépítettük a sarkvidékeket.Majd játszottunk „Ki mit tud az állatvilágban” c. játékot. Az egyik gyermek kiment a teremből addig a többiekkel megbeszéltük melyik állatot fogjuk utánozni, és ki kellett találni, hogy melyik állatra gondolunk. A gyermekek elhozták otthonról a jégvilág kedvenc állatát, és mindenki bemutatta, hogy miben a legügyesebb az ő állatkája.Ezt követően csoportokat alakítottunk a szerint, kinek milyen állatja van, és mindenki bemutatta a saját állatkáját.
Tanév végén fontosnak tartom megismertetni boldog óvodai életünket a szülőkkel is, ezért kis kiállítást rendeztem az óvoda folyosóján a hónap témáiból. Képekkel mutattam be a havi témákat, feladatokat. Jó volt látni, ahogy a gyerekek felfedezték és felidézték élményeiket és emlékeiket. A szülők is érdeklődve figyelték együtt gyermekükkel, akik örömmel meséltek róla.
Január a célok elérésének hónapja. A gyermekek számára az önkontroll megfelelő szabályozását céloztuk meg ebben a hónapban.Szobor játékot játszottunk a csoporttal. Amikor elindult a zene, minden kisgyermek táncra perdült a teremben. Amikor a zene elhallgatott, szoborrá változtak, mozdulatlanná váltak, abban a testhelyzetben, amiben éppen voltak. Aki nem tudott mozdulatlanul állni, először ő mondta meg, hogy mihez hasonlít a szobra. Az játék többszöri eljátszása elősegíti a gyermekek önkontrolljának szabályozását.
Az utolsó foglalkozást is relaxációs gyakorlatokkal kezdtük: a „Napimádás”, és a „Fújj-fújj” kezdetűekkel. Ezután boldogságkoktélt készítettünk a füzetben (rajzzal) és boldog ábécét írtunk a következő betűkkel: b, d, e, i, j és l. Ezt követően kiválasztott mindenki magáról egy pozitív tulajdonságot és elmesélt hozzá egy történetet. A foglalkozást három személyes siker felsorolásával folytattuk és egy pozitív üzenetű rajz és felirat elkészítésével fejeztük be.
A fenntartható boldogság jegyében osztályunk gyalogtúrán vett részt egy közeli tanyához. A kötetlen délután remek alkalmat adott arra, hogy együtt legyünk, beszélgessünk, nevessünk, és közben élvezzük a természet nyugalmát. Közös élményeink maradandó, boldog pillanatokkal gazdagítottak bennünket.
Megkértem a tanítványaim az hogy keressenek szavakat a rejtvényben és a talált szavakhoz írják le miért is lehet a boldogsághoz kapcsolódni velük 🙂
Növendékhangversenyre készültünk fel és nagyon ügyesen helyt álltak a tanítványaim 🙂